Érdekes kettősséget mutatnak a magyar családpolitikát jellemző Eurostat-adatok: egyrészt a családtámogatások kifejezetten jelentős részt tesznek ki a szociális juttatásokból uniós összehasonlításban Magyarországon, az egy főre jutó összegük mégsem mondható magasnak még a visegrádi régión belül sem, ráadásul az elmúlt évtized során sem mutatkozott érdemi változás.

Számokban: 2021-ben az egy főre jutó családi támogatások átlagos összege 777 euró volt az Európai Unióban, míg Magyarországon mindössze 292 euró. Persze az uniós átlagot felhúzzák olyan magas élet- és árszínvonallal jellemezhető országok, mint Luxemburg (3611 euró) és Dánia (1858 euró), de a lengyel (516 euró) és a szlovák (358 euró) adat is kedvezőbb a magyarnál.

• Látszik némi összefüggés a juttatások összege és a gyerekszám között, igaz, a családtámogatások összege nincs kiigazítva a helyi árszínvonallal, és abban sem lehetünk biztosak, hogy azok alakulása közvetlenül mennyiben befolyásolja a gyermekvállalási döntéseket az egyes országokban más, jólléttel kapcsolatos tényezők mellett.
• Az alábbi grafikonon ráadásul a magyar termékenységi ráta közelmúltbeli csúcsa (1,61) látható, ez a KSH legfrissebb, idei első negyedéves adatai szerint már csak 1,38, ennek állandósulása esetén tehát egy magyar nő átlagosan ennyi gyermeket szülne élete során. A népesség fenntartásához ennek 2,1-nek kellene lennie (semleges vándorlási egyenleg mellett).

• Nem emelkedett 2010 óta családtámogatások értéke Magyarországon az inflációval kiigazított összegeket és az olyan rendszeres ellátásokat nézve, mint a családi pótlék, a csecsemő- és gyermekgondozással, illetve anyasággal kapcsolatos támogatások. Az eseti, a szociális ellátórendszeren kívüli támogatások nem látszanak ebben statisztikában.

• Mégis viszonylag nagy súllyal szerepelnek a családtámogatások a szociális ellátórendszeren keresztül folyósított ellátások között. Lengyelország e tekintetben az első, ahol a szociális ellátások 15 százalékát fizetik ki valamilyen családtámogatás formájában, míg Magyarországon ez az arány 10 százalék, az uniós átlag pedig 8,3 százalék.

Felülnézet: érdemes azt is figyelembe venni, hogy a 2021-es adatok a kiemelkedően magas 2022-23-as infláció előtti helyzetet tükrözik, amely nemcsak az említett családtámogatások értékét tépázta meg, hanem például a fenti statisztikában nem szereplő családi adókedvezményét is.

Tágabb kontextus: élénk vita zajlik arról, hogy vajon a fejlett országokban egyre gyakoribb anyagi ösztönzőkkel növelhető-e a gyermekvállalási kedv. Ezek a támogatások ugyanis épp a legfiatalabb és legszegényebb csoportokban bizonyulnak sikeresnek, miközben a közelmúlt egyik fontos törekvése volt a nem kívánt, tinédzserkori terhességek visszaszorítása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélig már megszüntette a családi pótlékot az inflációOlyan mértékben összezsugorodott a családi pótlék jelentősége az állam kiadásai között, hogy irracionális lett volna a kormány számára a megszüntetéssel járó népszerűségvesztést kockáztatni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebbet ér a csok plusz 50 milliója, mint a csok 20 milliója hét éveEgyetlen megyei jogú városban és két fővárosi kerületben lehet csak több négyzetméternyi új lakást megvásárolni jelenleg 50 millióból, mint a csokos 10+10-ből 2016-ban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU sereghajtói között a magyar állam a rászorulókról történő gondoskodás terénEgészségügyre is különösen keveset költünk a többi EU-országhoz képest, de a GDP-arányos családtámogatási költések a korábbiakhoz képest is csökkentek 2022-ben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat családi támogatás családtámogatás szociálpolitika termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában