A mai hírlevélben írunk a gázpiacról, népesedési adatokról, egy kitartó kutyasétáltatóról, determinisztikus nagyhatalmi szerepcserékről és jugoszláv bombákról.
A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni. A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig így néz ki:
2022. november 17. | Gazdasági sztorik öt percben
Az elmúlt hetekben bezuhant a gáz azonnali szállításra vonatkozó ára, így hatalmasat kereshetett az, akinek volt szabad tárolási kapacitása.
Mi vezetett ehhez? A kedvező időjárás miatt a gázfogyasztás még nem kezdett el emelkedni, az európai tárolók viszont szinte teljesen megteltek, így jelentősen visszaesett a kereslet.
Számokban: a két ár között 300 forint volt köbmétereként, és ezt ugyan a tőzsdén valószínűleg nem lehetett azonnal kihasználni, de aki tudott tartalékolni, a következő hónapokban így is sokat kereshet.
Igen, de: aki most kapcsolt, az már biztosan nem tudott élni a lehetőséggel. Bár a magyar tárolók nincsenek tele, az üres kapacitásokat jó ideje lekötötték már. Így azokba csak az tölthet gázt, aki hónapokkal, vagy akár évekkel korábban lépett.
A világ népessége elérte a 8 milliárdot kedden az ENSZ becslése szerint. Szerda délutánra már nagyjából 230 ezerrel voltunk többen.
Tágabb kontextus: akárcsak az elmúlt négy ugrásnál, ezúttal is nagyjából 12 év alatt nőtt egymilliárddal a népesség. Az ütem azonban a becslések szerint lassulni fog, az ENSZ szerint 2100 előtt fog tetőzni a lakosságszám 9-12 milliárd közötti értékkel.
Számokban: a termékenységi ráta ötven év alatt 4,3-ról 2,4-re esett, és az országok 60 százalékában a 2,1-es reprodukciós szint alatt van.
Mi változott? A növekedés legfontosabb oka a 20. század minden bizonnyal legjelentősebb változása: a várható élettartam száz év alatt duplájára nőtt, azaz lényegében az emberiség kapott még egy életet.
Érdekes adatok: Bangladesben a legnagyobb a népsűrűség a miniállamokon kívül. Mintegy 170 millióan élnek egy akkora területen, mint Magyarországé és Szlovákiáé.
Szűk ötven év alatt 20-ról 30-ra nőtt a medián életkor a világban. Magyarországon 1950-ben a lakosság fele volt idősebb (vagy fiatalabb) 29,1 évesnél, tavaly ez a mutatószám 42,7-re nőtt.
Aladár két beagle-lel sétálgatott a budapesti Kálvin tér környékén. A kutyák egy szomszédjáé és minden nap elviszi őket sétálni, miközben a szomszéd dolgozik.
Mivel foglalkozik? Tíz éve nyugdíjas, korábban ács, kőműves és szobafestő volt. A kutyasétáltatáson kívül napjai alvással, tévézéssel és olvasással telnek. Példának a reklámújságokat említi és a KESMA-hoz tartozó ingyenes Szuperinfót.
Mi zavarja leginkább? Leginkább az infláció, a bevándorlás és az, hogy szerinte az időseket “nem sokba nézik”, a társadalmi megbecsülésen túl a nyugdíjat is kevesli.
Győr Tamás a CIB Bank KKV-üzletágvezetője.
Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A világ száz leggazdagabb emberei közé tartozó amerikai befektető, Ray Dalio írása a változó világrendről.
Miért? „Pár évvel ezelőtt Dalio publikált egy tanulmányt, amely a világtörténelem nagyhatalmainak a bukását elemezte. Az értekezés erősen azt sugallja, hogy ezen nagyhatalmi szerepcserék determinisztikusan történtek. A gazdasági ciklusokat jól elhatárolható szakaszokra bontotta, és azok mintázatának ismétlődő jellege mellett érvelt. Legfrissebb írásában világtörténelmi léptékkel értékeli a jelen globális helyzetet, hogy annak mely fázisában vagyunk, és vajon átlépünk-e a 6. fázisba. Hogy melyik a 6. fázis, az az ajánlott cikkből kiderül, így nem kell a teljes tanulmányt ismerni hozzá, önmagában is értelmezhető.”
Mikor jelent meg? A Népszabadság 1991. október 29-i számában.
Mi jelent meg? “Vasárnap este háromnegyed 9 után néhány perccel robbanássorozat rázta meg Barcsot. Egy Jugoszláviából magyar területre repült harci gép — eddig ismeretlen okból — bombákat szórt a város nyugati területére és a közeli szántóföldre. Személyi sérülés nem történt, ám sok ház megrongálódott. Lapzártáig nem tisztázódott, hogy ez a magyar területet ért eddigi legsúlyosabb incidens miért következett be. Annyi valószínű, hogy feltehetőleg egy bombákkal teli műanyag kazetta tartalmát szórta le a jugoszláv gép, mintegy 200 x 600 méteres területen. A tűzszerészek négy olyan bombát is találtak, amelyek még nem robbantak fel. A felrobbant bombák két házat alaposan megrongáltak, s vagy egy tucat épület szenvedett üvegkárt.
Jeszenszky Géza külügyminiszter hétfő este hivatalába hívatta Jugoszlávia budapesti nagykövetét, hogy a barcsi incidens ügyében tiltakozó jegyzéket nyújtson át. Vladiszlav Jovanovics szerb külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy a barcsi incidensről aznap reggel, Budapesten értesült magyar tárgyalópartnereitől. Mint mondta, az eset részleteit nem ismerte, de kifejezte meggyőződését, hogy a berepülés nem volt szándékos. ‘A jugoszláv hadseregnek nem áll érdekében, hogy kiszélesítse a konfliktust, s abba más országokat is bevonjon.’” (Arcanum Adatbázis)
Világ
Fontos