Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. október 9. 15:16 Világ

Miért pont most támadta meg a Hamasz Izraelt?

Izrael teljes ostromot hirdetett hétfőn Gáza ellen. Nem szolgáltatnak áramot, élelmiszert és gázt sem – jelentette be Joáv Gallant védelmi miniszter. “Állatként viselkedő emberekkel harcolunk, és eszerint járunk el” – mondta Netanjahu minisztere. Az áramszolgáltatás már hétfőre is 80 százalékkal csökkent.

  • A Gázai övezetben 2,3 millió ember él összezsúfolódva egy kétharmad budapestnyi területen, nagyon szűkös lehetőségek között, miközben ez a keskeny tengerparti sáv fallal van elzárva Izraeltől, és Egyiptom felől is csak föld alatti alagutakon keresztül látják el.
  • Rendkívül kockázatos lenne katonailag és politikailag is egy szárazföldi invázió. Erről hivatalosan továbbra sincs szó, de a Hamász ellenőrzése alatt álló enklávé körül százezer izraeli katona sorakozott fel. 

Háttér: a szombat reggel indított támadás hasonlóan váratlanul érte Izraelt, mint az 1973-as jom kippuri háború, aminek a Hamász az 50. évfordulójára időzítette a mostani összehangolt műveletét. “Ez a mi 9/11-ünk. Megfogtak minket” – mondta az izraeli hadsereg szóvivője.

  • 1973-ban Egyiptom és Szíria teljesen meglepte Izraelt az összehangolt támadással. Bár voltak előzetes nemzetbiztonsági jelzések, ezeket a politika akkor sem vette komolyan, az arab országokat nem tartották felkészültnek egy komoly háborúra.
  • Ehhez képest Izrael közel állt a kapitulációhoz. Bár végül a csatatéren győzött, Golda Meir miniszterelnök belebukott az esetbe, és Izrael komoly engedményekre kényszerült, ki kellett vonulnia a Sínai-félszigetről.
  • A titkosszolgálat, a hadvezetés és Netanjahu miniszterelnök felelőssége most hasonlóképpen fel fog merülni, ha a közvetlen krízishelyzet csökkenni fog.

Tágabb kontextus: alapvetőn három faktor magyarázhatja, hogy miért most robbant ki az újabb háború Izraelben: az izraeli belpolitika, “belső” palesztin okok és tágabb külpolitikai tényezők.

1. Politikai radikalizmus és krízis Izraelben: a 2022 végi választások után a bírósági eljárások alatt álló Benjamin Netanjahu a szélsőjobbal lépett koalícióra, a nemzetbiztonsági miniszter egy arabellenes botránypolitikus lett Gven Bir személyében.

  • Az ellentmondásos igazságszolgáltatási reform teljesen szétszakította a társadalmat, több százezres tüntetések kezdődtek, az ellenállás még a hadsereget is elérte.
  • A szélsőséges zsidó telepesek a kormány asszisztálása mellett tovább terjeszkednek Ciszjordániában. Közben a terrorizmusnak és a terrorellenes műveleteknek 2022-ben több áldozata volt, mint amit Izraelben az elmúlt években megszoktak.

2. Palesztin megosztottság: Ciszjordánia sokkal inkább ott volt mostanában az izraeli politika fókuszában, mint a Gázai övezet. A Ciszjordániát irányító, mérsékeltebb Fatah a Hamasszal ellentétben elismeri Izraelt és elutasítja a terrorizmust, de ezért nem kapott sokat cserébe.

  • A kétállami megoldás puszta ígéret maradt, ami miatt nagy a palesztinok körében a csalódottság a korruptnak tartott Fatahhal és 87 éves vezetőjével, Mahmúd Abbásszal szemben. A Hamasz a támadásokkal egyértelműen magához ragadja a kezdeményezést

3. Geopolitika: a Hamasz külső támogatója Irán, ennek megfelelően Teheránban ünneplések fogadták az izrael elleni támadások híreit. Bár hivatalos információ nincs arról, hogy a mostani háborút konkrétan Iránból segítették volna, a Washington Post szerint erre is számos bizonyíték van.

  • Iránnal az USA valamiféle megegyezésre, akár újabb atomegyezményre törekedett, erről szólt a nagyszabású túszalku is. Iránnak azonban fontosabb lehetett, hogy Izraellel ne legyen arab kiegyezés.
  • A legfontosabb külső faktor a Szaúd-Arábia és Izrael között formálódó kiegyezés. Az elmúlt években az Emírségek és Bahrein is elismerte Izraelt, egy szaúdi megállapodás pedig az egész Közel-Kelet szempontjából döntő jelentőségű lenne. a Fatah is kaphatna valamit cserébe a csendes támogatásáért, a radikálisabb palesztinok és Irán érdekeit viszont ez súlyosan sértené. Egy palesztin-izraeli háború visszavetheti egy ilyen kiegyezés esélyeit.

Miért nem látták jönni? A Hamasz némileg konszolidálódni látszott az utóbbi időben. A 2021-es, gázai célpontok elleni izraeli ellencsapások után úgy tűnt, inkább a gázai kormányzásra és gazdasági ügyekre fókuszálnak a terror helyett, ez pedig elaltathatta az izraeli döntéshozókat.

  • Így is nehezen érthető kívülről, hogy a nemzetbiztonság nem látta előre a készülődést, főleg, hogy az egyiptomi szervek azt állítják, ők is többször figyelmeztették Tel Avivot, hogy “valami nagy” készülődik ellenük Gázában.
  • Most a hatékony konspiráció is kelhetett a sikerhez: Hamasz-források szerint “visszamentek a kőkorszakba”, nem használtak se telefont, se internetet, a szervezet vezetőinek többsége sem tudott a tervekről. Gázában izraeli katonai bázisok mását építették fel, ezekben ezren készültek a támadásokra.

Frissítés: eredetileg állatot írtunk az izraeli miniszterre hivatkozva, valójában magyarra nehezen fordítható humanl animal kifejezést használta

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Gázai övezet Hamász Izrael palesztin-izraeli konfliktus Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Kovács Krisztián
2023. december 6. 18:47 Világ

Argentína példája mutatja, hogy ostoba környezetben csak ostobán lehet kormányozni

A megválasztott elnök egyelőre keresi és nem találja a programot végrehajtó jegybankelnököt és pénzügyminisztert.

Torontáli Zoltán
2023. december 6. 12:07 Közélet, Világ

Extrém módon túl sok Covid-oltást rendeltünk, vagy ránk tukmálta az EU, de kifizetni nem akarjuk

Magyarország azt állítja, az ukrán-háború miatt nem tud 23 milliárd forintot kifizetni arra a hárommillió Pfizer vakcinára, amit valamilyen formában feleslegesen rendelt meg.

Stubnya Bence
2023. december 6. 09:41 Világ

Egy ideig működött, de mostanra hatástalanná vált az ársapka az orosz nyersolajon

Egy friss jelentés szerint az orosz olajszállítmányok csaknem felét olyan tankereken szállították az elmúlt egy évben, amelyen nem szállíthatták volna.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. december 8. 12:18 Élet

2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió

Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.

Bucsky Péter
2023. december 8. 10:04 Támogatói tartalom

Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében

A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.

Torontáli Zoltán
2023. december 7. 18:14 Adat, Élet

Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett

A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.