Saját mércéjéhez képest is hajmeresztő ötlettel állt elő az amerikai elnök a Gázai övezet jövőjével kapcsolatban, de nehéz elképzelni a megvalósulását.
A gázai lakosság 85 százaléka hagyta el lakhelyét a száz napja tartó háború alatt.
Több oka is van annak, hogy csökkentik az izraeli csapatok számát a Gázai övezetben.
Ha egyszer véget érnek a harcok, egy jövőbeli gázai kormányzat számára fontos bevételi forrás lehet az Izrael szerint is a palesztinokat illető gázkincs.
A WHO szerint a legnagyobb gázai kórház már nem tud kórházként üzemelni.
Az óvatosabb, kisebb egységekre alapozó izraeli katonai taktika nagyon más, mint az az átfogó invázió, amit sokan vártak, és hosszú háborút vetít előre.
A kérdés bonyolultabb, mint gondolnánk, de a végére kiderül, mire kell figyelni, amikor háborús híreket olvasunk.
Önálló országként a világ negyven legszegényebb országa között lenne a Gázai övezet. De mi az oka annak, hogy még Ciszjordániánál is háromszor szegényebb?
Még ha katonailag legyőzi is a Hamászt, Izrael ezzel azt kockáztatja, hogy egy még radikálisabb szervezet veszi át Gáza kormányzását.
Alapvetőn három faktor magyarázhatja: az izraeli belpolitika, “belső” palesztin okok és tágabb külpolitikai tényezők.