(A szerző a Wattler Kft. ügyvezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az előbb bejelentett, majd visszavont havi napelemszaldó jó és szükséges lenne, egyértelmű javulást jelentene a társadalmilag költséges, káros és rossz ösztönzőket teremtő éves szaldóhoz képest. Ahogy a rezsicsökkentés csökkentése jelentős eredményt ért el az energiafelhasználás tudatosabbá válásában, úgy – a havi szaldó elestével – a bruttó elszámolás teremti majd meg a tudatos energiatermelőt, az úgynevezett aktív fogyasztót. Tudatos aktív fogyasztók nélkül nincs fenntartható és finanszírozható energiarendszer.

Az évesszaldó-szabályozás a napelemes háztartásokat az ország energiahálózatának potyautasaivá teszi, ami sem gazdaságilag, sem környezeti szempontból nem fenntartható. Természetesen a szaldó nagyon kényelmes megoldás annak, aki élvezheti gyümölcseit, azonban ha a napelemes felhasználó nem gondol a termelés és felhasználás összehangolására, az több szinten szuboptimális kimenethez vezet:

1. A helyben egyidőben termelt és felhasznált energia kiegyenlíti egymást, így nem veszi igénybe a hálózatot. Ha azonban a felhasználó az energiát először a hálózatra rátermeli, aztán később onnan elfogyasztja, az dupla terhelést jelent a vezetékeken, aminek az üzemeltetési és beruházási többletköltségei a rendszerhasználati díjakat emeli – mindenkinek.

2. A villamosenergia-rendszerben a termelés (kínálat) és fogyasztás (kereslet) egyensúlyát folyamatosan fenn kell tartani. Ezt elsődlegesen a piaci mechanizmus biztosítja, a kereskedők az árammal minden órára külön kereskednek. Ha nagy a potenciális túlkínálat (napos, szeles, enyhe idő, főleg hétvégén), akkor az árak csökkennek; ezzel szemben, ha a kereslet ugrik meg a kínálathoz képest (reggeli és esti fogyasztási csúcsok, főleg hidegben, amikor még/már nem süt a nap, és esetleg nem fúj a szél) az árak emelkednek. Az egyensúly pillanatról-pillanatra változik, és ugyanígy mozognak az árak is, nagy, akár szélsőséges kilengést mutatva még napon belül is. Kirívó esetben előfordulhat, hogy a nap közepén negatív árak vannak (tehát azért fizetnek, hogy valaki elfogyassza az energiát), miközben az esti órákban többe kerül az áram a piacon a magasabb rezsiárnál is.

Épp ezért nem lehet egy kalap alá venni a más időpontokban megtermelt és elfogyasztott energiát.

Az esetek többségében egy nem tudatos napelemes felhasználó olcsó energiát ad át a rendszernek, és drága energiát vesz ki onnan, szaldóelszámolás esetén az árkülönbséget zsebre téve. A veszteség viszont realizálódik, méghozzá az egyetemes szolgáltató MVM-nél, a nap végén az adófizetőnél. Ábránkon egy, a két végletet képviselő téli és nyári nap fogyasztási és napelemtermelési profilja, valamint az egyes időszakok piaci árainak különbsége látható. A rátermelési és vételezési árak különbsége a teljes beépített 1350 megawatt lakossági napelemre becsülve majd 10 milliárd forint, ez 185 ezer háztartásnak egyenként átlag 50 ezer forint támogatást jelent.

3. A piac nem egyensúlyoz ki minden másodpercben, a pontos egyensúlyt a rendszerirányító végzi valós idejű adatok alapján a szabályozható erőműveket távvezérelve. Természetesen ez sincs ingyen, a cechet leginkább az ipari felhasználók állják magasabb rendszerhasználati és energiadíjakon keresztül, csökkentve az ország versenyképességét. A tudatos felhasználás könnyebben előrejelezhető, így a rendszeregyensúly szabályozói fenntartása egyszerűbbé és olcsóbbá válik.

4. Bár a szaldós felhasználónak a hálózat praktikusan egy végtelen nagy és éven belül bármikor igénybe vehető, ingyenes tárolóként funkcionál, a valóságban erről nincs szó. Extra kereslet idején azért drága a piaci áram, mert szükség van a drága fosszilis termelőkre, még a kevésbé hatékony, ezáltal többet szennyező erőművekre is, és nekik csak így éri meg beindulni. Amikor a napelemes felhasználó télen boldogan használja a (szerinte) nyáron megtermelt áramot kocsibeálló-olvasztásra vagy egyébre, akkor a valóságban a szennyező szenes és elavult gázos termelők elégítik ki a pillanatnyi igényét, ami minden, csak nem fenntartható.

A potyautasrendszer perverz ösztönzőket teremtett, ezzel tovább rontva a szisztéma társadalmi fenntarthatatlanságát. A fenti felsorolásból kiviláglik: napelemet a téli felhasználást is magába foglaló éves fogyasztáshoz méretezni egyértelmű túlépítés. Infrapaneles és egyéb nem hőszivattyú-alapú villamos fűtési rendszert telepíteni környezetileg nem fenntartható. Napelemet telepíteni akkor, amikor nagyobb megtakarítást lehet elérni szigeteléssel vagy egyéb energiahatékonysági beruházással, nem támogatandó. Az éves szaldó ezeket mind ösztönözte, súlyos költségeket okozva közösségünk számára.

Aki egy ilyen fenntarthatatlan rendszerbe fektetett abban reménykedve, hogy ez így is marad, az rossz döntést hozott.

Inkább hitt a politikai ígéreteknek, mint a józan észnek. Persze mint a devizahitel esetén, itt sem feltétlenül várható el a vevő informáltsága, emiatt felmerül a szolgáltatók felelőssége, de véleményem szerint van egy nagy különbség. Napeleme a magyar háztartások körülbelül 5 százalékának van, akik jelentős összeget fektettek a kiépítésbe. Valószínűsíthető, hogy az 5 százalék túlnyomórészt a jómódúbb háztartásokból kerül ki. Ezt figyelembe véve nem látnám további társadalmi szolidaritás szükségességét akkor sem, ha bevezették volna az eddigi hasznokat mérséklő havi szaldót.

A napelem megtérülése nem emiatt problémás, hanem a még mindig nyomott rezsiár miatt. A lakossági áramár még mindig nem tükrözi annak tényleges költségét. Elég csak a szabadpiaci ipari felhasználókra tekinteni, ahol azzal együtt pörög a napelem-telepítés, hogy nemcsak bruttó elszámolás van, de esetükben a betáplálási tilalom már régóta fennáll. Az ok, hogy tudatos tervezéssel jelentős mennyiségű drága piaci áramot tudnak kiváltani. (Az energiaszegénység elleni küzdelem ugyanakkor indokolt, a rászorulókat segíteni kell az alapvető energiaigényük kielégítésében. Feltételezésem szerint azonban nem sok napelemes tartozik ebbe a halmazba.)

Fontos a jövőben a többlettermelés átvétele számára megnyitni a piacot. Ne az egyetemes szolgáltató legyen az egyetlen szereplő, aki átveheti a háztartás fölös termelését, mert akkor az árazás a monopolhelyzet miatt kizárólag a szabályozón múlik. Nyitott piacon más energiakereskedők vagy aggregátorok is felléphetnek vásárlóként, ezáltal magas piaci árú időszakokban akár jobb átvételi tarifák is kialakulhatnak. Az aktív fogyasztóknak nem petíciókat kell írniuk, hanem szabadon kiválasztani a legjobb árat ajánló kereskedőt. A rezsiszabályok itt is akadályt jelenthetnek, hiszen előfordulhat az a helyzet, hogy egyes időszakokban az értékesítési ár magasabb, mint a rezsicsökkentett tarifa (akár a sima, de főleg a H-tarifa esetén). Ezen fals arbitrázs kialakulását a szabályozónak érdemes megakadályoznia, mert ez szintén perverz ösztönzők kialakulását jelentené.

Elengedhetetlen a jelenlegi és potenciális aktív fogyasztók edukációja és szemléletformálása, amiben javasolt szerepet vállalnia az államnak, az energiaszolgáltatóknak és a napelemes cégeknek is. A 2021-22-es borzalmas energiaválságnak egy jelentős pozitív hozadéka volt: mindenki elkezdett energiahatékonyságban gondolkodni. Nem garantált, hogy mindenki olyan érdekesnek találja a kilowattórák és megajoule-ok, hőátbocsátási tényezők, hatás- és jóságfokok világát, mint a szakmabeliek; de az biztos, hogy az ezek tanulmányozásával szerzett tudás és tudatosság jó mind az egyénnek, mind a közösségnek és a környezetnek. A jelenlegi és jövőbeli napelem-telepítők megfelelő ismereteket kell hogy szerezzenek a beruházással, energiagazdálkodási módszerekkel, technikai lehetőségekkel, akár automatizált és okosmegoldásokkal kapcsolatban.

Az aktív fogyasztók tudatossága elengedhetetlen ahhoz, hogy a háztartási méretű kiserőművek méltó helyükre kerüljenek, és ténylegesen hozzájáruljanak a fenntartható és (költség)hatékony villamosenergia-rendszer megteremtéséhez és üzemeltetéséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak meghátrált, de most már vissza is futott a kormány napelemes ügybenHavi szaldóról már rég nem beszélnek, sőt még két évet rápakoltak az éves szaldó alkalmazására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeghátrálhat a kormány a 200 ezer napelemes elől, maradhat az éves elszámolás és jöhet a nagy roham az év végi változtatásigHiába jelentették be egy hete a havi szaldó bevezetését, úgy tűnik, marad az éves elszámolás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szaldó igazságtalan, más napelemes elszámolási rendszer kell helyetteA napelemes források hozzájárulnak a hazai villamosenergia-termelési lehetőségek kihasználásához, de már nem tartható fenn a mértéktelen növekedésük.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech éves szaldó napelem napenergia szaldó szaldóelszámolás Olvasson tovább a kategóriában