Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. január 21. 05:54 Világ

A német gazdaság olyan válságálló gerincre épül, ami nálunk alig van

A német gazdaság helyzetével és jövőjével kapcsolatban évek óta szélsőséges jóslatok jelennek meg a nemzetköz gazdasági sajtóban. 

A jellemzően angolszász narratíva szerint „rövidesen Németország lehet Európa beteg embere”, mert a német ipari modellnek nincs jövője: a kínai konkurencia felemelkedése, az autógyártás közelgő hanyatlása és az elektromos mobilitás terén való német lemaradás, valamint a külső piacokkal, a világgazdaság szeszélyeivel, aktuális logisztikai gondjaival és az energiaimporttal szembeni erős kitettség komoly és súlyosbodó sebezhetőség, amely az évek óta gyenge makrogazdasági adatokon is meglátszik. 

Eközben a fejlett technológiák területén, a digitalizációban vagy a szolgáltatási szektorban messze elmarad Németország, továbbá a beruházások és a belső fogyasztás alacsony volta is visszahúzza a német vállalatokat. Ez a modell a mai, gyorsan digitalizálódó, a koronavírus-járvány által felforgatott világpiacon nem lesz időtálló, szól a narratíva.

Egy másik nézőpont szerint az internetes szolgáltatási szektor vagy a fejlett technológiai iparágak hiába a jelen és a közeljövő húzóágazatai, csak kevés és magasan képzett embert tudnak foglalkoztatni, és sok esetben (például a Facebookot vagy általában a közösségi médiát érő bírálatok fényében) a társadalmi hasznuk is megkérdőjelezhető. 

Ezen megközelítésből – amely időnként a magyar kormánykommunikációban is visszaköszön – a jövő nem az angolszász, szolgáltatásokon és pénzügyiesítésen alapuló modell, hanem a jó öreg feldolgozóipar, illetve annak a 21. századi viszonyokhoz illő, tudásalapú, kutatásintenzív verziója.

Utóbbit illetően a német gazdaság régi és fontos erősségei az erősen szakosodott, és a saját szűk szegmensükben globálisan is versenyképes, gyakran exportra termelő kis- és közepes méretű ipari vállalkozások, amelyeket a Mittelstand összefoglaló néven szoktak emlegetni. 

Elméletileg az ilyen kisebb, exportorientált és a nagyvállalatokhoz képest rosszabb pénzügyi lehetőségekkel bíró cégek különösen sérülékenyek mind a koronavírus-járvány rövid távú hatásaival, mind a fenti, hosszabb távú kihívásokkal és veszélyforrásoknak szemben. Ehhez képest tavalyi felmérések szerint a Mittelstand relatíve jól átvészelte az elmúlt két év válságát, és 2021 végén a szektor nagy része jó helyzetből, optimistán készült a jövőbe, míg a kkv-k kevesebb mint egy százaléka küzdött komolyabb problémákkal. 

Ismeretlen bajnokok

A kkv-k teszik ki a német vállalkozások 99,5 százalékát, és a foglalkoztatás 58 százalékáért felelnek. Ez önmagában nem meglepő, számban és foglalkoztatásban mindenhol nagy a kkv-k súlya Európában és az egész világon. 

A német esetben az a különleges, hogy míg a világ legtöbb gazdaságában kevés nagyvállalat dominálja az exportszektort, Németországban az exportőrök 97,1 százaléka kkv, a legalább kétmillió eurós bevételt elérő vállalatok több mint fele exportál, továbbá jelentős részük közvetve, a nagyobb ipari vállalatok beszállítójaként is részt vesz a német exporttermelésben a Mittelstand érdekvédelmi szervezete, a BVMW számai szerint

A szövetség azt is szereti kiemelni, hogy a világ 2700 ismeretlen vagy „rejtett” bajnokának közel fele német vállalkozás. Az ilyen vállalkozások alatt azokat értik, amelyek kis méretük ellenére a maguk szűken vett szakterületén globális piacvezetők és technológiai éllovasok. Ilyen például a Wickert nevű kkv, amely a hidraulikus prések gyártásának mestere, a sok minden más mellett az elektromos autók konnektorszabványát kifejlesztő Mennekes, vagy a Koenig & Meyer, amely a profi mikrofonállványok piacán domináns szereplő. Ezek gyakran családi tulajdonban lévő, vidéki cégek, amelyek az ipari export mellett a népesség megtartásában is fontos szerepet játszanak, ahogy korábbi, a témát részletesen bemutató cikkünkből kiderül.

A koronavírus természetesen ezt a szektort is súlyosan érintette. A KfW német állami fejlesztési bank összesítése szerint 2020-ban 277 milliárd euró (azaz két magyar GDP-nyi) bevételkiesést hozott a járvány okozta válság. A német takarékpénztári szövetség (DSGV) felmérése szerint 2020-ban a kkv-k összbevétele 3 százalékkal, összprofitja 5 százalékkal esett.

Ugyanakkor a DSGV összesítéséből az is kiderül, hogy a kkv-k 93 százaléka mégis nyereséges maradt, és a KfW szerint az átlagos profitráta is alig csökkent: 7,5-ről 7,3 százalékra. Emellett a veszteséges kkv-knak is csak a tizedénél kellett a saját tőkéhez nyúlni a veszteségek fedezése érdekében, a Mittelstand átlagos sajáttőke-aránya csupán 1,7 százalékponttal csökkent, és a stabilnak mondható 30,1 százalékon állt – bár a legkisebb, tíznél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások esetén 5 százalékos volt az esés, és 17,4 százalékos a mutató, azaz a mikrovállalkozásokat jobban megtépázta a válság.  

A német gazdasági minisztérium összesítése szerint több új vállalkozás létesült, mint amennyi megszűnt a válság alatt, és a csődöt jelentő vállalatok száma is csökkent 2020-ban és 2021-ben. A kis- és közepes cégek 59 százaléka a koronavírus-járvány alatt sem halasztotta el a tervezett beruházásait, bár az is tény, hogy a KfW adatai alapján ez így is 61 milliárd euró elvetélt beruházást jelent. A teljes beruházási volumen 7 százalékkal esett, ám ezzel együtt a KfW értékelése szerint a járvány okozta károk menedzselhetők.

Optimistábbak

A fenti számok mindazonáltal az egész kkv szektorra vonatkoznak, ahol a járvány által megtépázott kereskedelem, a turizmus és a vendéglátás is nagy szerepet játszik. Ezekben a szektorokban nagyban enyhítette a járvány hatásait, hogy a német kormány komoly összegeket áldozott a leálló cégek megsegítésére és a foglalkoztatás fenntartására. 

A kifejezetten a feldolgozóipari vállalatokra – a német gazdaság hagyományos motorjára – összpontosító felmérések ugyanakkor azt sejtetik, hogy ezek a szektorok komolyabb talajvesztés nélkül vészelték át a válságot. 

Az EY tanácsadócég egyik decemberi felmérése szerint, amelyben 800, nagy többségében feldolgozóipari kkv-t kérdeztek meg, a vállalatok 39 százaléka jónak, további 52 százaléka nagyon jónak ítélte az üzleti helyzetét, és csak egy százalék számára volt kifejezetten rossz a helyzet (a maradék nyolc százalék szerint „inkább rossz”, mint jó). A vállalat helyzetét 46 százalék nagyon stabilnak, további 48 százalék inkább stabilnak nevezte, és a kifejezetten válságos helyzetben lévő cégek aránya nem érte el az egy százalékot. 

A következő fél évben a vállalatok 52 százaléka számít javuló, 43 százaléka változatlan eredményre; 31 százalék tervezi növelni a beruházásait, 34 tervezi bővíteni a foglalkoztatását. Ezek a számok a koronavírus-járvány előtti helyzethez hasonló képet mutatnak. Ezt emelte ki a német gazdasági minisztérium is decemberi jelentésében, amely a KfW adataira hivatkozva azt írta, a kkv-k üzleti várakozásai a válság előtti jó időket idézik. 

Mindazonáltal az EY felméréséből az is kiderül, hogy szektoronként jelentősen eltérő a helyzet. Nem meglepő módon a vegyipari és gyógyszeripari vállalatok a legelégedettebbek – a német Biontech koronavírusvakcina-fejlesztés terén elért sikerei után eleve ömlik a pénz a német gyógyszer- és biotechiparba –, de az elektronikai és gépgyártó cégek is jónak ítélik a kilátásaikat. Ezzel szemben az autóipari beszállítók körében a legnagyobb a pesszimizmus, amely a szektort sújtó rövid távú (csiphiány) és hosszútávú (elektromos mobilitás) kihívások fényében indokoltnak tűnik. 

Az EY értékelése szerint mindenesetre a Mittlestand „rendkívül stabil” maradt, és „megtanult együtt élni a járvánnyal”. 

Nincs munkaerő

Ezzel együtt a helyzet nem minden téren rózsás. Mint korábbi cikkünkben írtunk róla, a német ipari termelés, különösen az autóipar megsínylette az utóbbi éveket, sőt már a koronavírus-járvány kezdete előtt is lassult az ipar és az export. Azaz hiába maradt stabil a Mittelstand, a német makromutatókban ez a stabilitás csak mérsékelten jelenik meg. Az gazdasági minisztérium és a KfW jelentéseiből is kiderül, hogy a nagyvállalatok kevésbé bizakodók, mint a Mittelstand.

Az ipari kkv-k emellett számos távlati problémával küzdenek. A legfontosabb ezek közül a szakképzett munkaerő hiánya, amely az EY szerint a koronavírus-járványnál is súlyosabb gondot jelent. A felmérésben megkérdezett cégek 80 százaléka csak nehezen vagy nagyon nehezen talál munkaerőt, a legrosszabb a helyzet az elektronikai és a vegyipari cégeknél. 

Főként a termelésben hiányzik a munkaerő, ami meglepő lehet az ipari robotok gyors terjedése és az ipar 4.0 korában, de azt is jelzi, hogy az automatizáció egyelőre nem irtja az alacsony képzettségű munkaerő iránti igényt. A szolgáltatások, marketing és a terméktámogatás munkaerőhiánya messze lemaradva következik a gyártási munkakörök után. 

Amint a G7 korábban írt róla, az ipari munkaerőhiány mögött a német szakképzési rendszer válsága áll. Ennek egyik fő oka a társadalom elöregedése, a másik pedig az, hogy ma már kevesek számára vonzó a gyártósori munka, és a diákok nagy része a jobb fizetés reményében egyetemen tanul tovább a szakképzés helyett. Ez a vállalkozások szerint hosszabb távon is korlátot jelent fejlődésükre nézve. 

Hiába stabilak, vannak kihívások

Egy másik visszatérő probléma a magas energiaáraké. Ez ugyan nem egyedi probléma, ugyanakkor a német energiaárak tartósan magasabbak az európai átlagnál, amelyben nagy szerepe van a német energiapolitikának is. A felmérések szerint emellett az informatikai átállás is nehezebben megy a kkv-knak, és a kicsi, de fejlett technológiát birtokló cégek a rendszereik biztonsága és a szaporodó kibertámadások miatt is aggódnak.

A DSGV szerint a fenntarthatósági szempontok is növekvő beruházásokat igényelnek, és a digitalizáció is távlati kihívást jelent. Utóbbit illetően a KfW szerint jó jel, hogy 2020-ban a kkv-k 24 százalékkal növelték online eladásaikat, azaz a jelek szerint képesek reagálni a változó technológiai helyzetre. Ezzel együtt is kérdéses, hogy a kevésbé tőkeerős és erősen szakosodott, gyakran egyedi termékeket gyártó ipari kkv-k hogyan tudnak felülkerekedni a munkaerőhiányon, hiszen az automatizáció számukra nehezebben kivitelezhető. Ez utóbbit jelzi az is, hogy hiába maradtak nyereségesek a Mittelstand tagjai, a kutatás-fejlesztési ráfordítás csökkent, és a kkv-k finanszírozási környezete is romlik a KfW adatai szerint.  

Nem szűntek meg az ellátási problémák sem. A statisztikai hivatal januárban közölt adatai szerint tavaly novemberben rekordmagas volt a nem teljesített feldolgozóipari megrendelések volumene, miközben éves alapon enyhén csökkent a foglalkoztatás. Bár a megrendelések értéke (a naptárhatástól megtisztítva) 6,6 százalékkal volt magasabb novemberben, mint a járvány kezdete előtt, a termelés 7 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2020 februárjában.

A feldolgozóipari termelés gyengeségét jelzi az is, hogy már a járvány előtt, 2020 februárjában is alig haladta meg a 2015-ös értéket a szektor kibocsátása, azóta pedig 7,7 százalékponttal csökkent a bázisévhez képest. A közeljövő kilátásait emellett a koronavírus omikron variánsával járó járványügyi szigorítások és az infláció elszaladása is árnyalja a KfW decemberi jelentése szerint. Azaz a német ipar gondjai, amelyekről nemrég írtunk, nem tűntek el.

Ugyanakkor a Mittelstand válságállósága alapján attól sem kell tartani, hogy a német ipari versenyképesség és a gazdaság gerincét adó kkv-szektor egyhamar megbicsaklana.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ kkv kkv. mittelstand mittelstand német gazdaság németország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Pálos Máté
2024. február 28. 09:37 Világ

Sem Izrael, sem a Hamász nem osztja Biden optimizmusát a tűzszünetről

Egy izraeli túszért tíz palesztin foglyot engednének szabadon egy kiszirvárgott javaslat szerint.

Váczi István
2024. február 26. 14:31 Világ

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Fontos

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.