Olcsóbban építenek, és elcsaklizzák a forgalmat a Budapest-Belgrád vasútról a szerbek
Mintha szándékosan a magyar közlekedéspolitika ellentétét valósítanák meg a szerbek: kínai helyett uniós forrásokból építenek vasutat, a magyarországinál nehezebb terepen is olcsóbban, és ezzel Horvátország felé vezethetik el a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszára várt forgalom egy részét.
Mi történt? Tavaly írta alá az Orbán Viktor egyik legszorosabb külföldi szövetségesének számító Alekszandar Vucsity szerb elnök Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal és más illetékes vezetőkkel a Belgrád-Nis vasút korszerűsítéséről szóló szerződést.
Erről akkor több magyar nyelvűforrás is beszámolt, de a fontos magyar vonatkozások miatt érdemes aktuális kontextusba helyezni.
Számokban: a 230 kilométeres vasút felújítása a tervek szerint jövőre kezdődik és 2028-ig tart, a most helyenként csak 50 kilométer/órával járható pálya a korszerűsítésnek köszönhetően 200-as tempóra is alkalmassá válik.
2022 júniusában az Európai Beruházási Bank (EIB) 2,78 milliárd euróra tette a projekt költségét.
Ez kilométerenként 4,8 milliárd forint, alapvetően hegyes terepen, míg a Budapest-Belgrád magyar szakasza síkságon fut, a pálya csak 160 kilométer/órára lesz alkalmas, költsége mégis mintegy 5,4 milliárd forint/kilométer.
Bár korábban volt szó kínai finanszírozásról – a Belgrád-Kelebia szakaszhoz hasonlóan -, végül az uniós konstrukciót választották a szerbek: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EIB, valamint az EU 2,25 milliárd eurót irányzott elő Szerbia számára a beruházásra. Ebből 598 millió euró támogatás, a többi hitel.
Felülnézet: ha elkészül, Nistől Belgrádon át Újvidékig több mint 300 kilométeren utazhatnak a szerbek nagysebességű vasúton, jelentős részben 200 kilométer/órával.
Magyarországon ilyen pálya építése egyre távolabbra tolódik, sőt, idehaza olyan vasúti szakaszt is alig találni, ahol 160-nal mehetnek a vonatok.
Mi várható? Ahogy az alábbi térképen látható, a szerbek a Belgrádtól a horvát határra vezető szakaszt is korszerűsítik. Ennek magyar szempontból azért van nagy jelentősége, mert a Budapest-Kelebia vonal építése és a Szeged-Röszke vonal forgalomszervezési problémái miatt egyre inkább elkerüli Magyarországot a forgalom. Ez pedig így még könnyebb lesz.
A jövőbeli szegedi BYD-gyár kiszolgálása szempontjából a szerbiai fejlesztések jó hírek, hiszen javulnak a vasúti szolgáltatás feltételei.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.
458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.