Izrael teljes ostromot hirdetett hétfőn Gáza ellen. Nem szolgáltatnak áramot, élelmiszert és gázt sem – jelentette be Joáv Gallant védelmi miniszter. “Állatként viselkedő emberekkel harcolunk, és eszerint járunk el” – mondta Netanjahu minisztere. Az áramszolgáltatás már hétfőre is 80 százalékkal csökkent.

• A Gázai övezetben 2,3 millió ember él összezsúfolódva egy kétharmad budapestnyi területen, nagyon szűkös lehetőségek között, miközben ez a keskeny tengerparti sáv fallal van elzárva Izraeltől, és Egyiptom felől is csak föld alatti alagutakon keresztül látják el.
• Rendkívül kockázatos lenne katonailag és politikailag is egy szárazföldi invázió. Erről hivatalosan továbbra sincs szó, de a Hamász ellenőrzése alatt álló enklávé körül százezer izraeli katona sorakozott fel. 

Háttér: a szombat reggel indított támadás hasonlóan váratlanul érte Izraelt, mint az 1973-as jom kippuri háború, aminek a Hamász az 50. évfordulójára időzítette a mostani összehangolt műveletét. “Ez a mi 9/11-ünk. Megfogtak minket” – mondta az izraeli hadsereg szóvivője.

• 1973-ban Egyiptom és Szíria teljesen meglepte Izraelt az összehangolt támadással. Bár voltak előzetes nemzetbiztonsági jelzések, ezeket a politika akkor sem vette komolyan, az arab országokat nem tartották felkészültnek egy komoly háborúra.
• Ehhez képest Izrael közel állt a kapitulációhoz. Bár végül a csatatéren győzött, Golda Meir miniszterelnök belebukott az esetbe, és Izrael komoly engedményekre kényszerült, ki kellett vonulnia a Sínai-félszigetről.
• A titkosszolgálat, a hadvezetés és Netanjahu miniszterelnök felelőssége most hasonlóképpen fel fog merülni, ha a közvetlen krízishelyzet csökkenni fog.

Tágabb kontextus: alapvetőn három faktor magyarázhatja, hogy miért most robbant ki az újabb háború Izraelben: az izraeli belpolitika, “belső” palesztin okok és tágabb külpolitikai tényezők.

1. Politikai radikalizmus és krízis Izraelben: a 2022 végi választások után a bírósági eljárások alatt álló Benjamin Netanjahu a szélsőjobbal lépett koalícióra, a nemzetbiztonsági miniszter egy arabellenes botránypolitikus lett Gven Bir személyében.

• Az ellentmondásos igazságszolgáltatási reform teljesen szétszakította a társadalmat, több százezres tüntetések kezdődtek, az ellenállás még a hadsereget is elérte.
• A szélsőséges zsidó telepesek a kormány asszisztálása mellett tovább terjeszkednek Ciszjordániában. Közben a terrorizmusnak és a terrorellenes műveleteknek 2022-ben több áldozata volt, mint amit Izraelben az elmúlt években megszoktak.

2. Palesztin megosztottság: Ciszjordánia sokkal inkább ott volt mostanában az izraeli politika fókuszában, mint a Gázai övezet. A Ciszjordániát irányító, mérsékeltebb Fatah a Hamasszal ellentétben elismeri Izraelt és elutasítja a terrorizmust, de ezért nem kapott sokat cserébe.

• A kétállami megoldás puszta ígéret maradt, ami miatt nagy a palesztinok körében a csalódottság a korruptnak tartott Fatahhal és 87 éves vezetőjével, Mahmúd Abbásszal szemben. A Hamasz a támadásokkal egyértelműen magához ragadja a kezdeményezést

3. Geopolitika: a Hamasz külső támogatója Irán, ennek megfelelően Teheránban ünneplések fogadták az izrael elleni támadások híreit. Bár hivatalos információ nincs arról, hogy a mostani háborút konkrétan Iránból segítették volna, a Washington Post szerint erre is számos bizonyíték van.

• Iránnal az USA valamiféle megegyezésre, akár újabb atomegyezményre törekedett, erről szólt a nagyszabású túszalku is. Iránnak azonban fontosabb lehetett, hogy Izraellel ne legyen arab kiegyezés.
• A legfontosabb külső faktor a Szaúd-Arábia és Izrael között formálódó kiegyezés. Az elmúlt években az Emírségek és Bahrein is elismerte Izraelt, egy szaúdi megállapodás pedig az egész Közel-Kelet szempontjából döntő jelentőségű lenne. a Fatah is kaphatna valamit cserébe a csendes támogatásáért, a radikálisabb palesztinok és Irán érdekeit viszont ez súlyosan sértené. Egy palesztin-izraeli háború visszavetheti egy ilyen kiegyezés esélyeit.

Miért nem látták jönni? A Hamasz némileg konszolidálódni látszott az utóbbi időben. A 2021-es, gázai célpontok elleni izraeli ellencsapások után úgy tűnt, inkább a gázai kormányzásra és gazdasági ügyekre fókuszálnak a terror helyett, ez pedig elaltathatta az izraeli döntéshozókat.

• Így is nehezen érthető kívülről, hogy a nemzetbiztonság nem látta előre a készülődést, főleg, hogy az egyiptomi szervek azt állítják, ők is többször figyelmeztették Tel Avivot, hogy “valami nagy” készülődik ellenük Gázában.
• Most a hatékony konspiráció is kelhetett a sikerhez: Hamasz-források szerint “visszamentek a kőkorszakba”, nem használtak se telefont, se internetet, a szervezet vezetőinek többsége sem tudott a tervekről. Gázában izraeli katonai bázisok mását építették fel, ezekben ezren készültek a támadásokra.

Frissítés: eredetileg állatot írtunk az izraeli miniszterre hivatkozva, valójában magyarra nehezen fordítható “humanl animal” kifejezést használta. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Gázai övezet Hamász Izrael palesztin-izraeli konfliktus Olvasson tovább a kategóriában