Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2022. május 6. 10:51 Adat

Az egészségügyi kapacitáshiány legalább annyi áldozatot szedett, mint maga a Covid

Tegnap új adatokat tett közzé az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus miatt elhunytak számáról. Az új számítás a 2020 januárja és 2021 decembere közötti többlethalálozásokat is hozzávette az áldozatok számához (a WHO szerint ez hivatalosan 6,2 millió fő eddig, tavaly év végéig pedig 5,4 millió), így összesen 14,9 millió ember halt meg a vírus miatt közvetlenül, vagy annak valamilyen közvetett következménye, leginkább a egészségügyi kapacitáshiány miatt.

A WHO főigazgatója szerint a számok nemcsak azt mutatják meg, hogy milyen durva volt a koronavírus, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy az országoknak sokkal ellenállóbb egészségügyi rendszereket kell kialakítaniuk, amik nem roppannak meg akkor sem, ha egy Covid-járványhoz hasonló vészhelyzettel találják szemben magukat.

A többlethalálozás számítása során a halálozások számát összevetették az átlagos, koronavírus nélküli évek halálozások arányával. Magyarország esetében egyébként ha a koronavírus megjelenése előtti három év (2016-2019) átlagát nézzük, akkor az éves halálozások száma 130 ezer főre jön ki. 2020-ban és 2021-ben is látványosan megugrott a halálesetek száma ehhez az átlaghoz képest, miközben a koronavirus.gov.hu adatai szerint a járvány kezdete óta több mint 46 ezer magyar halt meg a koronavírus miatt.

A Nature hivatkozik egy, eredetileg a The Lancetben publikált tanulmányra is, mely a WHO-nál korábban megpróbálta ugyanezt kiszámolni, ők arra jutottak, hogy a többlethalálozással együtt 18 millió főre tehető a koronavírus áldozatainak száma. A legrosszabb adatokat Dél-Amerikában mérték, ott 100 ezer lakosra 512 többlethalálozás jutott, második helyen Kelet-Európa végzett 345 fővel, Közép-Európa 316 fővel lett a harmadik.

A magyarországi halálozási adatokkal korábban több cikkben is részletesen foglalkoztunk a járvány különböző fázisaiban, aminek többször is az adott apropót, hogy a kormány időnként eléggé ellentmondásos számokat közölt. Ahogy rendre leírtuk, az eltérő módszertanok miatt az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága mindig is korlátozott volt, az viszont biztosan látszott, hogy több hullámban is a magyarországi volt a világ egyik legsúlyosabb járványhelyzete, és ennek hatása a halálozások összesített számában is megmutatkozott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt húsz év egyikében sem haltak meg annyian Magyarországon, mint 2020-banSzeptember eleje óta tízezerrel többen haltak meg Magyarországon, mint amennyien sz évnek ebben a részében szoktak. Ötvenéves összevetésben is kiugró volt a halálozás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLezárásokkal is sokkal többen haltak meg most, mint a legdurvább influenzajárványok idejénAz elmúlt ötven év tíz legnagyobb influenzajárványának halálozási adatait vetettük össze a covid második hullámával. Bárhogy nézzük, hatalmas a különbség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdeje elgondolkodni, miért hal meg járvány nélkül is ilyen sok magyarJárvány nélkül is rendkívül magas a halálozások száma Magyarországon, és még régiós összevetésben is indokolatlanul sok magyar hal meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat covid járvány koronavírus többlethalálozás WHO Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 18. 04:32 Adat, Vállalat

Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra

A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.