Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2023. október 10. 04:34 Világ

A terror logikája: csapdába csalhatja Izraelt a Hamász a borzalmas mészárlással

„Ez a mi 9/11-ünk. Elkaptak minket” – így foglalta össze az izraeli hadsereg szóvivője az országot megrázó, szombaton kezdődött terrortámadás-sorozatot. Az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i támadás valóban találó analógia, nemcsak az okozott sokk mértéke miatt, hanem azért is, mert segíthet megérteni, milyen céljai lehetnek vele az elkövető Hamásznak.

Az első hasonlóság a teljes hírszerzési kudarc. Ahogy annak idején az amerikai biztonsági szervek képtelen voltak összerakni a készülő támadásra utaló információmorzsákat egy értelmezhető képpé, most a máskor félelmetes hatékonysággal működő izraeli szolgálatok vallottak teljes kudarcot. Ahogy a Reuters cikkéből kiderült, az izraeliek meg voltak győződve arról, hogy a Gázai-övezetet irányító Hamász nem akar háborút, megelégszik a terület életét megkönnyítő engedményekkel, és ezért figyelmen kívül hagyták a terrortámadás szemmel látható előkészületeit. Pedig a cikk szerint a Hamász még egy izraeli település mását is felépítette a Gázai-övezetben, kiképzési céllal. Ahogy valószínűleg a motoros siklóernyősök gyakorlatozását is meg lehetett figyelni.

Hamász-videó a Gázai övezet határánál húzódó fal és védelmi létesítmények szombati áttöréséről

A második párhuzam az okozott sokk mértéke. Bár nem ért olyan szimbolikus célpontot támadás, mint 2001-ben a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon, a minimum 900 izraeli halálos áldozat lakosságarányosan sokkal nagyobb, mint az Egyesült Államokat ért veszteség. Arányaiban ez olyan, mintha a 9/11-es terrortámadásnak több mint 25 ezer áldozata lett volna a tényleges 2977 helyett*Az Egyesült Államok 2001-es, illetve Izrael mostani lakosságszámát figyelembe véve.. A civil áldozatok számát tekintve október 7. lett a legvéresebb nap Izrael történetében az ország megalapítása óta. A sokkot pedig fokozta a gyerekektől idősekig, civilektől katonákig mindenkire lesújtó kegyetlenség a nemi erőszaktól az elhurcolásokon át a kivégzésekig. Mindez alaposan dokumentálva és a világ elé tárva.

Mit akart elérni a Hamász ezzel a szinte példátlan kegyetlenséggel? Ez legfeljebb csak a válasz egy része, de ezt talán onnan közelítve lehet a legjobban megérteni, hogy a terror mindig a harcban gyengébb fél eszköze, amelynek fenntartásával kifáraszthatja ellenségét, egy különösen sokkoló lépéssel pedig olyan válaszra kényszerítheti, amely rövidebb vagy hosszabb távon árt neki. A 9/11-es támadás után az Egyesült Államok belebonyolódott a 20 évnyi afganisztáni háborúba, amellyel végső soron nem ért el lényegében semmit, sőt, inkább gyengítette az ország nemzetközi tekintélyét és érdekérvényesítő képességét. (Bár ehhez Irak lerohanása és megszállása is alaposan hozzájárult, miközben az országnak nem volt köze 9/11-hez.)

Most sok elemző szerint elkerülhetetlen, hogy a légi csapások után szárazföldi támadást indítson az izraeli hadsereg a Gázai övezet ellen a Hamász katonai képességeinek megsemmisítése érdekében – ám ez egy csapdahelyzet lehet számára. Egyrészt a palesztin civil áldozatok elkerülhetetlenül magas (várhatóan az izraelinél legalább egy nagyságrenddel nagyobb) száma meggyengítheti Izrael külföldi támogatását. Másrészt harcba kényszerítheti Izrael ellenségei közül a libanoni Hezbollahot és Ciszjordánia egyes palesztin csoportjait is, ami már a teljes izraeli hadsereg számára nagy kihívás lenne.

Ráadásul a Gázai övezetnél valószínűleg nem létezik előnytelenebb csatatér az izraeli hadsereg számára.

A szűk budapestnyi területen összezsúfolódva élő 2,3 millió ember között végzett katonai művelet elkerülhetetlenül nagy veszteségekkel jár majd az izraeli hadsereg számára, miközben az említett célt nagyon nehéz lesz elérni. Izrael részben eleve azért vonult ki az övezetből 2005-ben, mert túl erőforrás-igényes volt a megszállás fenntartása.

A mostani háborús állapot és több százezer tartalékos mozgósítása is jelentősen megterheli az izraeli gazdaságot: elmaradnak a turisták, a behívottak pedig kiesnek a munkahelyeikről, miközben ellátásukról az államnak kell gondoskodnia. A sékel leértékelődése miatt az izraeli jegybanknak pedig be kellett avatkoznia a devizapiacon.

A gázai csatatatérbe csalogatás mellett persze lehetnek egyéb céljai is a Hamásznak. Ezek egyike valószínűleg az Izraelben fogva tartott palesztinok szabadon engedésének kikényszerítése. 2011-ben egyetlen foglyul ejtett izraeli katona szabadon engedéséért cserébe a Hamász ezer palesztin kiengedését tudta elérni. Mivel most a túszok száma a százat is meghaladja, az ebben rejlő potenciál óriási. Ha pedig a Hamásznak sikerül elérnie egy tömeges – akár minden palesztin fogva tartottra kiterjedő – amnesztiát, akkor óriási mértékben megerősödhet minden más palesztin politikai és fegyveres csoporttal szemben. Más kérdés, hogy ebben most Izrael partner lesz-e, vagy a megtorlást fontosabbnak tartja.

A támadás után megjelent gyors értékelések szerint szintén a Hamász céljai közé tartozhat az Izrael és arab államok – legfőképpen Szaúd-Arábia – közötti kapcsolatok normalizálásának lehetetlenné tétele. 2020-ban Izrael, valamint Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek felvette a diplomáciai kapcsolatokat, és úgy tűnt, hogy bizonyos, a palesztinoknak tett engedmények fejében hamarosan – az Izrael létét hivatalosan a mai napig el nem ismerő – Szaúd-Arábia is kész lesz erre.

Azok a palesztin csoportok azonban, amelyek nem érik be népük – kétségtelenül sanyarú – helyzetének kis mértékű javulásával, ezt meg akarják akadályozni, hiszen a kiegyezés Izrael gazdasági és katonai pozícióit erősítené. A Financial Times cikke szerint közéjük tartozik a Hamász katonai szárnyát irányító Mohammed Deif, aki a gyanú szerint kitervelte a szombati támadást. Ő ugyanis még mindig nem tett le arról, hogy Izraelt hosszú távon meg lehet semmisíteni, és a területén egy tisztán palesztin állam hozható létre.

Ilyen értelemben tehát Izrael léte forog kockán, a csapda mégis abban rejlik számára, hogy ha zsigerből visszavágva válogatás nélkül szabadít erőszakot és szenvedést 2,3 millió palesztinra, azzal hosszabb távon a zsidó állam is rosszul járhat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért pont most támadta meg a Hamasz Izraelt?Alapvetőn három faktor magyarázhatja: az izraeli belpolitika, “belső” palesztin okok és tágabb külpolitikai tényezők.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Izrael palesztin-izraeli konfliktus Palesztina terrorizmus terrortámadás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Pálos Máté
2024. február 28. 09:37 Világ

Sem Izrael, sem a Hamász nem osztja Biden optimizmusát a tűzszünetről

Egy izraeli túszért tíz palesztin foglyot engednének szabadon egy kiszirvárgott javaslat szerint.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 2. 09:30 Tech

Az Apple elfordult attól az ágazattól, amivel egyre inkább összefonódik Magyarország

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések fontosabbnak tűnnek a járműiparnál.

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.