Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. június 1. 04:34 Világ

Kína sem segít Oroszországon

Amikor az Egyesült Államok és az Európai Unió előzetesen szankciókkal fenyegette meg Oroszországot egy ukrajnai támadás esetére, számos ellenérv felmerült azok hatékonyságával szemben. Ezek egyike az volt, hogy a gazdasági szankciók hatását hagyományosan csökkenti, ha a szankcionált állam számíthat más államok segítségére a szankciók megkerülésében. 

Oroszország esetében az elsődleges és ideális jelölt erre a szerepre Kína volt. Moszkva már az Ukrajnához tartozó Krím félsziget 2014-es elfoglalása – és az azt követő, az ideinél jóval enyhébb szankciók – óta igyekszik Ázsia irányába diverzifikálni exportját, és csökkenteni az európai piacoktól és az amerikai dollártól való függését. 

Miközben az Oroszország és Európai Unió közti kereskedelem értéke csökkent, addig az orosz–kínai kereskedelem több mint kétszeresére nőtt 2014 óta. 2019-ben átadták az első orosz–kínai gázvezeték is, amely szintén az európai piacoktól való távolodást jelezte. A kereskedelmi forgalom szárnyalása pedig az ukrajnai invázió után is folytatódott, idén áprilisban Kína orosz importja 56,6 százalékkal nőtt a 2021. áprilisi adathoz, és 13,3 százalékkal az idén márciusi forgalomhoz képest.

A kereskedelmi keleti nyitást politikai közeledés kísérte. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár február elején, három héttel az ukrajnai invázió előtt tartott csúcstalálkozójukon Amerika-ellenes dacszövetséggel felérő közös nyilatkozatot adott ki népeik nagy barátságáról és közös világpolitikai céljairól. Kína azon kevés ország egyike volt, amely nem ítélte el az orosz agressziót; a kínai állami média pedig a legsötétebb orosz propagandát terjeszti az ukrajnai háborúról, az Egyesült Államok által üzemeltetett vegyifegyver-laboratóriumokról és általában véve arról, hogy mindenről az Egyesült Államok tehet.

Ezzel együtt három hónappal az invázió után az is világos, hogy Kína nem fogja megszabadítani a nyugati szankciók súlyától az orosz gazdaságot.

  • A szankciókat a kínai vállalatok jelentős része is betartja, mert fontosabb számukra a nyugati piacokon való gördülékeny üzletelés.
  • A kínai import szárnyalása kizárólag a világpiaci nyersanyagár-boomnak köszönhető, miközben az orosz import Kínával szemben is visszaesett az utóbbi hónapokban.
  • A kínai diplomácia látszólagos oroszbarát semlegessége pedig nem sok gyakorlati haszonnal jár Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.

Szárnyaló olajár = szárnyaló export

Hogy a relatíve jó orosz exportadatok mögött nincs nagy kínai segítség, azt jelzi, hogy az áprilisi kínai import 80 százalékát nyersanyagok tették ki, a nyersanyagok 70 százalékát pedig a kőolaj adta. A South China Morning Post hongkongi lap számításai szerint az Oroszországból érkező kőolaj ára idén áprilisban 51 százalékkal volt magasabb, mint tavaly. Más szóval nem importáltak többet, csak drágábban.

Ez az egész idei első negyedévre is igaz. A kínai vámhivatal szerint az idei év első négy hónapjában Kína 7,4 százalékkal kevesebb olajat importált Oroszországból, mint egy évvel korábban, bár ezért 40 százalékkal többet volt kénytelen fizetni.

Az éves szintű áremelkedés ellenére a kínai finomítók – a Molhoz hasonlóan – a közel-keleti importhoz viszonyítva képest még mindig jelentős diszkonttal jutnak hozzá az orosz olajhoz, viszont az étvágyukat több dolog is visszafogja. Egyrészt a Sanghajt és más kínai nagyvárosokat érintő járványügyi lezárások miatt eleve alacsonyabb a kínai fogyasztás, mint békeidőben lenni szokott. 

Másrészt az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók miatt az olaj elszámolása, szállítása és biztosítása is nehezebb. A nagy állami olajcégek nyugati kitettségük miatt óvatosabban mozognak a piacon, a Sinopec például a Reuters értesülései szerint letett egyes oroszországi terveiről a helyzet miatt. A kisebb, független szereplők pedig hiába veszik szívesen az olcsóbb orosz olajat, nehezebben jutnak finanszírozáshoz a kockázatosnak ítélt bizniszhez a South China Morning Post szerint. 

Ezzel együtt a hajózási adatok alapján a kínai vásárlások felívelő tendenciát mutatnak. Áprilisban először fordult elő, hogy az ázsiai országok több orosz olajat és olajszármazékot vettek, mint az európaiak. A KPLER (szingapúri központú kereskedelmi adatelemző cég) szerint 74-79 millió hordó orosz olaj utazik jelenleg a világ tengerein, közel háromszor annyi, mint a háború kezdete előtt februárban, és ennek a zöme keletre tart.

Ez jelzi, hogy az orosz olajexport irányváltása nem volt sikertelen, bár az is igaz, hogy a megugró keleti keresletért elsősorban India felel, nem Kína. Másrészt a keleti export drágább, hosszabb időt vesz igénybe, és a helyi vásárlók az európainál is nagyobb, 30-40 százalékos diszkontot követelnek, azaz nem arról van szó, hogy jó biznisz, bár az orosz gazdaság életben tartására pont megfelel.

Nincs technológiai segítség

A szárnyaló orosz export erősen csökkenő kínai exporttal párosul. Az orosz kormány a háború kitörése óta nem közöl havi kereskedelmi adatokat, de a kínai adatok szerint áprilisban éves összevetésben 26, márciusban 7,7 százalékkal csökkent az Oroszországba leszállított áruk értéke. 

Az ukrajnai invázió előtt az Oroszországba tartó kínai export 40 százalékát tették ki a gépipari és elektronikai termékek, és a kínai gyártók számára a nemcsak energiapiacai, hanem beszállítói diverzifikációjára is törekvő Oroszország egy jelentős és növekvő nyereséget ígérő piac volt. Az ukrajnai invázió óta azonban a nagyobb kínai vállalatok nem szívesen üzletelnek az oroszokkal, mert attól tartanak, hogy a szankciók őket is utolérhetik. 

Mint nemrég írtunk róla, számos nagy kínai technológiai cég függesztette fel vagy vágta vissza kínai tevékenységét, amelynek következtében márciusban a laptopok terén 40, az okostelefonoknál kétharmados, a telekommunikációs hálózati berendezéseknél 98 százalékos volt a kínai export visszaesése. Többek között a Lenovo, a Xiaomi vagy a DJI nevű dróngyártó is felfüggesztette orosz eladásait, és ez csak a jéghegy csúcsa.

A technológiai kereskedelem megbicsaklása az amerikai szankciók erejét jelzi: nagyjából minden fejlett elektronikai termék tartalmaz valamennyi amerikai hozzáadott értéket, legyen szó technológiai licencekről, szolgáltatásokról, szoftverekről vagy alkatrészekről. Ahogy korábban az amerikai–kínai félvezető-háborúban (erről itt írtunk részletesen), az Egyesült Államok ezt most is fegyverként használja, és azzal fenyegeti a harmadik országbeli cégeket, hogy megbünteti őket, ha amerikai technológiát tartalmazó eszközöket adnak el a szankcionált Oroszországnak. 

Különösen látványos volt a visszaesés a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek esetében, amelyeket az Egyesült Államok, az Európai Unió és néhány ázsiai ország is exportkorlátozásokkal sújtott az utóbbi hónapokban.  

  • Kína a hivatalos statisztikái szerint márciusban egyáltalán nem adott el fegyvert Oroszországnak, áprilisban pedig mindössze 471 ezer dollár, azaz elhanyagolható értékben exportált nagyrészt nem katonai fegyvereket, például gázpisztolyokat.
  • Egy másik szankcionált szektor, a hajógyártáshoz köthető termékek esetében márciusban 97,2, áprilisban 99,8 százalékos visszaesést mutattak.
  • Egy harmadik szankcionált termékkategória, a repülőgépipari kereskedelem márciusban 88, áprilisban 33,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos hónapjában.

A pénzügyi szankciók is elérték Kínát

Egy kapcsolódó probléma, hogy az orosz pénzügyi szektorra kivetett szankciók miatt jóval nehezebb lett az elszámolás az orosz ügyfelekkel, és a szállítás is nehezebb, panaszkodtak a South China Morning Postnak kínai termelők. 

Bár technikailag megoldhatók a nemzetközi fizetések, azokat a kínaiak is nagyrészt a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság, az angol rövidítésével SWIFT néven hívott rendszeren keresztül számolják el, amelyről az orosz pénzügyi világ nagy részét levágta az Egyesült Államok és az Európai Unió. A használható orosz bankok számának csökkenése, valamint az alternatív elszámolási platformok használata kínai viszonylatban is gondot okoz: más a helyzet, amikor egy pár száz dolláros rendelést kell elszámolni az Aliexpressen, meg amikor gépipari termékekért kellene százezer vagy millió dolláros tételeket mozgatni, és minderre még biztosítást is kötni.

Sok kínai bank nem akarja kockáztatni, hogy Washington célkeresztjébe kerüljön, ezért egyesek felfüggesztették vagy megnyirbálták oroszországi üzleti kapcsolataikat, mások kisebb és alacsony nyugati kitettséggel bíró kínai bankoknak utalták ki orosz bizniszüket, de az UnionPay, Kína egyik legfontosabb fizetési platformja is felfüggesztette oroszországi elszámolásait. Orosz oldalról a moszkvai jegybank által a szankciók ellensúlyozására kivetett súlyos tőke- és devizapiaci korlátozások is megnehezítik, hogy a helyi vállalatok nagyobb összegeket mozgassanak devizában.

A nyugati szankciók hatására a nagy nemzetközi konténerszállítók már nem visznek árut Oroszországba – márpedig a kínai exportőrök is javarészt őket használták eddig. Jobb híján az áru újabban inkább vonaton megy Oroszországba, de a kapacitások itt jóval szűkösebbek. A logisztika mellett pedig további pénzügyi kockázatot jelent, hogy a nemzetközi kereskedelemben a vevő általában az áru átvétele után fizet, azonban a jelen helyzetben a kínaiak számára is bizonytalan, hogy egyáltalán el tudják-e intézni a fizetést, mire odaér az áru.

Hogy Kína nem lesz rövid távon az orosz gazdaság mentsvára, azt a kínai kereskedelem békeidőbeli mértéke is jelzi. Az EU-orosz kereskedelem hiába csökken évtizedes távlatban, még mindig 258 milliárd euró volt 2021-ben, miközben a kínai–orosz erős növekedés után is csak 147 milliárd dollár, azaz alig több mint fele annyi.

Kína számára még világosabb a képlet: az orosz export a háború előtt is alig 68 milliárd dollárt tett ki, míg az amerikai és európai uniós export együtt több mint ezermilliárdot. Nem véletlen, hogy a nyugati piacokon is jelenlévő kínai vállalatok igyekeztek gyorsan minimalizálni orosz kitettségüket.

Nem éri meg az áldozat

Az oroszok kereskedelmi problémáinak mértékét jelzi, hogy legfontosabb kereskedelmi partnereik exportadatai alapján az orosz import összeomlott, márciusban 50 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző fél év átlaga. Áprilisra a helyzet tovább romlott, a Financial Times gyűjtése szerint az Oroszországba irányuló dél-koreai és japán export 70 százalékkal, az amerikai 79, a német és brit 60, az olasz 50 százalékkal csökkent.

Az alacsony import és a magas világpiaci energiaárak egy papíron kedvező következménye, hogy az orosz fizetési mérleg többlete a háború óta csúcsokat döntöget, más szóval sokkal több keményvalutához jut Oroszország, mint amennyi az országból kiáramlik. A fizetési mérleg többlete ugyanakkor sovány vigasz.

Egyrészt miután az Egyesült Államok megtiltotta, hogy az oroszok az amerikai bankrendszeren keresztül törlesszék adósságaikat, technikailag így is csődbe fog menni Oroszország.

Másrészt az import elmaradása idővel növekvő károkat okoz majd. Az orosz gazdaság számos alapvető ipari, elektronikai termékekből is importra szorul, ezért ha a szankciók tartósan hatályban maradnak, súlyos technológiai ernyedéshez vezethetnek. Ha Oroszország nem jut tajvani csipekhez, koreai memóriához, német ipari alkatrészekhez és gépekhez, akkor még az eddigi, eleve nem túl acélos ipari termelését sem fogja tudni fenntartani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFájni fognak a szankciók Putyinnak, de ebből még baj is lehetMoszkva évekig készült a szankciók kivédésére, de Amerika és az EU meglepően súlyos pénzügyi korlátozásokat jelentett be Ukrajna lerohanása után. Ez azonban nem feltétlenül hoz békét, sőt akár súlyosbíthatja is az orosz agressziót.

A visszaesés jelei már látszanak az orosz termelési és foglalkoztatási adatokon is. Piaci felmérések szerint az oroszországi szereplők megrendelései jelentősen estek, miközben a termelői árak (az importhiány miatt) az egekben vannak. Az újonnan meghirdetett állások száma egyes online platformokon negyedével csökkent február óta, egy a toborzási aktivitást jelző mutató az invázió kezdete óta folyamatos visszaesést mér.

A nyugati technológia és szolgáltatások kizárása a külföldi technológiára utalt olaj- és gázkitermelésben is problémát fog okozni. A kínaiak itt sem tudnak segíteni, tekintve hogy a kínai olaj- és gáziparnak nincs tapasztalata a szibériai körülmények között való kitermelésben, szemben például a norvég, kanadai és amerikai cégekkel és azok nyugati beszállítóival. Ezt jelzi, hogy az európai uniós exportkorlátozások miatt egy kínai részvétellel zajló szibériai földgázberuházást is fel kellett függeszteni, mivel a projekt Kínában készülő elemeiben jelentős mennyiségű szankcionált európai alkatrész és technológia található. 

Olyan vélemények is vannak, amelyek szerint Kína ezt sem bánja: eszerint az elképzelés szerint a meggyengült és emiatt még jobban Kínára utalt Oroszországot a jövőben egyszerűbb lesz majd Pekingből irányítani az Egyesült Államok elleni szervezkedésben. A másik oldalról nem tűnik túl racionálisnak, hogy egy ország gyenge, technológiailag leszakadó és a nemzetközi közösségből (ha messze nem is teljesen, de legalábbis részlegesen) kitaszított partnerekkel szövetkezzen.

A kínai–orosz kereskedelem alakulása inkább azt jelzi, hogy Kína számára az egyenlet jelenleg jóval bonyolultabb annál, mint ahogy azt az amerikai–kínai hidegháborút jövendölő hangok beállítják, és ha a kínai gazdasági szereplőknek dönteniük kell, az Amerika-ellenes geopolitikai szervezkedésnél jobban szeretik az amerikai és európai piacot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópának hiába vízválasztó az ukrajnai háború, a világ nagy része távol tartja magát tőleBár sokan az új világrend születéseként értékelik az ukrajnai háborút, a szembenállás Oroszországra és a nyugati világra korlátozódik, míg a világpolitika legtöbb szereplője számára mérsékelt fontossággal bír a konfliktus.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA technológiai hidegháború legforróbb területe lett a chipgyártásAmerika olyan területen támad, ahol komolyan visszavetheti Kína technológiai fejlődését - ám járulékos kárként saját techiparát is megsebezheti.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKína pár Covid-fertőzött után azonnal leállította az elektronikai gyártás fellegvárátAz európai szemmel nézve furcsa zéro-Covid politika egyhetes lezárásokhoz vezet, ami tovább szaggatja a globális ellátási láncokat.

Világ kereskedelem Kína orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. június 29. 12:16 Tech, Világ

Megbénulhat az orosz gazdaság a nyugati vállalatok informatikai kivonulása miatt

A nyugati ipari szoftverek az orosz gazdaság meghatározó ágazatait tartják működésben az agráriumtól az acéliparon keresztül az energiaszektorig.

Pálos Máté
2022. június 29. 10:11 Világ

Egyre több tanker tűnik el a térképről, miközben orosz olajat szállít

Egyre inkább szeretnék elrejteni az orosz olaj eredetét, ezért kikapcsolják a helyzetjelzőt, főleg akkor, amikor áttöltik egyik hajóról a másikra az árut.

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.