Az Ukrajna tavalyi megtámadása után elrendelt szankciók már az orosz hajógyártásban is éreztetik a hatásukat, az ágazat két legnagyobb vállalata egyaránt csak késve vagy egyáltalán nem képes teljesíteni a megrendeléseket – írja a Wall Street Journal.
A lapnak az Egyesített Hajóépítő Vállalat egyik képviselője azt mondta, hogy bár cégét már 2014 (a Krím elfoglalása) óta szankciók sújtják, ezek tavaly öltöttek szisztematikus jelleget. Ennek hatására már egyáltalán nem jutnak nyugatról motoralkatrészekhez, üzemanyag-szivattyúkhoz és hajócsavarokhoz, illetve az ezek beszereléséhez szükséges szaktudáshoz. Hasonló problémákat tapasztalnak a Zvezdánál is, amely az ágazat másik nagy szereplőjeként szintén többféle hajót gyárt az atom-tengeralattjáróktól kezdve a fregattokon át a civil jégtörőkig és tankerekig.
Az utóbbiakra különösen nagy igény lenne a szankciók miatt, ha ugyanis az oroszok a 60 dolláros árplafonnál drágábban akarják eladni az olajukat, akkor nem vehetik igénybe a nyugati országokban bejegyzett szolgáltatók közreműködését a szállítás során. Tavaly még nem volt vészes a helyzet, mert bár az orosz cégek által átadott új hajók darabszáma 20 százalékkal csökkent 2021-hez képest, de vízkiszorításban mérve némi növekedést tudtak felmutatni a Zvezda által befejezett két nagy tankernek köszönhetően.
Az Egyesített Hajóépítő Vállalatnál viszont már tavaly is baj volt: míg 2020-ban 17, egy évre rá 16 hajót adott át, tavaly csak négyet, a korábban Németországból beszerzett kormánylapátokat ugyanis nem tudta pótolni. Így erősen bizonytalan, hogy az építés különböző fázisaiban járó 59 hajót mikor tudja befejezni. A lap információi szerint (hivatalosan egyik vállalat sem reagált a megkeresésre) a Zvezda már a szankciók előtt biztosította az alkatrészeket az idén átadni tervezett 50 hajóhoz, de a hasonlók beépítésében korábban közreműködő dél-koreai szakemberek segítségére már nem számíthat a vállalat.
Orosz iparági vezetők részben a hiányzó részegységek otthoni gyártását igyekeznek megszervezni, részben Kínából próbálják ezeket beszerezni, de mindegyik idő- és költségigényes. Egyes vállalatvezetők szerint a szektor most van a legnehezebb helyzetben a Szovjetunió összeomlása óta, és a következő egy évben több ezer állás szűnhet meg.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
