Túl a 300 eurós határon az európai gázár, télen csak 19 fokra fűtik az irodákat Németországban
Csütörtökön napközben is tovább drágul a gáz az irányadó holland árutőzsdén, pedig már előző nap is 13 százalékot emelkedett a szeptemberi határidős jegyzés szerinti gázár. Ezzel már – a cikk megjelenésekor – 308 eurós magasságban mozog a megawattóránkénti ár. Az egy évvel ezelőtti 25 eurós árakhoz képest már 12-szeres az emelkedés, ami augusztusban a korábbiakhoz képest is felgyorsult: július végén még a 200 eurós határ átlépése rázta meg a piacokat, azóta egyetlen hónap alatt újabb 50 százalékos volt a drágulás.
Az orosz gázszállítások volumenének drasztikus visszaesése, az energiahordozók politikai fegyverként való használata és az Északi Áramlat jövő hétre tervezett – elvileg háromnapos – teljes zárásával kapcsolatos bizonytalanságok mellett az árakat tovább hajtja, hogy a téli készlethalmozás miatt az európai gázkereskedők az ázsiai vevőkkel kénytelenek versengeni a lekötetlen cseppfolyósított földgáz (LNG) készletekért.
A kínálatot ráadásul tovább csökkenti, hogy szeptemberben a legfontosabb norvég gázmezőkön is karbantartási munkák lesznek, és Texasból is rossz hírek jöttek: a legnagyobb amerikai LNG-terminálnál, a korábban a tengerentúli szállítások ötödét biztosító Freeportban újabb egy hónappal, november közepére halasztották a várható újraindulást, miután júniusban egy robbanás miatt kellett felfüggeszteni a tevékenységet.
Az olaj világpiaci árát az orosz szállítások a gázhoz képest kevésbé határozzák meg, de szerda óta a Brent nyersolaj ára ismét meghaladja a hordónkénti száz dollárt. Az áremelkedés részben egy szaúdi bejelentéssel függ össze: ha szükséges, a legnagyobb olajexportőröket tömörítő OPEC+ államai a magasabb ár érdekében csökkenthetik a kitermelést – helyezték kilátásba. Korábban a nyár folyamán az OPEC+ tagjai (köztük van Oroszország is) kisebb mértékben növelték a kitermelésüket. Egy esetleges termeléscsökkentés az oroszokat segítené.
Az emelkedő energiaárak tovább fokozzák az inflációs nyomást Európában. Friss előrejelzések szerint Nagy-Britanniában már éves alapon 18,6 százalékos infláció várható januárra. A briteknél a rezsiszámlák az európai uniós országokhoz képest is brutálisan nőnek: télen várhatóan a tavalyi számlák háromszorosát kell majd átlagosan fizetni, ami egy tipikus háztartásnál egész évre számolva 3500 fontos (1,7 millió forint) energiakiadást jelent. A Baringa Partners tanácsadó cég figyelmeztetése szerint a brit háztartásokat súlyosabban fogja érinteni a következő tél, mint a 2008-as gazdasági válság.
Németországban a gázhiány mellett tovább rontja a helyzetet, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt nem lehet feltölteni a máskor főleg az északi-tengeri kikötőkből érkező szénnel az erőművek tartalékait. Emiatt a szövetségi kormány szerdán kiadott egy rendeletet, mely szerint a vasúti szén- és olajszállítások elsőbbséget élveznek, a vagonok száma és más logisztikai szűk keresztmetszetek miatt azonban a vízi utat nem fogják tudni teljesen kiváltani.
Az ellátási válság miatt az energiafogyasztást a német kormány 15-20 százalékkal akarja visszafogni. Ebben jelent egy kisebb, a becslések szerint két százalék körüli spórolást az a szerdán bejelentett intézkedéscsomag, aminek a hatásait mindenki a saját bőrén fogja érezni Németországban. A Robert Habeck gazdasági miniszter által bejelentett új szabályozás szerint szeptembertől nem fűtik a középületekben a folyosókat (az iskolákra és a kórházakra ez nem vonatkozik), az irodákat pedig legfeljebb csak 19 fokra fűtik fel a közintézményekben.
Az épületeket, emlékműveket sem fogják idén télen kívülről megvilágítani, éjjelente a hirdetőtáblák is elsötétülnek, a boltok ajtaját pedig folyamatosan zárva kell majd tartani. Elvileg az otthoni úszómedencéket sem lehet ezentúl gázzal vagy árammal melegíteni – más kérdés, hogy az intézkedések betartását hatósági ellenőrzések helyett inkább az önkéntes állampolgári szabálykövetésre akarják hagyni.
Szeptembertől a németországi üzemanyagárak is emelkedni fognak. A júniusban bevezetett ideiglenes adócsökkentést eleve három hónapra tervezték, annak lejártával az idáig 1,71 euró körüli benzinárak 2,09 euróra nőnek, ha az emelkedést a kutak teljesen áthárítják az autósokra.
Pénz
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján
Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
