Az egészségügyi kapacitáshiány legalább annyi áldozatot szedett, mint maga a Covid
Tegnap új adatokat tett közzé az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus miatt elhunytak számáról. Az új számítás a 2020 januárja és 2021 decembere közötti többlethalálozásokat is hozzávette az áldozatok számához (a WHO szerint ez hivatalosan 6,2 millió fő eddig, tavaly év végéig pedig 5,4 millió), így összesen 14,9 millió ember halt meg a vírus miatt közvetlenül, vagy annak valamilyen közvetett következménye, leginkább a egészségügyi kapacitáshiány miatt.
A WHO főigazgatója szerint a számok nemcsak azt mutatják meg, hogy milyen durva volt a koronavírus, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy az országoknak sokkal ellenállóbb egészségügyi rendszereket kell kialakítaniuk, amik nem roppannak meg akkor sem, ha egy Covid-járványhoz hasonló vészhelyzettel találják szemben magukat.
A többlethalálozás számítása során a halálozások számát összevetették az átlagos, koronavírus nélküli évek halálozások arányával. Magyarország esetében egyébként ha a koronavírus megjelenése előtti három év (2016-2019) átlagát nézzük, akkor az éves halálozások száma 130 ezer főre jön ki. 2020-ban és 2021-ben is látványosan megugrott a halálesetek száma ehhez az átlaghoz képest, miközben a koronavirus.gov.hu adatai szerint a járvány kezdete óta több mint 46 ezer magyar halt meg a koronavírus miatt.
A Nature hivatkozik egy, eredetileg a The Lancetben publikált tanulmányra is, mely a WHO-nál korábban megpróbálta ugyanezt kiszámolni, ők arra jutottak, hogy a többlethalálozással együtt 18 millió főre tehető a koronavírus áldozatainak száma. A legrosszabb adatokat Dél-Amerikában mérték, ott 100 ezer lakosra 512 többlethalálozás jutott, második helyen Kelet-Európa végzett 345 fővel, Közép-Európa 316 fővel lett a harmadik.
A magyarországi halálozási adatokkal korábban több cikkben is részletesen foglalkoztunk a járvány különböző fázisaiban, aminek többször is az adott apropót, hogy a kormány időnként eléggé ellentmondásos számokat közölt. Ahogy rendre leírtuk, az eltérő módszertanok miatt az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága mindig is korlátozott volt, az viszont biztosan látszott, hogy több hullámban is a magyarországi volt a világ egyik legsúlyosabb járványhelyzete, és ennek hatása a halálozások összesített számában is megmutatkozott.
Adat
A fiatalok egyik menekülése a szegénység elől a mamahotelben maradás
Az egyik fontos szegénységi statisztikát alapvetően befolyásolja, hogy milyen későn költöznek el a fiatalok a szülők háztartásából.
Csak két szakma előzi meg a politikusokat a fizetési listán
Az utóbbi öt évben a pilóták megelőzték a képviselőket, államtitkárokat és minisztereket. A szakorvosok előreléptek a negyedik helyre.
Külföldről akar hitelt felvenni a kormány a választás előtti osztogatásra
Hamarosan megtudhatjuk, hogy vevők-e erre a hitelezők, és mekkora kamatot kérnek cserébe. Könnyen lehet azonban, hogy ez a pénz sem lesz elég.
Fontos
Több pénzt kap külföldről a kormánymédia, mint a nem kormányközeli kiadók
A Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséje is többszöröse annak, mint amennyi külföldi támogatást a független média kap.
Tehetetlen a kormány, az árnyomás utat tör magának a gazdaságban
A kormány infláció elleni hadjárata nem hozza a várt eredményt, több szektorban is elkezdtek ritkulni az akciók, néhány bank a lakáshiteleknél szigorít.
Pár dolog kezd eltűnni a magyar vendéglátásból, például a vendég, a pénztárcája és a szakács
Tucatjával zárnak be országszerte még a neves éttermek is, nincs a vendégeknek pénzük, az alapanyag, a rezsi és a közteher viszont az egekben van.
