A kőolaj ára többéves csúcs közelében van, nem véletlen, hogy múlt héten a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és társult tagjai (OPEC+) úgy döntöttek, hogy folytatják a tavaly év közepén elkezdett kitermelésnövelő programjukat, és februártól ismét 400 ezer hordóval növelhetik napi felhozatalukat.
A döntést követően azonban az olaj ára tovább emelkedett – a Brent hordónként 85 dollár körül áll -, aminek valószínűleg csak az egyik oka, hogy a piaci szereplők számítottak erre a lépésre. Egy másik, hogy – amint erre a döntés után a Bloomberg felhívta a figyelmet – van jó pár olyan tagország, amely különböző okok miatt nem termel annyit, mint amennyire a kvótája alapján lehetősége lenne. Mivel ezt más országok legfeljebb részben kompenzálják, ezért a teljes OPEC+ felhozatala elmarad az elméletileg lehetségestől, a kisebb kínálat pedig árnövelő hatású.
A kitermelésnövelési program kezdetén a lemaradás legnagyobb részéért Kazahsztán volt felelős, az utóbbi időben pedig főleg afrikai országok. Decemberben elvileg szintén napi 400 ezer hordóval nőtt volna a kitermelés az OPEC+ országaiban, ténylegesen azonban ebből csak 90 ezer hordó valósult meg, mert a növekvő szaúdi felhozatal jelentős részét ellensúlyozta a visszaeső líbiai és nigériai kitermelés.
Az észak-afrikai országban 2011 óta szinte folyamatosan polgárháború zajlik változó intenzitással, de 2021 nagy része viszonylagos stabilitást hozott, így nőhetett az ottani olajkitermelés és –export. Miután azonban milicisták megszállták a legnagyobb olajmezőt, a felhozatal ismét csökkent, ráadásul közben a legnagyobb olajkikötőhöz vezető csővezeték is megsérült. Ez decemberben több mint napi 300 ezer hordós kiesést okozott, így 700 ezerre csökkent a líbiai kitermelés.
Nigériában a Shell által üzemeltetett olajtermináloknál voltak gondok, ez napi 110 ezer hordóval csökkentette az ország felhozatalát, 1,42 millióra. Angolában decemberben már növekvőben volt a kitermelés, de egyelőre így is mélyen alatta marad az OPEC+ által engedélyezett kvótának.
Decemberben Oroszország sem növelte a kitermelését, pedig erre a kvóta alapján lehetősége lett volna. Ez arra utal, hogy az országban már ismét működésbe állítottak minden olyan olajkutat, amelyet a nagy termeléskorlátozás keretében állítottak le korábban. Vagyis a kitermelés növelése már csak idő- és költségigényes beruházásokkal valósítható meg.
Összességében az OPEC 13 tagállama csak 150 ezer tonnával növelte kitermelését decemberben, pedig a kvótájuk alapján további 100 ezerrel is többet hozhattak volna a felszínre. A Bloomberg korábbi elemzése szerint azonban gyorsan mozgósítható tartalék kapacitással csak az Egyesült Arab Emírségek, Irak és Szaúd-Arábia rendelkezik, így ha ők nem gyorsítanak, az OPEC+ felhozatala valószínűleg továbbra is elmarad majd a tervezettől.
Az átlag magyar autós ebből – a benzinár maximálása miatt – egyelőre csak azt veszi észre, hogy több helyen ismét a 480-as hatósági árat kell kifizetni a benzinért és a gázolajért, pedig nemrég még szinte mindenhol ez alatt volt az ár. Ha viszont megszűnik a korlátozás – potenciálisan már február végétől, de persze vélhetően inkább csak valamikor az április 3-i választás után – már ismét az olaj világpiaci ára és a forintárfolyam lesz a döntő a benzinkutaknál.
Világ
Fontos