(A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Az Egyesült Államok elnökének szerdai bejelentése a kölcsönös vámokról súlyosabb volt, mint amire a piac számított. A 10 százalékos egyetemes minimumvámon felül az új rendszer a legtöbb jelentős kereskedelmi partner számára jelentősen magasabb kölcsönös vámokat tartalmaz, és a Fidelity számításai szerint az USA tényleges vámtételeit 24 százalék körüli szintre emeli. Ilyesmire az 1900-as évek eleje óta nem volt példa. Ha teljes mértékben megvalósul, az jelentős sokkot fog okozni a globális kereskedelmi rendszerben, és komoly kockázatot jelent a globális növekedésre nézve.
A legtöbb jelentős kereskedelmi partnerre vonatkozó vámtételek megközelítik vagy meghaladják a piaci szereplők által várt maximumokat. Kína és tágabb ázsiai ellátási lánca most jelentős sokkhatással néz szembe, amelyet Kína csak részben lesz képes fiskális és monetáris politikával tompítani. A spektrum másik végén Európa fiskális és monetáris politikája jobb helyzetben van ahhoz, hogy átvészelje a vihart.
Bár Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter említette, hogy a vámtételek valószínűleg a „felső határt” jelentik, és lehet tárgyalni arról, hogy alacsonyabbak legyenek, úgy gondolom, hogy a végleges vámtételek és a tárgyalási folyamat körüli bizonytalanságok szintén rontják a befektetők bizalmát, és rontják a beruházási és fogyasztási kilátásokat világszerte, ami fokozza a lefelé mutató kockázatokat.
Stagfláció jöhet az USA-ban, de a recesszió sincs kizárva
Az esemény előtt a 2025-ös előrejelzések már eleve erősebb medvepiaci hangulatot tükröztek, mint a konszenzus és a piac nagy része. Februárban már úgy láttuk, hogy az amerikai gazdaságban a stagflációhoz hasonló kimenetel jelentős lefelé mutató kockázatot jelent, és március elején házon belül a Fidelity-nél ezt tettük meg alapesetünknek (50 százalékos valószínűséggel), a ciklikus recesszió lefelé mutató kockázati forgatókönyvének esélyét pedig 40 százalékra tettük.
Az újonnan bejelentett vámok mértéke, terjedelme és mélysége egyértelműen igazolja ezt a csökkenő tendenciát. Ha ezek a vámtételek valóban állandósulnak, akkor arra számítok, hogy az amerikai infláció nyárra eléri a 3,5 százalékot, és az év hátralévő részében ezen a szinten marad. Ami a növekedést illeti, egy végül 20 százalékos effektív vámtétel valószínűleg azt jelentené, hogy az USA éppen csak megússza a recessziót, miközben traumatikus stagflációs sokkot él át.
Bármi, ami ennél magasabb, valószínűleg ciklikus recesszióba taszítja az amerikai gazdaságot. A kulcskérdés innen nézve az, hogy az országok milyen alkukat köthetnek az Egyesült Államokkal,
hogy megtorló intézkedéseket tesznek-e, és hogy az amerikai kormányzat hajlandó-e visszavonni a vámemeléseket.
Ha az olyan nagy kereskedelmi blokkok, mint Kína és az EU megtorló intézkedéseket hoznak, akkor annak az amerikai növekedésére gyakorolt hatás nagyobb lesz, de ez mérsékelné az inflációs hatások egy részét is. Másrészt, ha az USA elhúzódó tárgyalásokba kezd a különböző vámok alóli mentességeket kérő országokkal és iparágakkal, és emiatt egyes vámokat felfüggesztenek, másokat pedig nem, akkor olyan forgatókönyv alakulhat ki, amelyben az inflációs hatások kevésbé súlyosak, mint amire számítok, de mivel a nagyobb bizonytalanság továbbra is fennállna, a negatív növekedési hatások még mindig nagyok lennének.
A Trump-kormányzat esetleges visszavonulása még mindig lehetséges. A piacok már nem reagáltak a különböző kiszivárogtatásokra és előzetes bejelentésekre az eseményt megelőzően, és ragaszkodtak ahhoz a gondolathoz, hogy a Trump-kormányzatot „komolyan, de nem szó szerint” kell vennünk. Ez hibának bizonyult. Vajon az adminisztrációt sokkolja a piaci reakció? Meglátjuk.
Növekvő kockázatok
Összefoglalva, a 2025-re vonatkozó kilátások szerint
az USA növekedése 1 százalékon vagy az alatt, az infláció pedig 3 százalékon vagy afelett lesz az év hátralévő részében.
Ez a stagflációs helyzet szorult helyzetbe hozza az amerikai jegybankot, a Federal Reserve-t (Fed), amely nem képes proaktív kamatcsökkentésre a növekedés támogatása érdekében, mivel az infláció felfelé irányuló kockázatai túl nagyok. Ha a Fed végül idén mégis csökkenti a kamatokat, az azért lesz, mert az amerikai gazdaság már recesszióba került volna, és a Fednek fel kell zárkóznia, és reaktívan kell csökkentenie. Az USA-n kívül ez csak megerősíti azt az alapesetet, hogy az Európai Központi Bank a piac által jelenleg vártnál nagyobb mértékű csökkentést hajt végre a növekedés támogatása érdekében. Mindez valószínűleg a Bank of Japan kezdődő kamatemelési ciklusát is jelentősen visszafogja.
A kockázati eszközök kilátásai most kiegyensúlyozottak. A gazdasági ciklust az USA trend feletti növekedése hajtotta, és a világgazdaság a ciklus közepes és késői szakaszában van, amelyet az erős amerikai fogyasztó támogat. A Trump elnök bejelentéseit követő fokozott bizonytalanság, valamint a puha gazdasági adatok gyengébb számaira utaló bizonyítékok azonban óvatosságra és az eszközallokáció mozgékony megközelítésére intenek.
Az értékelések ellenszelet jelentenek a nagy tőkeértékű részvények és a globális magas hozamú eszközök számára. A részvényallokációkon belül a szelektív megközelítést alkalmazunk, és a minőségi befektetésekre összpontosítunk – alacsony volatilitású részvényeket vagy olyan ágazatokat választunk, amelyek átlagon felüli növekedési kilátásokat és relatív ellenállást kínálnak a tarifákkal szemben. A stagflációs kockázatok elleni védelem érdekében inflációhoz kötött kötvényekbe és aranyba is befektetünk. A megnövekedett bizonytalanság miatt e pozíciók közül sok már idén is bevetésre került, és az elkövetkező hónapokban is fontos részét képezik majd a befektetési eszköztárnak.
Bár Trump elnök bejelentései azonnaliak voltak, hatásuk mértéke nem az. Számos szempontot nyitva hagytak, ami potenciális tárgyalási és mozgástérre utal. A helyzet a héten megjelent egyértelmű szalagcímek ellenére nem biztos, hogy egyenesen alakul ki, ezért az elkövetkező napokban szorosan nyomon követjük, ahogy a gazdaságok és a piacok feldolgozzák a részleteket. A kockázatok összességében minden bizonnyal megnövekedtek, különösen a növekedést és az inflációt illetően, de ezek még nem befolyásolták a makrogazdasági alapokat.
Kína, Japán, Délkelet-Ázsia
A Kínára kivetett magasabb vámok közvetlen hatása az exportban lesz érezhető, de a globális kereskedelem szerkezete Trump első ciklusa óta eltolódott. Bár még mindig fontos Kína USA-tól való exportfüggősége, de ennek mértéke jelentősen csökkent, és a kínai vállalatok USA-ból származó bevételei ma már egyszámjegyűek, és alacsonyak. Bár Kína még mindig jelentős kereskedelmi többletet tart fenn az USA-val szemben, és a jüan fokozatos leértékelődése valószínű kiigazítási mechanizmus, arra számítok, hogy a hatóságok a túlzott volatilitás elkerülése érdekében irányítani fogják a leértékelés ütemét.
A korábbi ciklusokkal ellentétben a gazdaság nem reagál pánikszerűen. Ehelyett a politikai rugalmasság és az ingatlanpiac esetleges mélypontja pufferként hathat az olyan külső sokkokkal szemben, mint a vámok. Fontos, hogy Kína rendelkezik a vámok okozta csapás tompítására alkalmas költségvetési kapacitással,
és a növekedés elsődleges hajtóerejeként a belső kereslet felé fordul.
Azok a vállalatok, amelyek jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolítanak az USA-val, nagyobb kihívásokkal fognak szembenézni, bár sok esetben a versenytársakra ugyanazok a vámok vonatkoznak, ami enyhíti a relatív hátrányt.
Úgy tűnik, hogy a Mexikóban gyártó vállalatok jobb helyzetben vannak, mint azok, amelyek Kínában, Koreában vagy Délkelet-Ázsiában gyártanak, ahol a vámtételek általában magasabbak. A szingapúri székhelyű leányvállalatokkal rendelkező cégek is megtalálhatják a módját annak, hogy részben enyhítsék a vámok hatásait, köszönhetően Szingapúr alacsonyabb vámprofiljának.
A kereskedelmi háború az ázsiai textiliparra is negatív hatással lesz mivel a kínai, vietnami, bangladesi és kambodzsai gyártóközpontok magasabb vámokkal néznek szembe. Az USA által az indiai importra kivetett 26 százalékos vám magasabb a vártnál, de a gyógyszeripari export mentesül. Indonézia jobban járhat, mivel nem annyira iparosodott, mint ázsiai társai, például Vietnam, Kína, Tajvan és Korea. Ráadásul Indonézia exportjának nagy része jelenleg Kínába és Ázsia más részeire irányul.
A gépkocsikra kivetett 25 százalékos vám közvetlen hatással lesz a japán gazdaságra az exporton keresztül. Az is elképzelhető, hogy a vártnál magasabb kölcsönös vámok másodlagos hatást gyakorolnak Japán más kereskedelmi partnereinek lassulásán keresztül. A hatás mértéke attól függ, hogy meddig maradnak érvényben a vámok, és hogy Japán milyen mértékben tud tárgyalni az USA-val.
Világ
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
