Horrortörténetek a várólistákról, folyamatosan romló személyzeti feltételek a kórházakban, kibogozhatatlan betegutak – a magyar egészségügyről sokat el lehet mondani, de azt, hogy hatékonyan működik, nehezen. Szemellenzősnek nem érdemes lenni, várólisták mindenhol vannak, nincs olyan ország, ahol elegendő orvos és ápoló jut a betegekre. Az Eurostat szerint Európában a két fő ok, amiért valaki nem tud egészségügyi ellátáshoz jutni, az vagy a várólista, vagy az, hogy az egészségügyi szolgáltatás túl sokba kerül.
Az Eurostat felmérésében azonban megpróbáltak mélyebbre is ásni, ezért rákérdeztek a további okokra is. A válaszadók 0,4 százaléka mondta, hogy inkább vár, hátha magától javulni kezd az állapota (itt a 0,4 nem tűnik olyan nagy számnak, de ha összevetjük azzal, hogy a várólista hossza miatt a válaszadók 1 százaléka, az árak miatt 0,9 százalék nem megy orvoshoz, már más megvilágításba kerül).
A másik ok, ami éppen csak lemaradt, a félelem: az EU lakosainak 0,3 százaléka fél az orvostól vagy a kezeléstől, ezért halogatja, vagy meg sem látogatja az orvost.
De mi a helyzet Magyarországon?
Ha a bátorságot nézzük, nem lehet panasz, egy tizedszázalékkal merészebb a magyar átlag az unióshoz képest, míg ott 0,3 százalék mondta, hogy fél az orvostól, itthon ez az Eurostat adatai szerint csak 0,2 százalék nem megy azért orvoshoz, mert fél tőle, vagy a kezeléstől.
Ellenben a magyar ember kivár, hátha jobb lesz – nem is kicsi a különbség, míg az EU-átlag 0,4 százalék, addig a magyarok körében ez már jóval bevettebb taktika, és itt 1,4 százalék inkább dönt úgy, vár, hátha jobb lesz. Ez a mentalitás az EU-átlaghoz képest még fokozottan van jelent Csehországban, Dániában és Horvátországban is.
A kivárás azonban nem jelenti azt, hogy a magyarok a fogukat csikorgatva ülnek a fotelban, és a reménykedésen kívül mást nem csinálnak. Ha megvizsgáljuk, hogy a vény nélkül kapható gyógyszerek mely országokban fogynak a legjobban, akkor egyből az élbolyban találjuk Magyarországot, ahol évek óta bőven az EU-s átlag feletti mértékben fogynak azok a gyógyszerek, amiknek beszerzéséhez nem kell orvoshoz menni.
Szintén érdemes itt megvizsgálni azt is, hogy egy átlagos háztartás mennyit költ egészségügyi kiadásokra. A magyarok ebben a tekintetben is a mezőny élvonalához tartoznak, a háztartások komoly pénzeket költenek arra, hogy magánúton próbálják rendezni az egészségi állapotukat.
Ezt támasztja alá az is, hogy egyébként az EU-országokban többnyire többen használnak vényköteles, mint vény nélkül felírható gyógyszereket, viszont a mi régiónkban (Csehország, Szlovákia, Magyarország) szembetűnő, hogy ennek az ellenkezője igaz, és több vény nélkül kapható gyógyszer fogy, mint vényköteles. (Az adatokban érdekesség, hogy kiemelkedik Finnország, melynek egészségügye globálisan is jó hírnek örvend, ennek ellenére nagyon magas a vény nélküli receptek forgalma, itt az egyik meghatározó faktor az az ország nagy területe és az alacsony népsűrűség kombinációja lehet, nehéz eljutni az orvoshoz.)
Ráadásul ez a helyzet csak romlott a Covid-járvánnyal, a lezárások miatt rengeteg szűrővizsgálat maradt el. Egy korábbi cikkünkben az Affidea nevű, képalkotási eljárásokkal és diagnosztikával is foglalkozó magánszolgáltató gasztroenterológiai központjának vezetője, Sike Róbert azt mondta, hogy az összes vastagbélrákszűrő vizsgálat elmaradt az elmúlt két évben, így a korai stádiumú daganatos betegségek felismerése nem történt meg. „Várhatóan az elkövetkező években emelkedni fog a súlyos állapotú betegek száma, akiknek az életét meg lehetett volna menteni, ha időben felismerjük a rák jelenlétét vagy az azt megelőző állapotot.”
