Az egészségügyi kapacitáshiány legalább annyi áldozatot szedett, mint maga a Covid
Tegnap új adatokat tett közzé az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus miatt elhunytak számáról. Az új számítás a 2020 januárja és 2021 decembere közötti többlethalálozásokat is hozzávette az áldozatok számához (a WHO szerint ez hivatalosan 6,2 millió fő eddig, tavaly év végéig pedig 5,4 millió), így összesen 14,9 millió ember halt meg a vírus miatt közvetlenül, vagy annak valamilyen közvetett következménye, leginkább a egészségügyi kapacitáshiány miatt.
A WHO főigazgatója szerint a számok nemcsak azt mutatják meg, hogy milyen durva volt a koronavírus, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy az országoknak sokkal ellenállóbb egészségügyi rendszereket kell kialakítaniuk, amik nem roppannak meg akkor sem, ha egy Covid-járványhoz hasonló vészhelyzettel találják szemben magukat.
A többlethalálozás számítása során a halálozások számát összevetették az átlagos, koronavírus nélküli évek halálozások arányával. Magyarország esetében egyébként ha a koronavírus megjelenése előtti három év (2016-2019) átlagát nézzük, akkor az éves halálozások száma 130 ezer főre jön ki. 2020-ban és 2021-ben is látványosan megugrott a halálesetek száma ehhez az átlaghoz képest, miközben a koronavirus.gov.hu adatai szerint a járvány kezdete óta több mint 46 ezer magyar halt meg a koronavírus miatt.
A Nature hivatkozik egy, eredetileg a The Lancetben publikált tanulmányra is, mely a WHO-nál korábban megpróbálta ugyanezt kiszámolni, ők arra jutottak, hogy a többlethalálozással együtt 18 millió főre tehető a koronavírus áldozatainak száma. A legrosszabb adatokat Dél-Amerikában mérték, ott 100 ezer lakosra 512 többlethalálozás jutott, második helyen Kelet-Európa végzett 345 fővel, Közép-Európa 316 fővel lett a harmadik.
A magyarországi halálozási adatokkal korábban több cikkben is részletesen foglalkoztunk a járvány különböző fázisaiban, aminek többször is az adott apropót, hogy a kormány időnként eléggé ellentmondásos számokat közölt. Ahogy rendre leírtuk, az eltérő módszertanok miatt az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága mindig is korlátozott volt, az viszont biztosan látszott, hogy több hullámban is a magyarországi volt a világ egyik legsúlyosabb járványhelyzete, és ennek hatása a halálozások összesített számában is megmutatkozott.
Adat
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Kettészakította az országot a minimálbér-emelés és a bevásárlóturizmus
Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
