Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. október 9. 15:16 Világ

Miért pont most támadta meg a Hamasz Izraelt?

Izrael teljes ostromot hirdetett hétfőn Gáza ellen. Nem szolgáltatnak áramot, élelmiszert és gázt sem – jelentette be Joáv Gallant védelmi miniszter. “Állatként viselkedő emberekkel harcolunk, és eszerint járunk el” – mondta Netanjahu minisztere. Az áramszolgáltatás már hétfőre is 80 százalékkal csökkent.

  • A Gázai övezetben 2,3 millió ember él összezsúfolódva egy kétharmad budapestnyi területen, nagyon szűkös lehetőségek között, miközben ez a keskeny tengerparti sáv fallal van elzárva Izraeltől, és Egyiptom felől is csak föld alatti alagutakon keresztül látják el.
  • Rendkívül kockázatos lenne katonailag és politikailag is egy szárazföldi invázió. Erről hivatalosan továbbra sincs szó, de a Hamász ellenőrzése alatt álló enklávé körül százezer izraeli katona sorakozott fel. 

Háttér: a szombat reggel indított támadás hasonlóan váratlanul érte Izraelt, mint az 1973-as jom kippuri háború, aminek a Hamász az 50. évfordulójára időzítette a mostani összehangolt műveletét. “Ez a mi 9/11-ünk. Megfogtak minket” – mondta az izraeli hadsereg szóvivője.

  • 1973-ban Egyiptom és Szíria teljesen meglepte Izraelt az összehangolt támadással. Bár voltak előzetes nemzetbiztonsági jelzések, ezeket a politika akkor sem vette komolyan, az arab országokat nem tartották felkészültnek egy komoly háborúra.
  • Ehhez képest Izrael közel állt a kapitulációhoz. Bár végül a csatatéren győzött, Golda Meir miniszterelnök belebukott az esetbe, és Izrael komoly engedményekre kényszerült, ki kellett vonulnia a Sínai-félszigetről.
  • A titkosszolgálat, a hadvezetés és Netanjahu miniszterelnök felelőssége most hasonlóképpen fel fog merülni, ha a közvetlen krízishelyzet csökkenni fog.

Tágabb kontextus: alapvetőn három faktor magyarázhatja, hogy miért most robbant ki az újabb háború Izraelben: az izraeli belpolitika, “belső” palesztin okok és tágabb külpolitikai tényezők.

1. Politikai radikalizmus és krízis Izraelben: a 2022 végi választások után a bírósági eljárások alatt álló Benjamin Netanjahu a szélsőjobbal lépett koalícióra, a nemzetbiztonsági miniszter egy arabellenes botránypolitikus lett Gven Bir személyében.

  • Az ellentmondásos igazságszolgáltatási reform teljesen szétszakította a társadalmat, több százezres tüntetések kezdődtek, az ellenállás még a hadsereget is elérte.
  • A szélsőséges zsidó telepesek a kormány asszisztálása mellett tovább terjeszkednek Ciszjordániában. Közben a terrorizmusnak és a terrorellenes műveleteknek 2022-ben több áldozata volt, mint amit Izraelben az elmúlt években megszoktak.

2. Palesztin megosztottság: Ciszjordánia sokkal inkább ott volt mostanában az izraeli politika fókuszában, mint a Gázai övezet. A Ciszjordániát irányító, mérsékeltebb Fatah a Hamasszal ellentétben elismeri Izraelt és elutasítja a terrorizmust, de ezért nem kapott sokat cserébe.

  • A kétállami megoldás puszta ígéret maradt, ami miatt nagy a palesztinok körében a csalódottság a korruptnak tartott Fatahhal és 87 éves vezetőjével, Mahmúd Abbásszal szemben. A Hamasz a támadásokkal egyértelműen magához ragadja a kezdeményezést

3. Geopolitika: a Hamasz külső támogatója Irán, ennek megfelelően Teheránban ünneplések fogadták az izrael elleni támadások híreit. Bár hivatalos információ nincs arról, hogy a mostani háborút konkrétan Iránból segítették volna, a Washington Post szerint erre is számos bizonyíték van.

  • Iránnal az USA valamiféle megegyezésre, akár újabb atomegyezményre törekedett, erről szólt a nagyszabású túszalku is. Iránnak azonban fontosabb lehetett, hogy Izraellel ne legyen arab kiegyezés.
  • A legfontosabb külső faktor a Szaúd-Arábia és Izrael között formálódó kiegyezés. Az elmúlt években az Emírségek és Bahrein is elismerte Izraelt, egy szaúdi megállapodás pedig az egész Közel-Kelet szempontjából döntő jelentőségű lenne. a Fatah is kaphatna valamit cserébe a csendes támogatásáért, a radikálisabb palesztinok és Irán érdekeit viszont ez súlyosan sértené. Egy palesztin-izraeli háború visszavetheti egy ilyen kiegyezés esélyeit.

Miért nem látták jönni? A Hamasz némileg konszolidálódni látszott az utóbbi időben. A 2021-es, gázai célpontok elleni izraeli ellencsapások után úgy tűnt, inkább a gázai kormányzásra és gazdasági ügyekre fókuszálnak a terror helyett, ez pedig elaltathatta az izraeli döntéshozókat.

  • Így is nehezen érthető kívülről, hogy a nemzetbiztonság nem látta előre a készülődést, főleg, hogy az egyiptomi szervek azt állítják, ők is többször figyelmeztették Tel Avivot, hogy “valami nagy” készülődik ellenük Gázában.
  • Most a hatékony konspiráció is kelhetett a sikerhez: Hamasz-források szerint “visszamentek a kőkorszakba”, nem használtak se telefont, se internetet, a szervezet vezetőinek többsége sem tudott a tervekről. Gázában izraeli katonai bázisok mását építették fel, ezekben ezren készültek a támadásokra.

Frissítés: eredetileg állatot írtunk az izraeli miniszterre hivatkozva, valójában magyarra nehezen fordítható humanl animal kifejezést használta

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Gázai övezet Hamász Izrael palesztin-izraeli konfliktus Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Vámosi Ágoston
2025. április 25. 17:05 Közélet, Világ

Uniós forrásokat bukhat Magyarország az arcfelismerő rendszer miatt

Ha sikerül a kormánynak kiépíteni olyan rendszert, amely megfelel az uniós AI-szabályozásnak, akkor is sértheti az Alapjogi Chartát.

Vámosi Ágoston
2025. április 25. 15:24 Világ

A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel

Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.

Elek Péter
2025. április 25. 13:12 Világ

Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?

Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. április 27. 06:06 Közélet

Csak árrésstoppos csirkeszárnyra futja, kiterjedhet a szerdai sztrájk a közszférában

Az önkormányzati köztisztviselők után kormányablakban dolgozók is sztrájkolhatnak, és máshol is ingerültek az alacsony fizetések miatt.

Bucsky Péter
2025. április 26. 06:06 Podcast

Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van

Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.

Torontáli Zoltán
2025. április 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek

Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.