Évek óta nem volt olyan alacsony az új, rosszindulatú daganatos betegséggel regisztráltak száma, mint 2020-ban – derült ki a KSH adatbázisából. A Magyarországon még mindig vezető halálokok között található rákos megbetegedések száma utoljára 12 éve volt 68 ezer alatt, azóta kisebb-nagyobb mértékben, de nőtt. A tendencia nem valami csoda folytán változott meg, az okok mögött a koronavírus-járvány alatti szűrések elmaradása állhat.

Nemrég az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kényszerült arra, hogy új módszertan szerint számolja a koronavírus miatt elhalálozottak számát, mert eddig nem számolták bele azokat a többlethalálokat, amelyek az ellátórendszer leterheltsége miatt jelentkeztek, és bár a beteg nem volt koronavírusos, nem jutott rá kapacitás, ennek következtében elhunyt. A WHO eredeti számításai szerint több mint hatmillió ember halálát okozta a vírus közvetlenül, ám közvetett módon ez a szám majdnem a háromszorosa, 18 millió lehet. A magyarországi volt a világ egyik legsúlyosabb járványhelyzete, és ennek hatása a halálozások összesített számában is megmutatkozott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egészségügyi kapacitáshiány legalább annyi áldozatot szedett, mint maga a CovidA vírusban eddig több mint hatmillióan haltak meg közvetlenül, a közvetett szám azonban ennek a többszöröse a világban.

A tízezerrel kevesebb ember nem jelenti azt, hogy tízezren meghaltak, csupán azt, hogy az előző évek számait figyelembe véve ennyi ember valószínűleg nem jutott el orvoshoz, hogy kiszűrjék a betegséget – ez viszont minél későbbre tolódik, annál inkább válik súlyossá, ami a beteg életébe is kerülhet. Az Affidea nevű, képalkotási eljárásokkal és diagnosztikával is foglalkozó magánszolgáltató gasztroenterológiai központjának vezetője, Sike Róbert szerint az összes vastagbélrákszűrő vizsgálat elmaradt az elmúlt két évben, így a korai stádiumú daganatos betegségek felismerése nem történt meg. „Várhatóan az elkövetkező években emelkedni fog a súlyos állapotú betegek száma, akiknek az életét meg lehetett volna menteni, ha időben felismerjük a rák jelenlétét vagy az azt megelőző állapotot.”

A KSH 2019-es egészségügyi helyzetképében írt arról, hogy a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel középtávon, míg a tudatos, megelőző életvitel hosszútávon javítja az életkilátásokat. A nők megbetegedései közül a vezető halálok a tüdőrák, ezt követi az emlőrák, a legnagyobb kockázatnak kitett 45-64 éves korosztálynak kétévente kéne szűrésre járnia. A KSH adatai szerint erős összefüggés mutatkozik az iskolai végzettség és a szűrővizsgálaton való részvételi hajlandóság között, természetesen nem csak a nők körében. A legfeljebb a közoktatás nyolcadik évfolyamát elvégzők fele sem, míg a diplomásoknak a 70 százaléka tesz eleget az egészségügyi ajánlásoknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymillió magyar halálát kerülhettük volna el az elmúlt 20 évbenBár az elkerülhető halálozások száma csökken, nemzetközi összevetésben így is rendkívül magas. Márpedig ez a mutatószám jól jelzi egy egészségügyi rendszer hatékonyságát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A magyar egészségügy nem döglődő ló, már megdöglött”Hiába volt szinte mindenhol némi javulás, 2002 óta még a saját régiónkhoz sem sikerült felzárkózni sem az egészségügy kimeneti, sem a bemeneti mutatóiban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgészségügyi applikációk receptre? A németeknél már működik!Mentális egészséget felügyelő, dohányzásról történő leszokást segítő, kalóriaszámoló appok - a digitális egészségügyi alkalmazások segítenek az életminőségünk javításában, de őket ki felügyeli?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat diagnózis egészségügy koronavírus megelőzés rák Olvasson tovább a kategóriában