Donald Trump egy héttel április 2-i vámemelési bejelentése után, az új tarifák hivatalos életbe lépésének napján közölte, hogy 90 napra felfüggeszti a „kölcsönös” vámok alkalmazását, amelyek az 1909-es szintre állították volna vissza az amerikai importra kivetett adók mértékét.

• Ezzel együtt a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám továbbra is érvényben marad. Ez a világ legtöbb országára és a termékcsoportok döntő részére érvényes.
• Hatályban marad továbbá az autóiparra és az acél- és alumíniumimportra kivetett 25 százalékos védővám.
• Az alapvám nem érinti Mexikót és Kanadát, amelyekre korábban 25 százalékos vámemelést ígért Trump, de később az autóipart és a három ország szabadkereskedelmi egyezménye alá tartozó termékeket mentesítette alóla.
• Kínával szemben Trump – Peking válaszlépéseire hivatkozva –125 százalékra emelte az importvámot.
• Egyes, még Trump első elnöksége idején megvámolt termékcsoportok esetében ez a korábbi, 25 százalékos vám fejében értendő a Bloomberg szerint, azaz lesznek olyan termékek, amelyek Kínából való behozatala után 150 százalékot kell majd fizetni.
• Kína Trump vámemeléseire reagálva korábban 84 százalékos vámot vetett ki az amerikai importra.
• Ennek ellenére Trump szerdán arról beszélt, hogy Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár „a világ egyik legokosabb ember”, akivel „nagyon jó megállapodást fogunk kötni”.
• Kínai exportőrök már tengerre bocsátott szállítmányokat is visszahívtak, egyes, a helyi sajtónak panaszkodó vállalkozások tizedére csökkentették amerikai kivitelüket.
• Trump még a szerdai bejelentés előtt újabb ágazati vámokat ígért a gyógyszeriparra és a félvezetők importjára, az nem világos, hogy ezeknek mi lesz a sorsa.

Az amerikai tőzsdeindexek az elmúlt napok zuhanása után kilőttek a hírre, az ötszáz legnagyobb amerikai cég árfolyamát követő S&P 500 9,5, a technológiai szektort követő Nasdaq kompozitindexe 12,2, az iparvállalatokét követő Dow Jones Industrial Average 7,8 százalékot emelkedett szerdán. A magyar és a vezető európai tőzsdeindexek 4-6 százalékos pluszban vannak csütörtök délelőtt.

Dekoráció az amerikai tőzsdén. Fotó: AFP/Europress

Ezzel együtt a fenti számok még mindig radikális vámemelést jelentenek a Trump második elnöksége előtti viszonyokhoz képest. A kínai gyárakkal és beszállítókkal rendelkező amerikai cégek az Apple-től a Nike-ig elképesztő vámteherrel néznek szembe, a világ két legnagyobb gazdasága között pedig új szintre lépett a gazdasági hidegháború.

Az EU is megúszta, egyelőre

Az EU nem sokkal Trump bejelentése előtt szavazott meg egy korlátozott ellen-vámemelést az Egyesült Államokkal szemben, amely 21 milliárd euró értékű importot érint, egyebek mellett a szójababot, más mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, valamint a motorkerékpárokat.

• Ezeket még a márciusi acél- és alumíniumipari vámemelésre reagálva terjesztette elő az Európai Bizottság, a 27 tagállamból 26 szavazott igennel a lépésre, természetesen Magyarországé volt az egyetlen nem (a vámemeléshez elég a tagok minősített többsége).
• Miután Trump úgy fogalmazott, hogy a 90 napos felfüggesztés a „megtorlást nem alkalmazó” gazdaságokkal szemben érvényes, egyes beszámolók megkérdőjelezték, hogy az EU is ezen körbe tartozna-e. A Fehér Ház viszont pontosította, hogy az EU-ra is csupán a 10 százalékos alapvám lesz majd érvényes.
• Az EU szerdán elfogadott lépéseit fokozatosan, termékcsoportonként három körben (jövő héten, május közepétől, illetve decemberben) tervezik alkalmazni.
• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Friedrich Merz német kancellárjelölt a kölcsönös vámtarifák nullára csökkentését javasolta Trumpnak, bár ezt a Fehér Ház a hét elején elutasította, arra hivatkozva, hogy az Európai Unió nem vámjellegű korlátozásokkal – például köz- és állategészségügyi szabályokkal, autókra vonatkozó sztenderdekkel – is korlátozza az amerikai behozatalt.
• Trump szerdán kiemelte, hogy a felfüggesztés nem jelenti, hogy mindenkivel képes lesz megállapodni az Egyesült Államok.
• Spanyolország baloldali vezetése pont erre hivatkozva – illetve a növekvő kínai autóipari befektetések miatt – azt hangoztatja, hogy Trump vámháborúja fényében le kell paktálni Kínával, az Európai Bizottság és Merz ugyanakkor attól tart, hogy a kínai termékek amerikai piacról való kiszorulása európai dömpinghez vezethet.

A Volkswagen negyedéves jelentésében – amely szerint 40 százalékkal csökkent üzemi eredménye 2024 első negyedévéhez képest – közölte, hogy „nem lehet világosan megítélni”, a vámháború milyen hatással lesz eladásaira, nyereségére és cash flowjára, azaz készpénztermelő képességére.

Az euró viszont a vámháború korai nyertesei között volt, az elmúlt napokban számottevően erősödött a dollárral szemben, miután az európai befektetők menekültek a dolláreszközökből.

Fékek és ellensúlyok

Az amerikai kormány tagjai az elmúlt hat napban azt próbálták bizonygatni a médiában, hogy a vámemelés elhozza majd az amerikai ipar aranykorát. Jamieson Greer, a kormány kereskedelmi képviselője Trump szerdai bejelentésd idején épp egy kongresszusi meghallgatáson igyekezett alátámasztani, hogy miért jár jól az Egyesült Államok az importköltségek súlyos emelésével.

Sőt, a jobbszél kommunikációs felületein megjelent a MAGA-maoizmus is, azaz újjobboldali influenszerek arról kezdtek értekezni, hogy a feminin irodai munka helyett férfias kétkezi meló, az olcsó külföldi cuccok helyett a kézműves, házilag 3D-nyomtatott amerikai termékek emelhetik fel az Egyesült Államokat.

Szerdán a kormányzati kommunikátorok már azt állították, hogy a hátraarc a nagy terv része, Trump így vette rá a tárgyalásra és egyoldalú engedménytételre a kereskedelmi partnereiket. Trump maga azt mondta, hogy szerda reggel született meg a döntés, bár napok óta gondolkodott róla. Kedden a Republikánus Párt rendezvényén azzal dicsekedett, hogy más országok vezetői „hívogatnak, csókolgatják a seggemet, bármit hajlandóak megtenni a megállapodásért”.  

Felmerül természetesen, hogy a tárgyalásokat az amerikai tőzsdék bedöntése nélkül is ki tudta volna zsarolni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereiből, ezért élénk spekuláció indult arról az erre szakosodott online felületeken, hogy az elmúlt egy hétben egy hatalmas tőzsdei manipuláció szemtanúi voltunk. Egyes demokrata politikusok vizsgálatot ígértek ennek kiderítésére – bár ennek ellentmond, hogy miközben a Fehér Ház más ügyekben folyamatosan szivárog, most az üzleti szférához és a sajtóhoz sem jutott el a nagy terv híre.

Egy maradibb megoldás, hogy a piacok zuhanása és az amerikai üzleti elit lobbizása vezetett a fordulathoz. Trump név szerint hivatkozott Jamie Dimonra, a JP Morgan vezérigazgatójára, aki szerda reggel a Fox Newson arról beszélt, recesszió jöhet, ha az elnök nem vonja vissza vámokat.

A tőzsde mellett a kötvénypiac is hathatott a kormányra: a hét elején eladási hullám indult az amerikai államkötvények másodpiacán, amihez hozzájárulhatott az inflációs várakozások emelkedése, a tőzsdei áresés miatti likviditási igény, az amerikai államadósság és a dollár kockázati megítélésének romlása (és az ehhez köthető gyenge érdeklődés egy keddi kibocsátás iránt), az amerikai állampapírok határidős prémiumát kihasználó ügyeletek gyors zárása, valamint egyéb, az állampapírokat érintő, a pénzügyi szabályozás lazítására is játszó derivatív ügyletek mínuszba fordulása is. Ez számos más ország kötvénypiacán is súlyos turbulenciát okozott.

A lépés emellett vélhetően nem független attól, hogy a Republikánus Párt egyre több képviselője és szenátora kezdett hajlani rá, hogy a kongresszus vegye vissza az elnöktől a vámkivetés jogkörét.

• Az alkotmány eredetileg a törvényhozás kezébe utalta a kérdést, ám ezen jogköréről a kongresszus a múltban fokozatosan lemondott az elnök javára – illetve a végrehajtó hatalom fokozatosan, majd Trump alatt egészen radikálisan, veszélyhelyzetre és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva próbálta kiterjeszteni a vámkivetési felhatalmazását.
• Az alkotmányos rend fényében azonban a törvényhozás visszaveheti a kormánybotot, ha a többség hajlandó erről törvényt elfogadni.
• Eleinte a korábban vámellenes, szabadkereskedelem-párti republikánusok azt hangoztatták, hogy időt kell adni, mire kibontakozik Trump gazdaságpolitikája, de a múlt szerdai bejelentés a kongresszusi frakciókban is megrökönyödést keltett, egyre többen kezdtek attól tartani, hogy a 2026-os félidős választáson elvesztik helyüket, ha nem stabilizálják a csapongó gazdaságpolitikát.

Radikálisok a kormánybot közelében

A szerdai bejelentés előtt nagy sajtót kapott az április 2-i „kölcsönös vámok” kiszámítása mögötti formula, amelynek mentén a szélesebb közönség is gyors közgazdaságtani leckét kaphatott az importárak rugalmasságának homályos világáról.

Sajtóértesülések szerint nem meglepő módon Peter Navarro, az elnök kereskedelmi és feldolgozóipari tanácsadója állt a furcsa képlet mögött.

Peter Navarro, fotó: AFP/Europress

• Navarro már Trump első elnöksége alatt is a vámháború radikális főkolomposa volt, de akkor protekcionista impulzusait erősebb kontroll alatt tartotta Robert Lighthizer kereskedelmi képviselő, Steve Mnuchin pénzügyminiszter és Gary Cohn, a fehér házi közgazdasági tanácsadó testület akkori vezetője.
• A 75 éves Navarro fiatalkorában a Harvardon doktorált és a Kaliforniai Egyetem professzora volt, de a közelmúltban Kína-ellenes írásaival és a fősodorral szembeforduló, radikálisan protekcionista kereskedelmi nézeteivel vált ismertté.
• Tavaly négyhónapos börtönbüntetésre ítélték, amiért nem volt hajlandó megjelenni a kongresszus bizottsága előtt, amely a Capitolium 2021. január 6-i feldúlásának körülményeit vizsgálta.

Borús összkép

Ray Dalio befektető a napokban arra is felhívta a figyelmet, hogy a vámháború túlmutat Trumpon és a konkrét vámokon, amögött tágabb világpolitikai, világgazdasági és belpolitikai törésvonalak húzódnak meg. Szerinte öt nagyobb ciklikus válság van a mostani káosz mögött:

• A globális monetáris és gazdasági rend megrendült a túlfogyasztásukat hitelből finanszírozó, eladósodó importőr országok – mindenekelőtt az Egyesült Államok – és az exportőr–hitelező országok — mindenekelőtt Kína – közötti ellentétek miatt, így az eddigi, az amerikai fogyasztásra alapozó világgazdasági rend fenntarthatatlanná vált.
• Az amerikai demokratikus belpolitikai rend szétesőben van a nagy társadalmi egyenlőtlenségek és értékrendbeli ellentétek miatt, illetve mert a jelenlegi rendszer nem képes áthidalni ezeket. Ebből populisták húznak hasznot, nő az egyszemélyi hatalomgyakorlás elfogadottsága.
• A világpolitikai rend megrendült, az amerikai hegemónia véget ért, multilaterális szabályok helyett a nagyhatalmi önérdek érvényesítése, az erősebb hatalmak szava a döntő – ami növeli a gazdasági és politikai konfliktusok előfordulását.
• A klímaváltozás hatásai egyre komolyabb károkat okoznak, és a technológiai változások – mint a mesterséges intelligencia – mélyen átalakítják a gazdasági és politikai rendet.

(A cikk eredeti verziója a G7 Globál hírlevélben jelent meg, amelyre – szombat reggeli hírlevelünkkel együtt – itt lehet feliratkozni.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk1909-be viszi vissza az amerikai gazdaságot Trump vámháborújaBár egyesek abban reménykednek, hogy lehet tárgyalni a vámokról, Trump nem enged. Pártja és a vállalatok sem képesek vagy hajlandók hatni rá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtdimenziós sakkjátszma vagy szimpla őrültség Trump vámháborúja?Elemzők hada próbálja megtalálni a mestertervet az elnök külgazdaság-politikája mögött, mások szerint egyszerűen nem érti a gazdasági összefüggéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRégen az ipar miatt kellettek, most már a zsarolásról szólnak Trump vámemeléseiAz új elnök amerikai piachoz való hozzáférésen keresztül próbálja érvényesíteni politikai érdekeit a világban. Ez tartós bizonytalanságot okoz az exportfüggő gazdaságoknak, beleértve Magyarországot is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ amerikai védővámok Donald Trump egyesült államok Európai Unió Kína vámháború vámok védővámok Olvasson tovább a kategóriában