A státusztörvény elfogadása előtt sikerült még egy kis turbulenciát okoznia a Belügyminisztériumnak. Most az orvosi igazolások miatt fogják a fejüket a gyerekorvosok, az iskolák és végső soron majd a szülők. Június közepén ugyanis társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy sor egészségügyet érintő rendeletmódosítást, ami érinti az orvosi igazolások szabályozását is.
Aki olvas híreket, vagy van óvodás, iskolás korú gyermeke, évek óta figyelheti a házi gyermekorvosok küzdelmét, hogy ne igazolásgyártással, hanem valódi betegellátással töltsék az idejüket. Indult petíció, többszöri egyeztetés, de az egészségügyi kormányzat mindig feltette a kezét: ez oktatási ügy.
Jelenleg ugyanis az oktatási intézmények a házirendben szabályozhatják, hogy a szülő hány napot igazolhat egy évben. Általában 3-5 napot engedélyeznek, csak az alternatív iskolák szoktak ettől eltérni, ott akár 10-15 napot is igazolhat a szülő. Emiatt akkor is a házi gyermekorvoshoz fordulnak a szülők, ha náthás a gyermek, vagy hasmenése van – tehát nem igényel szigorú orvosi ellátást -, hogy a doktor állítson ki igazolást: már nem folyik az orra, nem köhög, és mehet újra intézménybe.
A gyermekorvosok viszont évek óta mondják, hogy óriási adminisztrációs terhet jelent ez számukra, influenzás időszakban a munkaidejük felét is igazolások írásával töltik. Ráadásul – ahogy egy gyermekorvos a G7-nek mondta – teljesen szakmaiatlan. Hiszen mi is történik: „felhív vagy emailt ír a szülő, hogy mi baja a gyereknek, megállapítom, mi a betegsége, majd megjósolom, hogy körülbelül mikor múlnak el a tünetek, és kiállítom előre az igazolást, vagy pár nap múlva a szülő bemondására elhiszem, nincsenek már tünetek, mehet közösségbe. Ha pedig valóban behozza egy nátha után a gyereket, akkor egy igazi betegtől veszi el az időt, és én is csak abban a pillanatban tudom igazolni, hogy egészséges. Ki tudja, hogy például egy pénteken náthából felépült gyerek hétfőre nem szed össze valami mást”.
Az igazolások akkora frusztrációt okoznak, hogy az elmúlt időszakban több orvos is a pályaelhagyás indokaként jelölte meg az igazolások, táppénzes papírok felesleges legyártását, illetve egyre több orvos közölte, ő többé nem fog igazolást kiállítani. Így tett például egy budakalászi orvos is, aki azt kérte a szülőktől, hogy betegség és iskolai/óvodai hiányzás esetén töltsék le az oldalán közzétett, a gyerek tünetmentességéről szóló szülői nyilatkozatot, írják alá, majd a változtatás okait taglaló orvosi levéllel együtt juttassák el az iskola- vagy óvodavezetőnek.
Ugyan a rendszer szereplői megértik egymást, mégis óriási a feszültség emiatt, mivel a tanárok és óvodavezetők csak bizonyos napszámig fogadhatják el a szülői igazolást, azaz végső soron a szülő áll tehetetlenül, aki egy nátha miatt nem akart a leterhelt orvoshoz fordulni, aki amúgy sem adott volna igazolást.
Tehát egy ilyen pattanásig feszült helyzetben jelent meg egy sor javaslat a kormány honlapján, ami érintette a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI és a 4/2000 (XII.27.) EüM rendeletek módosítását. Előbbiből nagyon úgy tűnik, kikerült az a paragrafus, hogy a házirendben meghatározottak szerint a szülő is igazolhatja a betegséget. Legalábbis a gyermekorvosok, tanárok és iskolák is így értelmezik. Kivéve a kormányzat, de erről később.
Ha komolyan gondolják ezt, akkor 30 évet repülünk vissza az időbe
– mondja egy gyermekorvos.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) is úgy látja, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet „több olyan pontot is tartalmaz, melyet szigorításként értelmezünk, melyek nagyon távol esnek a gyermekek napi ellátását biztosító, egyre fogyatkozó létszámú és utánpótlás hiányától sújtott házi gyermekorvosok javaslataitól” – mondta a szervezet a G7-nek. Hozzátették, fontosnak tartják, hogy egyértelmű legyen az iskolák és a pedagógusok számára, hogy orvosi indokkal/egyetértéssel, illetve javaslatra történt-e a hiányzás.
Ahhoz, hogy a napi 50-100 igazolás megírására és átadására fordított időt a gyermekek gyógyítására fordíthassák, egy olyan javaslatot küldött válaszként a HGYE a minisztériumnak, ami az oktatás számára is egyértelműen biztosíthatná a szükséges információt az orvossal történt konzultáció tényéről és a betegség várható időtartamáról.
A javaslatuk szerint össze kellene kapcsolni az iskolai eKrétát és a medikai szoftvereket az EESZT-n keresztül, így felesleges adminisztráció nélkül, automatikusan kaphatnának szükséges információt az érdekeltek. A HGYE egyébként azt kérte, hogy addig ne is lépjen életbe a módosítás, amíg ez nem történik meg. „Ez a megoldás a szülői igazolásokkal kapcsolatos további egyeztetések elől sem zárná el a lehetőséget, még a jogszabály javasolt módosítása mellett sem.”
Az egészségügyet és oktatást is magába foglaló Belügyminisztrérium viszont nem érti az aggodalmakat.
A G7-nek küldött válaszukban ugyanis teljes félreértésként írták le, hogy megszűnnének a szülői igazolások.
Mint írták, „továbbra is az adott köznevelési intézmény határozhatja meg a házirendben, hogy hány napot igazolhat egy adott tanévben a szülő. Betegséget eddig is és ezután is az orvos igazolhat, mert ő tudja megállapítani annak tényét, ez az ő szakmai joga és egyúttal feladata. Ennek megfelelően az sem változik, hogy orvosi igazolás szükséges a betegség miatti mulasztás igazolásához”.
Az ő értelmezésük szerint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben változatlanul szerepel, hogy a házirend szabályozza a szülői igazolásokat.
Amivel mindenesetre számolni kellene, hogy egyre kevesebb a házi gyermekorvos; akik praktizálnak, azok meg egyre öregebbek. Magyarországon a KSH adatai szerint 1334 házi gyermekorvosi praxis működik, és nagyjából ugyanennyi vegyes praxis. A HGYE adatai szerint 140-150 praxis üres. Az utánpótlás sem érkezik, ugyanis bár öt év alatt 200 gyerekorvost képeznek az egyetemek, de 500-an érik el a nyugdíjkorhatárt. Felmérésük szerint pedig a végzett szakorvosok mindössze negyede gondolja, hogy az alapellátásban dolgozna.
Élet
Fontos