A szerző a Green Policy Center szenior klímapolitikai szakértője.

Az elmúlt hetekben több meglepő hír is bejárta a sajtót az épületek energetikai felújításáról. Több vállalkozó ingyenesen vagy igen kedvező áron kínál padlásfödém-szigetelést, amely elég energiamegtakarítást hozhat ahhoz, hogy a ház az átlagfogyasztási kvóta alá kerüljön. Eközben elindult az Otthonfelújítási Program is, de egyelőre a várakozásoknál lassabban érkeznek a pályázatok. Ebben a cikkben ezt a kérdéskört helyezzük tágabb kontextusba.

A hazai épületállomány szerkezete

A magyar épületállomány rossz energiahatékonysága közismert. Az EU átlagában a végsőenergia-fogyasztás 40 százaléka kötődik az épületek üzemeltetéséhez, ami hatalmas arány – Magyarországon viszont ugyanez 50 százalék volt 2022-ben az ország éves energiamérlege alapján.  A szektor üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását és energiafogyasztását vizsgálva, Magyarország Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében bemutattuk, hogy 2022 előtt a nem-lakossági (szolgáltató) épületek esetén megfigyelhető volt egy lassú csökkenő trend, a lakossági épületek értékei viszont stagnáltak, pontosabban az időjárás változásának arányában ingadoztak.

2022-ben aztán az energiaválság és a rezsicsökkentés kétsávossá tétele és az enyhe tél hatására drasztikusan csökkent mindkét szegmens energiafogyasztása és kibocsátása. (Az előzetes adatok szerint ez a kedvező tendencia vélhetően 2023-ban is folytatódott.)

A lakossági épületek adatai 2018-2022., forrás Green Policy Center: Magyarország Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése

Magyarország és az EU klímasemlegességi céljának teljesítéséhez arra lenne szükség, hogy az épületállományt 2050-re nagy energiahatékonyságúvá alakítsuk át, és energiaellátását gyakorlatilag teljesen ÜHG kibocsátás-mentessé tegyük. A lakásokat, családi házakat nézve, hazánkban nagyjából 3,7 millió otthon esetén szükséges beruházásokat végezni (a teljes körből levonva a lakhatatlan állapotú, illetve a korszerű épületeket is), és a nem-lakossági épületek nagy része is felújításra szorul. Tekintve a feladat nagyságát és időigényét, már 2030-ig is jelentős előrehaladást kell elérni. 

A nem-lakossági épületek adatai 2018-2022., forrás Green Policy Center: Magyarország Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése

Hogy lehet bármi ingyen az építőiparban?

Vidéki falvakban idén sokan kaptak olyan ajánlatokat, akár önkormányzati közvetítéssel, hogy egy-egy vállalkozó ingyenesen vagy rendkívül olcsón vállalja a padlásfödém leszigetelését. Ez a lakónak megéri, hiszen az épületekben a legnagyobb hőveszteség a tetőn át megy el, így ennek megoldásával akár 20-30% százalék energiamegtakarítás is elérhető egy régebbi építésű háznál, akár behozva ezzel az ingatlant az átlagfogyasztás alatti sávba. A munka pár óra alatt, komolyabb bontás-átépítés nélkül elvégezhető.

Egyszerűen összefoglalva, a vállalkozónak azért éri ez meg, mert cserébe a lakótól engedélyt kap az így keletkezett Hitelesített Energia Megtakarítás (HEM) értékesítéséhez az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR). Ez a csak most felpörgő rendszer hazánk 2030-as energiahatékonysági célja teljesítésének legfontosabb eszköze lehet, a hatálya alá tartozó energiakereskedő vállalatokat arra szorítja, hogy energiamegtakarítási beruházásokat hajtsanak végre vagy finanszírozzanak

 Amint például a Portfolión is olvashattuk, az ilyen ajánlat eddig a vállalkozónak is megérte, hiszen profitot ért el még az anyag- és munkaköltség kiszámlázása nélkül kínált beruházáson is. Úgy tűnt tehát, hogy állami támogatások nélkül is elindulhat egy tömeges energiahatékonyság-javítási hullám, még ha csak egyes épületelemekre nézve is, amely ugyancsak ráfér a hazai lakóépületállományra.

Erre reagálva ugyanakkor a jogalkotó kiigazításokat tett az EKR működésében. Ennek során egyrészt a csalási lehetőségeket szűkítette a hitelesítési követelmények erősítésével, ami fontos, mert az senkinek sem jó, ha valójában meg sem történt (pl. lefotózás után felszedett) szigetelésekkel próbálnának hasznot szerezni az EKR-en keresztül.

Az elvárt szigetelőanyag-vastagságot 25-ről 30 centiméterre növelték, és alá-fölé fóliázást is előírtak, így nő a megtakarított energia is és tartósabb lesz a beruházás. Az egységnyi felületen elszámolható energiamegtakarítás mennyiségének csökkentése viszont kevésbé tűnik érthetőnek.

A változások összességében ahhoz vezetnek, hogy némileg nőnek a kivitelezési költségek, így már nem biztos, hogy ingyen megéri elvégezni a munkát, vagyis csökken az ajánlat marketing ereje – az „ingyen” varázsszó sok ajtót ki tudott nyitni. Ugyanakkor fontos lenne, ha ennek ellenére sem szakadna meg a beruházások idén frissen elindult hulláma, hiszen a padlásfödém-szigetelés még minimális ráfordítással is megéri a lakónak és a vállalkozónak is.

Miért nem fogyott el az állami ingyenpénz?

Mindezzel párhuzamosan, idén július 1-től elérhető az Otthonfelújítási Program, amely 108 milliárd forintos keretével az elmúlt bő tíz évben tapasztaltakhoz képest igen jelentős keretű, de a 4,6 milliós lakóépület állomány méretéhez képest még így sem túl nagy arányú támogatási konstrukció.

A célcsoport a rendszerváltás előtt épült családi házak köre, amelyek közül 20 ezer otthon felújítására lehet elég pénz ebben a körben. A program kamatmentes hitelfelvételen alapul, legfeljebb 6 millió forintos igényelhető összeggel, amelyből az állam járástól függően 2,5-3,5 milliót átvállal, illetve 1 milliós önrészt kell hozzá biztosítani. Legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni a beruházás során, amelyet előtte-utána elkészített energiatanúsítvánnyal kell bizonyítani.

A program ugyanakkor egyelőre nem váltott ki kimagasló érdeklődést, az első bő két hónapban csak 2000 kérelmet fogadtak be, és az elkészült kiinduló energiatanúsítványok száma is csak a 10 ezret éri el, ami a szükségletek nagysága fényében igen meglepő.

Ennek oka nagy valószínűséggel a bonyolult adminisztráció lehet, hiszen akár 20 különböző dokumentumot is mellékelni kell a beadványhoz. Az Energiaügyi Minisztérium Facebook-posztjában jelezte, hogy már dolgoznak a feltételek átdolgozásán, egyszerűsítésén. 

Hogyan tovább?

A hazai épületállomány átalakításához szükség lenne arra, hogy a mostani programot egy sokkal nagyobb összegű, évtizedes távlatban kiszámítható támogatási rendszer kövesse majd, alapuljon akár állami, EU-s vagy önkormányzati forrásokon. Ennek finanszírozása megoldható lenne, amint itt részletesen bemutattuk, részleges alternatívaként EKR-en vagy energiahatékonysággal foglalkozó (ESCO) szervezeteken keresztül.

Ahhoz, hogy Magyarország 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját elérjük és megvalósítsuk a nagy energiahatékonyságú, dekarbonizált épületállományt, évi 140 ezer épületet kellene felújítani, egy vagy több lépéses mélyfelújításokkal (lásd vonatkozó javaslatcsomagunkat), amihez fontos a kapcsolódó gyártói, kivitelezői kapacitások bővítése, a munkahelyteremtés is. Egy korábbi elemzésünkben azt is alátámasztottuk, hogy a legrosszabb energiahatékonyságú épületek (pl. Kádár-kockák) felújítására érdemes fókuszálni, mert azoknál érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás. Továbbá, ki kell használni a szemléletformálásban rejlő potenciált is, hiszen az eddigi, kisléptékű hazai programok tapasztalatai szerint 5-15 százalék energiamegtakarítás is elérhető pusztán nagyobb odafigyeléssel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan kiút a rezsicsapdából, ha a kormány is úgy akarjaCsak látszólag áll jól Magyarország a lakóépület-felújításokkal, pedig szándék van a lakosság részéről a nagyobb munkákra, és az EU pénzt is adna, hogy teljesüljenek a klímacélok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázikNagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet klímacél korszerűsítés padlás szigetelés Olvasson tovább a kategóriában