Több mint tíz éve nem látott szintre, 30 euró fölé drágult az egy tonna szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kvóta ára az uniós kereskedelmi rendszerben. Ez elsőre igencsak meglepő, hiszen a koronavírus-járvány következményei miatt idén erősen visszaesik a kibocsátás mennyisége úgy az EU-ban, mint világszerte, ebből pedig elvileg az ár csökkenésének kellene következnie.
Igaz, a kvóták árfolyama már korábban sem feltétlenül úgy mozgott, ahogyan arra a rendszer megalkotói számítottak. Utoljára 30 euró fölött még a 2008-as válság előtt volt a tonnánkénti kvótaár, 2012 és 2018 között pedig sosem lépte át a 10 eurót. Ezt követően viszont egy uniós reform és a melegebb nyarak miatt viszonylag gyorsan drágult, tavaly ősszel már 25 euró körül alakult a kurzus. (Arról, hogy mi ez az uniós kvótarendszer, és hogyan működik, itt írtunk korábban részletesen.)
A mostani ármozgás egyik magyarázata az, hogy ezekkel a kvótákkal árupiaci termékekhez hasonlóan lehet kereskedni, így az ár alakulását sosem csak a tényleges felhasználás alakítja. A Bloomberg cikke szerint most például részben a korábban áresésre játszó befektetők szálltak ki ezekből a pozícióikból, ami árnövelő hatású. Másrészt van egy olyan várakozás, hogy a klímasemlegesség céljával (nagyjából) összehangolt 750 milliárd eurós uniós gazdaságélénkítő csomag megvalósulása felértékeli a kvótakereskedelmi rendszert, ami az árak további növekedésével járhat.
A spekulatív célú vevők mellett természetesen olyan vállalatok is vásárolnak, amelyeknek ténylegesen szükségük van a kvótákra, hogy fedezzék a kibocsátásukat. Ilyen Magyarországon például az állam által visszavásárolt Mátrai Erőmű, amely számára rossz hír az áremelkedés, mivel az még költségesebbé teszi a működését.
Persze az egész kvótakereskedelmi rendszer célja végső soron az, hogy csökkentse a kibocsátást, mégpedig ott, ahol ez a legalacsonyabb költséggel jár. Az öreg szenes blokkok ebbe a csoportba tartoznak, a Mátrai Erőmű napjai is már meg vannak számláva, legalábbis ami a lignittüzelésű egységeket illeti. De a kvóta árának emelkedése a német szenes erőművek gazdaságosságát is aláássa, így talán nem is húzzák ki 2038-ig, amikor a német kormány tervei szerint az utolsónak is be kell majd zárnia.
