Sokan idén nyáron utaznak először külföldre a járvány kezdete óta, őket se az áremelkedés, se a forint árfolyamának gyengülése nem riasztja vissza. Pedig a három évvel ezelőttihez képest sokkal mélyebben kell a zsebébe nyúlni a hegyekbe vagy tengerpartra vágyóknak: a külföldi nyaralást tervezők 43 százaléka több mint 200 ezer, 27 százaléka pedig több mint 300 ezer forintot szán fejenként nyaralásra, míg 6 százalékuk tervezett kiadása a 600 ezer forintot is meghaladja személyenként az OTP Bank és a Groupama Biztosító közös kutatása szerint.

Egy korábbi hasonló felmérésben, 2019-ben még csak minden tizedik ember számított 300 ezer forint feletti kiadásra külföldi utazása során.^*Az idei felmérést 2022. június 6-16-a között készítették, amikor az euró árfolyama már a 389-398 forintos sávban ingadozott, és pár hete már a 400-as lélektani határ közelében volt, így a válaszadók a várhatóan gyenge forintárfolyam ismeretében nyilatkoztak. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a fizetések jelentős, évi 8-12 százalékos növekedésnek indultak az utóbbi években, így a 2019. első negyedévi 352 ezer bruttóról 2022. első negyedévére több mint bruttó félmillió forintra – azaz 310 ezer forint körüli nettóra – nőttek a fizetések országos átlagban.

A kutatás készítésekor a válaszadók kevesebb mint a negyede lépte csak át az országhatárt 2020 eleje, a járvány kitörése óta, de ők növekvő utazási kedvről számoltak be: minden második ember válaszolta, hogy tervei szerint az idén végre külföldre utazik nyaralni. A legjellemzőbb a 3-6 napos külföldi nyaralás.

Készpénz vagy kártya?

A magyarok szeretik a készpénzt, és külföldre is nagyrészt bankjegyekkel felszerelve indulnak. Ehhez tízből kilencen itthon váltanak valutát a kutatás szerint – a külföldi készpénzfelvétel vagy valutaváltás nem annyira jellemző, vélhetően a magasabb költségek miatt.

A második leggyakoribb fizetési mód a bankkártya, a nyaralók majdnem harmada – főleg a tehetősebbek – szinte csak így fizet: a havi 250 ezer forintnál többet keresők közül kétszer annyian használják külföldi nyaraláskor a bankkártyájukat (30 százalék), mint az ennél szerényebb jövedelemmel rendelkezők (14 százalék).

Ahogy a legfrissebb, 2022. első negyedévi adatokat is tartalmazó grafikonon látszik, az utóbbi öt évben csaknem folyamatosan nőtt a külföldi kártyás vásárlások száma és értéke is – a 2020-as járványév után 2021. harmadik negyedévére ott folytatódott a növekedés, ahol korábban megszakadt. Az idei utazási tervek alapján a harmadik negyedév, főleg a július-augusztusi időszak ismét erős lesz – igaz, jórészt az euróövezetben is 8 százalék körüli infláció miatt.

Megnéztük az egy vásárlásra eső átlagos összeget is külföldön és belföldön ugyanebben az időszakban, és összevetettük a hazai infláció alakulásával. Az alábbi grafikonon látható, hogy külföldön átlagosan 14 ezer forintnak megfelelő devizát fizettünk vásárlásonként kártyával, míg itthon 8300 forintért vásároltunk kártyával alkalmanként. Míg korábban jellemzően a harmadik – nyári – negyedévben ugrottak meg a külföldi kártyás fizetések, tavaly a negyedik negyedévben és az idei első három hónapban is folyamatosan nőtt az egy kártyás vásárlásra jutó összeg – érdekes ugyanakkor, hogy a belföldi átlagösszegre nem volt ekkora hatással az infláció, az nem nőtt akkora mértékben.

A készpénzfelvételnél egészen más a helyzet: a 2019-es adatokhoz képest csaknem a felére csökkent a teljes felvett összeg, ha azonos negyedéveket hasonlítunk össze évenként – bár a várakozások szerint az idei második, de főleg a harmadik negyedéves összeg meg fog ugrani, a 2019-es harmadik negyedévi rekordot, a 44 milliárd forintos szintet nem valószínű, hogy megközelíti az idei első negyedévi 20 milliárd forintról. A koronavírus hatása jól látszik a külföldön kártyával felvett átlagösszegek hektikus alakulásában – az összérték csökkent, miközben megnőtt az átlagos összeg –, azaz kevesebbszer több pénzt vettek fel az emberek 2020-2021 során. Ebben benne van az is, hogy a másik népszerű fizetési mód, a hazai kibocsátású kártyás fizetések összértéke viszont 240-ről 400 milliárd forintra nőtt külföldön három év alatt, 2019 és 2022 első negyedéve között.

Fontosabb lett a biztonság

Aki most megy külföldre, tudatosabban utazik: a biztosítások iránti igény folyamatosan növekszik az OTP ügyfélkörében a bank tájékoztatása szerint. A megkérdezettek több mint ötödének, 22 százalékának bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítása van, csaknem harmaduknak, 29 százalékuknak pedig az ingyenesen kiváltható, sürgősségi betegellátásra jogosító^*kizárólag a tagállamok egészségbiztosítójával szerződött egészségügyi intézményekben és közkórházakban európai egészségbiztosítási kártyája, míg hatoduk mindkettővel rendelkezik.

Fontos tudni, hogy a bankszámlákhoz köthető utasbiztosítások szélesebb körű védelmet biztosítanak, mint a bankkártyához tartozó biztosítások, és az európai egészségbiztosítási kártya használata esetén az önrész vagy az azonnal kifizetendő gyógyszerek költsége baj esetén az utazókat terheli. Ezzel szemben az OTP Bank ügyfelei, akik a bankszámlájukhoz kapcsolódó vagy napi díjas utasbiztosítással rendelkeznek, bármely egészségügyi intézmény szolgáltatásait igénybe vehetik, és az önrész sem terheli őket – írta az OTP.

A külföldi egészségügyi ellátások kiadásai pedig még kisebb problémák esetében is könnyen meghaladhatják az utazásra szánt keret 10-20 százalékát is. Egy gyomorpanasz még a kisebb költséggel járó esetek közé sorolható, ami Egyiptomban vagy Mexikóban átszámítva 10 ezer forint körüli összegből megoldható, de Olaszországban vagy Görögországban már 40 ezer forint fölé emelkedhet a végösszeg. A csonttörések már komolyabb balesetek, Lengyelországban 22 ezer, Dubajban 81 ezer, Franciaországban csaknem 110 ezer, Ausztriában 124 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül az ilyen típusú sérülések ellátása, ami a forint árfolyamának változása miatt emelkedhet is a nyár folyamán. A legkirívóbb és legköltségesebb esetek azok, amikor mentőhelikoptert is be kell vetni. Egy ausztriai, csonttöréses balesetnél csak a légi jármű igénybevétele 2,6 millió forintba került, a végösszeg pedig megközelítette a 2,9 millió forintot – olvasható az OTP Bank kutatásról kiadott közleményében.

A legnépszerűbb úti cél továbbra is Horvátország, de 2019-hez képest idén Olaszország és Görögország is kezd felzárkózni. Míg a pandémia előtti utolsó nyáron a külföldre utazók 27 százaléka tervezett horvátországi nyaralást, most ez az arány valamennyivel kisebb, 24 százalék. Olaszországot ugyanakkor jóval többen választják, 12-ről 18 százalékra nőtt az oda utazók aránya, míg a Görögországba vágyók aránya látványosan, 8-ról 17 százalékra emelkedett az utóbbi három év alatt a felmérés alapján.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában