Tőlük várják a megoldást, de alig tudják már növelni a felhozatalt a legnagyobb olajkitermelők

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségei (OPEC+) június elején úgy döntöttek, hogy a korábbi lépéseknél nagyobb ütemben, júliusban és augusztusban egyaránt napi 648 ezer hordóval növelik a tagok összesített kvótáját. Már akkor is felmerült, hogy ezt mennyire lesznek képesek kihasználni, és az ezzel kapcsolatos kételyek az utóbbi napokban csak erősödtek.

Kedden az okozott egy kisebb olajdrágulást, hogy a francia elnök azt mondta amerikai kollégájának, hogy az Egyesült Arab Emírségek vezetőjétől úgy tudja, az ország és Szaúd-Arábia jelenleg már a maximális kapacitása közelében termel. Ennek azért van jelentősége, mert az OPEC-en belül eleve csak az emírségekről és Szaúd-Arábiáról feltételezték, hogy olyan gyorsan mozgósítható tartalékkal rendelkezne, amire szükség lenne az Ukrajna megtámadása és a nyugati szankciók elrendelése óta felbolydult olajpiac megnyugtatására.

Ahogy a Wall Street Journal írja, májusi adatok szerint az OPEC+ közel 3 millió hordóval maradt el az akkor 42 milliós kvótától, elsősorban Angola, Nigéria és Oroszország problémái miatt. Az előbbiben az utóbbi évek szegényes beruházásai korlátozzák a kitermelést, Nigériában a lázadó csoportok által elkövetett szabotázsakciók, míg Oroszországban az ukrajnai háború. A tengeri szállítású olajra vonatkozó uniós olajembargó majd csak decemberben lép életbe, de sok nagy nyugati olajvállalat már az ukrajnai invázió után egyből elkezdte leépíteni az orosz vásárlásait. India és Kína ugyan a korábbinál jóval több orosz olajat vásárol, de oda sokkal hosszabb ideig tart eljuttatni az energiahordozót, mint Nyugat-Európába, ami korlátozza az elszállítható mennyiséget.

A júniusi megállapodás értelmében Oroszország napi 170 ezer hordóval növelhetné a kitermelését júliusban, ez azonban aligha fog megtörténni. A háború kirobbanása után az orosz felhozatal a becslések szerint mintegy 800 ezer hordóval csökkent, a visszaesés pedig a kétmilliót is elérheti majd a nyugati szankciók életbe lépése után.

Ezzel szemben az OPEC szabad kapacitása hivatalos értékelés szerint jövőre 1,7 millió hordó lesz, 2024-ben pedig mindössze 400 ezer. A régóta szankcionált Irán piacra vihetne mintegy napi 1,5 millió hordónyi mennyiséget, de ehhez megállapodásra kéne jutnia a Nyugattal az atomprogramjáról, ezek a tárgyalások viszont nem haladtak az utóbbi hónapokban.

Egyelőre tehát nem úgy néz ki, hogy az olaj ára jelentősebben csökkenhetne, a jelek szerint a felhasználóknak már annak is örülniük kell, ha nem tér vissza a június eleji, hordónként 120 dollár feletti szint. (Az Európában meghatározó Brent jelenleg valamivel 110 dollár alatt van.)

Ez a magyar autósok és a kormány számára sem jó hír, miután az utóbbi olyan helyzetbe manőverezte bele magát, hogy óriási arcvesztés nélkül nem engedheti kifutni az üzemanyagár-stopot. Közben azonban szinte napról napra rosszabb az ellátási helyzet, benzinkutak zárnak be, olyan pedig már nincs is, ahol ne korlátoznák a kedvezményes áron tankolható mennyiséget. Ideálisan az intézkedést akkor lehetne elengedni – ami után az ellátás is normalizálódhatna -, amikor ez nem jár látványos áremelkedéssel, erre azonban a világpiaci folyamatok alapján egyelőre semmi esély sincs – hacsak nem jön egy olyan újabb járványhullám vagy erős gazdasági visszaesés, amely jelentősen visszafogja a keresletet a világ nagy részén.