A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös” vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest – ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.

Eredetileg az egyes országok igen eltérő vámtarifákat kaptak, miközben az új importvámok nem vonatkoztak az energiahordozókra, míg az acélra, alumíniumra, az autókra és autóipari alkatrészekre egységesen 25 százalékos az importvám.^*Leszámítva Kanadát és Mexikót, ahol a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó termékkörökre egyelőre felfüggesztették az esetükben 25 százalékos vámemelés hatályba lépését. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisa alapján ki lehetett ezért számolni, hogy a világ országainak kereskedelmére milyen mértékben hatottak volna a „kölcsönös” vámok^*Az egyszerűsítés kedvéért nem a több száz, az amerikai vámrendeletben meghatározott, a nemzetközitől részben eltérő vámtarfiszámon megadott kivételeket vettük, hanem az ENSZ nómenklatrűja szerint:
– kivettük a vámok hatása alól a 27-es, ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok termékkategóriát
– 25 százalékos vámot számítottunk a 87-es, járművek, a vasúti vagy villamosvasúti járművek kivételével, valamint ezek alkatrészei és tartozékai termékkategóriára.. A 2022-re teljes körűen elérhető amerikai export értékére vonatkozóan, az egyes termékkategóriákra eltérő vámokat az adott ország GDP-jével vetettük össze.

Magyarországot is erősen érintették volna az új amerikai importvámok, a hatás a hazai éves GDP 0,4 százalékának felelt volna meg, ami a világon a 34. legnagyobb mérték. Európában csak Svájcot (2,3 százalék), Írországot (1,1 százalék), Szlovákiát (0,8) és Németországot (0,5 százalék) sújtották volna erősebben a Trump-vámok ezen mutató alapján. Az alábbi grafikon azt a félszáz országot mutatja, amelyet a legjobban érintett volna az új amerikai vámrendszer.

Mint látható, messze Kambodzsa járt volna a legrosszabbul, a világ egyik legelmaradottabb országa az éves GDP-je 10,2 százalékának megfelelő teherrel nézett volna szembe az esetében 49 százalékos (pdf) vám miatt. Ez most majdnem az ötödére csökken, ám kérdés, hogy az ország képes lesz-e megállapodni az Egyesült Államokkal, hogy a 90 nap után ne térjen vissza a 49 százalék a főként textilipari exportra.

Az eredetileg harmadik Lesotho szintén fellélegezhet, az apró dél-afrikai ország esetében ugyanis pontosan 50 százalékról csökken 10-re a vámtétel. Az 50 százalék eredetileg a GDP 3,7 százalékának felelt volna meg, mert az ország exportjának 45 százaléka irányul az Egyesült Államokba.

Hozzájuk képest kisebb lehet a megkönnyebbülés Nicaraguában, ugyanis a GDP-arányosan 4 százalékos terhet 18 százalékos vámtétel okozta volna, vagyis sokkal kevesebbet nyer a közép-amerikai ország a 10 százalékra csökkenéssel.

Ebben a 90 napban – különalku híján – valószínűleg Kína lesz a fájdalomlista élén, a nem egészen egy százalékos GDP-arányos hatást mutató számításunk óta ugyanis többszörösére emelkedett az amerikai importvám. Ennek mértéke már legalább 125 százalék, ám mivel ez sok évre visszanyúló tarifákra rakódik rá, könnyen lehet, hogy a tényleges érték ennél is magasabb lesz az importőrök számára. Már amennyi marad belőlük, hiszen a kínai termékek számottevő része jelen állás szerint kiárazódik az amerikai piacról, azaz el sem jut oda.

A kereskedelmi kapcsolatok átalakulása persze más országok között is nehezen előre jelezhető, már csak az átmeneti mentességek és ellenvámok bonyolult kölcsönhatása miatt is. Az alábbi ábra szintén az április 2-i bejelentések alapján készült, és jól látható, hogy Thaiföld (36 százalékos vám sújtotta volna), Malajzia (24%) és Dél-Korea (25%) is fellélegezhet most.

Az alábbi térkép alapbeállításán az első grafikon adatai láthatók, de érdemes átkattintani például a „Részesedés az Egyesült Államok importjában” fülre, és egyből szembeötlővé válik, miért olyan hatalmas a tétje az amerikai-kínai vámok mértékének.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokbólA szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk1909-be viszi vissza az amerikai gazdaságot Trump vámháborújaBár egyesek abban reménykednek, hogy lehet tárgyalni a vámokról, Trump nem enged. Pártja és a vállalatok sem képesek vagy hajlandók hatni rá.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ amerikai védővámok Donald Trump kambodzsa Kína nicaragua vámháború Olvasson tovább a kategóriában