Több mint tíz éve nem látott szintre, 30 euró fölé drágult az egy tonna szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kvóta ára az uniós kereskedelmi rendszerben. Ez elsőre igencsak meglepő, hiszen a koronavírus-járvány következményei miatt idén erősen visszaesik a kibocsátás mennyisége úgy az EU-ban, mint világszerte, ebből pedig elvileg az ár csökkenésének kellene következnie.
Igaz, a kvóták árfolyama már korábban sem feltétlenül úgy mozgott, ahogyan arra a rendszer megalkotói számítottak. Utoljára 30 euró fölött még a 2008-as válság előtt volt a tonnánkénti kvótaár, 2012 és 2018 között pedig sosem lépte át a 10 eurót. Ezt követően viszont egy uniós reform és a melegebb nyarak miatt viszonylag gyorsan drágult, tavaly ősszel már 25 euró körül alakult a kurzus. (Arról, hogy mi ez az uniós kvótarendszer, és hogyan működik, itt írtunk korábban részletesen.)
A mostani ármozgás egyik magyarázata az, hogy ezekkel a kvótákkal árupiaci termékekhez hasonlóan lehet kereskedni, így az ár alakulását sosem csak a tényleges felhasználás alakítja. A Bloomberg cikke szerint most például részben a korábban áresésre játszó befektetők szálltak ki ezekből a pozícióikból, ami árnövelő hatású. Másrészt van egy olyan várakozás, hogy a klímasemlegesség céljával (nagyjából) összehangolt 750 milliárd eurós uniós gazdaságélénkítő csomag megvalósulása felértékeli a kvótakereskedelmi rendszert, ami az árak további növekedésével járhat.
A spekulatív célú vevők mellett természetesen olyan vállalatok is vásárolnak, amelyeknek ténylegesen szükségük van a kvótákra, hogy fedezzék a kibocsátásukat. Ilyen Magyarországon például az állam által visszavásárolt Mátrai Erőmű, amely számára rossz hír az áremelkedés, mivel az még költségesebbé teszi a működését.
Persze az egész kvótakereskedelmi rendszer célja végső soron az, hogy csökkentse a kibocsátást, mégpedig ott, ahol ez a legalacsonyabb költséggel jár. Az öreg szenes blokkok ebbe a csoportba tartoznak, a Mátrai Erőmű napjai is már meg vannak számláva, legalábbis ami a lignittüzelésű egységeket illeti. De a kvóta árának emelkedése a német szenes erőművek gazdaságosságát is aláássa, így talán nem is húzzák ki 2038-ig, amikor a német kormány tervei szerint az utolsónak is be kell majd zárnia.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
