Több mint tíz éve nem látott szintre, 30 euró fölé drágult az egy tonna szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kvóta ára az uniós kereskedelmi rendszerben. Ez elsőre igencsak meglepő, hiszen a koronavírus-járvány következményei miatt idén erősen visszaesik a kibocsátás mennyisége úgy az EU-ban, mint világszerte, ebből pedig elvileg az ár csökkenésének kellene következnie.
Igaz, a kvóták árfolyama már korábban sem feltétlenül úgy mozgott, ahogyan arra a rendszer megalkotói számítottak. Utoljára 30 euró fölött még a 2008-as válság előtt volt a tonnánkénti kvótaár, 2012 és 2018 között pedig sosem lépte át a 10 eurót. Ezt követően viszont egy uniós reform és a melegebb nyarak miatt viszonylag gyorsan drágult, tavaly ősszel már 25 euró körül alakult a kurzus. (Arról, hogy mi ez az uniós kvótarendszer, és hogyan működik, itt írtunk korábban részletesen.)
A mostani ármozgás egyik magyarázata az, hogy ezekkel a kvótákkal árupiaci termékekhez hasonlóan lehet kereskedni, így az ár alakulását sosem csak a tényleges felhasználás alakítja. A Bloomberg cikke szerint most például részben a korábban áresésre játszó befektetők szálltak ki ezekből a pozícióikból, ami árnövelő hatású. Másrészt van egy olyan várakozás, hogy a klímasemlegesség céljával (nagyjából) összehangolt 750 milliárd eurós uniós gazdaságélénkítő csomag megvalósulása felértékeli a kvótakereskedelmi rendszert, ami az árak további növekedésével járhat.
A spekulatív célú vevők mellett természetesen olyan vállalatok is vásárolnak, amelyeknek ténylegesen szükségük van a kvótákra, hogy fedezzék a kibocsátásukat. Ilyen Magyarországon például az állam által visszavásárolt Mátrai Erőmű, amely számára rossz hír az áremelkedés, mivel az még költségesebbé teszi a működését.
Persze az egész kvótakereskedelmi rendszer célja végső soron az, hogy csökkentse a kibocsátást, mégpedig ott, ahol ez a legalacsonyabb költséggel jár. Az öreg szenes blokkok ebbe a csoportba tartoznak, a Mátrai Erőmű napjai is már meg vannak számláva, legalábbis ami a lignittüzelésű egységeket illeti. De a kvóta árának emelkedése a német szenes erőművek gazdaságosságát is aláássa, így talán nem is húzzák ki 2038-ig, amikor a német kormány tervei szerint az utolsónak is be kell majd zárnia.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
