A Krími híd elleni hétfői támadás kapcsán sok szó esett az orosz logisztika sérülékenységéről, de ebben az esetben kedvező számukra, hogy katonai szállító-ellátó rendszerük alapvetően vasúti alapú – a vasúti hidat ugyanis most (a tavaly őszivel ellentétben) nem érintette támadás.
Kevesebb figyelem irányul az orosz folyami szállítmányozásra, pedig ennek óriási a gazdasági jelentősége. Igaz, a katonai kisebb: az orosz haderő a Kaszpi-tengeri flottilla néhány hajóját vezényelte át az Azovi-tengerre, a Volga-Don-csatorna korlátozott áteresztőképessége miatt azonban ezt csak kisebbekkel tudta megtenni.
Gazdaságilag azért is van jelentősége a belföldi vízi utaknak Oroszországban, mert az ország nagy területén fejletlen a közúti és vasúti infrastruktúra, így a hajózásra alkalmas időszakban a belvízi hajózás az összes többi szállítási mód teljesítménye 80 százalékának megfelelő árumennyiséget továbbít. Ezt azonban egyre több tényező fenyegeti a Jamestown Alapítvány által – sok orosz forrás felhasználásával – készített cikk szerint.
A teljesítményt az éghajlat két oldalról is korlátozza: az elégtelen jégtörő kapacitás miatt még az említett Volga-Don-csatorna sem használható évente nagyjából három hónapig, északabbra pedig természetesen még hosszabb ez az időszak. Az éghajlat változása enyhít ezen a problémán, ám cserébe kiszámíthatatlanabb lesz a vízjárás, egyre gyakoribbak az olyan időszakok, amikor az alacsony vízállás miatt nem – vagy csak csökkentett terheléssel – lehet hajózni. Ezt a problémát súlyosbítja a folyópartok mentén tömörülő lakosság növekvő vízfelhasználása, és az, hogy a kotrásra fordítható források hiánya miatt egyre több vízi útra jellemző az iszaposodás.
A gondokat fokozza, hogy az orosz belvízi hajók szinte kizárólag még a szovjet korszakban épültek, így elöregedettek, és egyre kevésbé felelnek meg a változó körülményeknek. Ráadásul a szovjet korszakot túlélő belvízi hajók, uszályok 30 százalékát kiselejtezték, szétbontották az utóbbi évtizedben.
A problémákra Vlagyimir Putyin is felhívta a figyelmet június végén, az orosz elnök szerint rendszerszintű fontosságú területről van szó. Ezért garantálni kell a merülési mélységet, főként a legfontosabb belvízi útvonalakon, és új hajókat, uszályokat kell építeni – adta ki az ukázt. Erre egy 2035-ig tartó program szolgál, de a vízi járművek felét már 2027-ig át kell adni.
Szakemberek szerint az új hajókkal és a vízi utak kotrásával meg lehetne háromszorozni az orosz belvízi szállítás teljesítményét, ám sokan szkeptikusak a tervek megvalósításával kapcsolatban. Belvízi hajóépítésre már 2016-tól is volt egy program, ám abból nem sok minden valósult meg. Ami pedig a kotrást illeti, az oroszoknak nemrég Kínától és Irántól kellett segítséget kérniük néhány vízi út mélyítéséhez.
A 101 kilométer hosszú Volga-Don-csatorna egyébként az orosz-iráni kereskedelemben is egyre fontosabb szerepet játszik, ennek a korszerűsítésére tavaly év végi hírek szerint egy egymilliárd dollárnak megfelelő összegű programot indítottak az oroszok. Jelenleg a csatorna egyes részeinek sekélysége miatt csak nagyjából háromezer tonna árut szállító hajók használhatják ezt a vízi utat, de ha megvalósulna a korszerűsítés, akkor ez a kétszeresére emelkedne.
Világ
Fontos