Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. május 3. 17:08 Világ

Nem a csillogó új fegyverek játsszák a legfontosabb szerepet Ukrajnában

Az ukrajnai háború kezdeti szakaszáról nyilvánosságra került felvételek nagy része dróntámadásokat és kézi páncéltörő rakétákkal végrehajtott csapásokat mutatott. Ez azonban részben megtévesztő, mert bár – ahogyan az Economist írja elemzésében – a Javelin páncéltörő rakéták sikerei rengeteg mémet ihlettek, a török Bayraktar TB2 drónokról pedig még harci dal is született, ám az utóbbi években jóval kevesebb figyelmet kapott hagyományos tüzérség játszik igazán döntő szerepet a háború első pillanatától kezdve. Még akkor is, ha a tüzérek – mindkét oldalon – gyakran több évtizeddel ezelőtt gyártott eszközöket használnak.

A lap a tapasztalatokkal kapcsolatban elsősorban a Royal United Services Institute nevű brit elemző intézet április 22-én megjelent anyagából (pdf) idéz, amelyet a szerzők részben ukrán katonai döntéshozókkal folytatott beszélgetéseik alapján állítottak össze. Ennek a nagyon izgalmas dolgozatnak az egyik leglényegesebb állítása, hogy a háború elején Kijev felé előretörő orosz csapatok lelassításában fontos szerepet játszottak a – részben a nyugati országoktól kapott – kézi páncéltörő rakéták (például a Javelinek), ám végül az ukrán tüzérség tudta annyira megtörni őket, hogy az orosz hadvezetés kénytelen volt feladni a teljes észak-ukrajnai hadműveletet. De az ukrán tüzérségnek már abban is oroszlánrésze volt, hogy a Kijevtől északnyugatra földre tett orosz ejtőernyősök nem tudták a terv szerint végrehajtani a feladatukat a háború első napján, február 24-én.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszerepeltek az orosz elitegységek Ukrajnában, de hamarosan javíthatnakEddig sem az ejtőernyősök, sem az elit harckocsizók nem hozták azt, amit vártak tőlük. A súlyos veszteségek ellenére Kelet-Ukrajnában újabb feladatok várnak rájuk.

A tüzérség a nyugati elemzők gondolkodásában azért szorult vissza a hidegháború vége óta, mert az Egyesült Államok ritkán vívott olyan háborút, ahol ennek tartósan igazán fontos szerepe lett volna. A különböző lázadó csoportokkal szemben jellemzően lényegesebbek voltak a légi és a különleges erők által végrehajtott műveletek. Az orosz hadsereg viszont mindig is tüzérségcentrikus volt, a háború legelején ennek valószínűleg azért nem láttuk a nyomát, mert abban bíztak, hogy az ukrán ellenállás rövid idő alatt és súlyos harcok nélkül összeomlik.

Miután ez nem következett be, most már hetek óta a megszokott orosz harcmodort láthatjuk, ami adott esetben városok vagy városrészek teljes megsemmisítését is jelenti. Az viszont meglepő, hogy a papíron meglévő elsöprő fölényüket eddig csak korlátozottan tudták érvényesíteni. Kijevtől északra a legnagyobb gond valószínűleg az volt, hogy a tüzérségi eszközök is beragadtak a közlekedési dugókba, így az erők jelentős részét nem tudták bevetni az ukrán tüzérséggel szemben. Az utóbbi eszközeit viszont úgy széttelepítették a főváros környéki erdőkbe, hogy nehéz volt megtalálni őket, és ha ez sikerült is, a tüzérségi vagy légicsapásokkal csak korlátozott mértékű károkat tudtak okozni az oroszok.

Ráadásul a felderítés akadozott is. Bár volt olyan pontja a háborúnak, amikor úgy tűnt, hogy a kezdeti tétlenség után az oroszok a maguk javára fordítják a drónháborút, ez legfeljebb csak részben sikerült. Az oroszok már 50 – döntő többségében felderítő – drónt veszítettek igazolható módon, igaz, ez valószínűleg csak a töredéke a bevethető állománynak. Mindenesetre egyelőre nem sikerült olyan fölényt kiharcolniuk ezen a téren, mint az azerieknek az örményekkel szemben a 2020 őszén vívott karabahi háborúban, ami döntő eleme volt a győzelmüknek. Emiatt nem is tudnak olyan átfogó képet biztosítani saját tüzérségi egységeik számára, amely az ukrán tüzérség semlegesítéséhez kellene, miközben az ukránok a saját felderítésük mellett nyugati segítségre is támaszkodhatnak.

A tüzérség még a korábbinál is jelentősebb szerepet játszik a háború mostani szakaszában, amikor az oroszok Kelet-Ukrajnában a jól beásott ukrán védelmet próbálják megtörni, egyelőre kevesebb, mint több sikerrel. Az ilyen állások „megpuhításához” elengedhetetlen a masszív tüzérségi erő, amit az oroszok a híradások szerint fel is vonultattak, az Economist cikkében megszólaltatott nyugati katonai illetékes szerint azonban továbbra is gondok vannak a pontos célzással, valamint a támadásban (elvileg) résztvevő páncélos és gyalogsági alakulatokkal való összhanggal.

Ráadásul a videók és beszámolók alapján egyelőre továbbra sem sikerült megtörni az ukrán tüzérséget. Miközben a fenti videó egy orosz tüzérségi csapást örökített meg, szintén bőven lehet szemezgetni az ukrán videók közül, csak az utóbbi nagyjából egy napot tekintve is.

Az ukrán tüzérség erejének kimerítését a következő hónapokban az is nehezíti, hogy a kezdeti vonakodás után Ukrajna egyre több tüzérségi eszközt kap nyugati országoktól. Az Észtország által még márciusban átadott 9 darab D-30-as (szovjet gyártmányú) tarackot az ukránok minden bizonnyal már használják is, míg az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada által biztosított összesen száz M777-es – szintén vontatott – tarackra megkezdődött az ukrán tüzérek képzése.

Önjáró tüzérségi eszközből is egyre többen kapnak majd az ukránok, és ezek előnye, hogy néhány lövés leadása után azonnal pozíciót válthatnak, elkerülve az oroszok ellenütegtüzét. (Természetesen nekik is vannak ilyen önjáró lövegeik.) Több hónapos időtávon gondolkodva az ukránok számára a legnagyobb feladatot a lőszerutánpótlás biztosítása adja majd, már csak azért is, mert a nyugati gyártású fegyverek esetében csak az onnan érkező készletekre hagyatkozhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehéz lesz fenntartani a fegyverszállítások ütemét UkrajnánakElszokott a nyugati hadiipar a nagy gyártási darabszámoktól, egyes típusok teljes pótlása egy ponton túl valószínűleg nem lesz lehetséges.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegfordíthatja Ukrajna a háborút, de ehhez új fegyverek kellenekA légvédelem hatékonyságának fenntartása mellett olyan harceszközökre van szükségük az ukránoknak, amelyekkel nagy veszteségeket okozhatnak az orosz tüzérségnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért égnek ki tömegével az orosz tankok?Taktikai hibák, korszerűtlen védelmi megoldások és néhány tervezési jellegzetesség is hozzájárul ahhoz, hogy nagyon nem jó orosz harckocsizónak lenni Ukrajnában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ drón háború orosz-ukrán háború Oroszország tüzérség Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Mészáros R. Tamás
2024. június 13. 05:19 Világ

Elkezdődött a harc a kínai elektromos autók ellen, kétélű fegyverekkel

Az Európai Bizottság védővámokat vetett ki, noha korábban ezek más szektorokban nem jártak sikerrel. Alternatív eszközök viszont nem nagyon vannak az EU kezében.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.