Mindent megtesz a kormány, hogy feléljék a jövő egy darabkáját az emberek
Kötelezi a kormány a nyugdíjpénztárakat, hogy kétszer, idén év végéig és jövő március végéig tájékoztassák a tagjaikat arról, hogy a náluk gyűjtött megtakarításokat 2025-ben – átmenetileg – lakáscélokra is fel lehet használni – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nem lesz szabad még a tájékoztató levelek tartalma és formája sem, a követelményeket miniszteri rendeletben írják majd elő.
Miért fontos ez? A kormánynak eddig nem sikerült érdemben ösztönöznie a lakossági költések növekedését, pedig ennek fontos szerepet szán a gazdaság felpörgetésében. A nyugdíjmegtakarítások elköltése nem a szűkös állami költségvetés, hanem a lakosság forrásaiból áramoltatna pénzt a gazdaságba.
Igen, de: a nyugdíjra félretett pénzek elköltésének átmeneti megengedése általánosságban rombolja a hosszú távú megtakarításokra való minden eddigi ösztönzést, illetve azt, hogy az állami nyugdíj mellé a lakosság saját kiegészítő forrásról, egy második pillérről gondoskodjon idősebb korára.
Számokban: a nyugdíjpénztári tagok 2025-ben a 2024. szeptember 30-ig elhelyezett megtakarításaikat bonthatják fel adómentesen.
A lakosság összes megtakarítása szeptemberben 106,2 ezer milliárd forint, az adósságokkal csökkentve 90,4 ezer milliárd forint volt, írta a Portfolio az MNB adatok alapján nemrég.
Nyugdíjpénztárban vagy életbiztosításban azonban csak az összeg 4,9 százalékát tartották.
A megtakarítások háromnegyede ugyanis állampapírban, befektetési jegyben, bankszámlán vagy még mindig a párnacihában, azaz készpénzben van.
A lakosság a harmadik negyedévben a jövedelme 13 százalékát tette félre, ami rekordmagas arány.
Alulnézet: az elmúlt hónapok adatai és szakértői véleményei alapján a lakosság egyrészt azért költ jóval kevesebbet, mint amennyit a kormány látni szeretne, mert a nagy inflációs hullámban felélt megtakarításait építi vissza, illetve bizonytalan, fél a jövőtől, amiben döntő szerepe van a kedvezőtlen gazdasági adatoknak és a kormány erősen háborús, feszültséggel teli retorikájának is.
Egyes nyugdíjpénztárak egyébként már önmaguktól is értesítették a tagjaikat a jövőre megnyíló lehetőségről, de többnyire azt kommunikálták, hogy a pontos részletek még nem ismertek, érdemes azokat megvárni a döntéshozatalig.
Tágabb kontextus: a kormánynak a költségvetés szorult helyzete miatt elsősorban olyan forrásokat kell találnia a gazdaság stimulálásához, amely nem jár az állami kiadások növekedésével, de lehetőleg még a bevétel csökkenésével sem, a nyugdíjak lakáscélú „felélése” pedig pont ilyen.
Hosszabb távra mutató társadalmi kérdés, hogy megéri-e most ennyi pénz érdekében a lakosságot rávenni, hogy a jövőbeni nyugdíjkiegészítés helyett felújítsa a lakását, önerőként használja fel azt egy lakásvásárláshoz vagy ebből törlessze a jelzáloghitelét.
Ha nincs kellően éles verseny a piacon, akkor az ingatlanfejlesztők és a felújítással foglalkozók áremeléssel reagálhatnak arra, hogy a nyugdíjpénztárakból kiáramló pénz javítja a vásárlók pénzügyi pozícióit.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Törölte a brazil kötvényes cégek több ezer milliárdos tőkeemelését a cégbíróság. A vállalatok működése már a mesés vagyon megjelenése előtt törvénysértő volt.