Izrael tovább folytatja a Gázai övezet elleni szárazföldi támadás előkészítését, de az október 7-i, mintegy 1400 áldozatot követelő Hamász-terrortámadás utáni nyilatkozatok fényében meglepő, hogy ez még nem indult el. Kiszivárgott információk, elemzések szerint ennek több oka is lehet, ezek közül néhány:
Különösen az utóbbi igényel egyre nagyobb figyelmet az izraeli kormány és hadvezetés részéről, hiszen a Libanonban Irán támogatásával működő Hezbollahnak a Hamászéval összemérhető, talán azét meg is haladó ereje van.
Az október 7-ét követő napokban a csoport önmagához képest visszafogottan reagált, csak aknavetőkkel támadott egy vitatott hovatartozású területet, pedig rakétaarzenálja minőségben és valószínűleg mennyiségben is felülmúlja a Hamászét. Ezen a héten azonban már komolyabb ütésváltások voltak a Hezbollah és az izraeli hadsereg között. Az előbbi rakétákkal támadta az észak-izraeli településeket és csapatokat, ennek már több polgári és katonai áldozata is volt. Ennek hatására először csak kisebb határmenti települések evakuálását rendelték el Izraelben, de ma már egy 22 ezres városban is erre került sor.
Az izraeli hadsereg sem maradt adós a válasszal, tüzérséggel és harci helikopterekkel lőtte a Hezbollah állásait, vadászbombázók pedig a damaszkuszi repülőtérre mértek többször is csapást, amely a szervezet iráni utánpótlásának lebonyolításában játszik szerepet.
A Hezbollah és Irán fenyegetései szerint azonban a fentinél sokkal durvább támadások jönnek, ha Izrael valóban elindítja a gázai szárazföldi offenzíváját. Ha ezeket a fenyegetéseket beváltják, az egy második frontot nyitna az izraeli hadsereg számára, amely ennek megfelelően jelentős erőket vonultatott fel a libanoni határra.
Afelől keveseknek van kétsége, hogy a Hezbollah tényleg fokozná támadásait, ha Izrael bevonulna Gázába, Irán közvetlen részvétele azonban sokkal bizonytalanabb. Az ország külpolitikájának elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a rezsim hagyományosan nem közvetlen beavatkozással próbálja érvényesíteni akaratát külföldön, hanem a helyi síita csoportok felfegyverzésével, kiképzésének támogatásával, illetve adott esetben személyzeti megerősítésével. Ez figyelhető meg Jementől Irakon és Szírián keresztül Libanonig.
Most Irán ezeket a csoportokat hozta mozgásba Izrael és legfőbb nagyhatalmi támogatója, az Egyesült Államok ellen. Mai hír, hogy egy amerikai hadihajó két, Jemenből a húszi lázadók által Izrael irányába kilőtt rakétát lőtt le a Vörös-tenger felett. Frissítés: nem két, hanem négy rakétát lőtt le az amerikai hajó, továbbá 15 pilóta nélküli repülőeszközt is.
#OSINT positional analysis of USS Carney interception of long rage cruise missiles fired from Yemen at Israel yesterday.
Via @PutinIsAVirus pic.twitter.com/j7XwpOKiD5
— Navy Lookout (@NavyLookout) October 20, 2023
A Szíriában és Irakban lévő amerikai bázisokat pedig drónokkal és rakétákkal támadták Irán támogatását élvező milíciák ezen a héten.
Ez jól mutatja, hogy az egyelőre csak a Gázai övezetre korlátozódó harcok (izraeli tüzérségi és légi csapások) könnyen regionális háborúba torkollhatnak. Ha Irán közvetlenül nem is lép be a konfliktusba, az évek, évtizedek alatt felfegyverzett külföldi milíciái óriási kihívás elé állíthatják Izraelt és az amerikai csapatokra, hadihajókra is veszélyt jelenthetnek.
Ez egyébként azt is mutatja, a közel-keleti hatalmi egyensúly szempontjából mekkora baklövés volt az Egyesült Államok részéről Irak 2003-as megszállása és Szaddám Huszein szunnita rendszerének szétverése. Míg korábban Irak Irán legnagyobb térségbeli riválisa volt, manapság szinte akadálytalanul áramlik keresztül a területén az iráni erősítés Szíriába és Libanonba – enélkül szárazföldi úton nem is lehetne ellátni az itt működő a csoportokat.
Világ
Fontos