Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. november 27. 06:55 Vállalat

Ha megveszi az állam a Mátrai Erőművet, nagy eséllyel évi sokmilliárdos veszteség hullik a nyakába

Hacsak addig valami csoda nem történik, nincs sok esély arra, hogy a Mátrai Erőmű a 2020-as évektől kezdve évi több milliárd forintos veszteség termelése nélkül tudjon működni.

Mindez azért különösen aktuális, mert Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global nemrég hivatalosan is bejelentette, hogy az állami MVM szándéknyilatkozatot írt alá a céggel arról, hogy megvásárolná az ország második legnagyobb erőművét.

Arra a kérdésre, hogy miért akar az állami MVM veszteséges erőművet venni, azt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány sajtótájékoztatóján, hogy az erőmű nem is veszteséges, ugyanis 2018-ban nyereségessé vált, és osztalékot is fizetett. A Mátrai Erőmű Zrt. 2018-ban a hivatalos beszámolója szerint valójában 817 milliós veszteséget termelt, az adózás előtt eredménye lett pozitív, 795 millió forint.

Ráadásul a 817 milliós veszteség csaknem 5 milliárdos mínuszt produkáló üzemi eredmény mellett jött össze, tehát az erőműhöz tartozó napelempark decemberi eladása nélkül jóval nagyobb lett volna a veszteség*Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy a napelemparkra kapott 1,5 milliárdos állami támogatást is vissza kellett fizetni.. Igaz, még ez a veszteség is kisebb, mint a 2017-es, amikor 9 milliárdos mínusszal zárta az évet a cég. 

A közgyűlés mindenesetre úgy döntött a veszteséges működés ellenére, hogy fizet 11,2 milliárd forint osztalékot, méghozzá az 57 milliárdos eredménytartalék terhére. Ez az eredménytartalék a korábbi években jött össze, amikor a korábbi német tulajdonos, az RWE az erőmű méregdrága modernizációjához szükséges beruházásokra tett félre, egyébként teljesen racionális módon. Az osztalékfizetést a közgyűlés az erőmű pénzügyi egyensúlyának helyreállításával, valamint a vezetés optimizmusával*Javuló piaci körülményekre és kiegyensúlyozott működésre számítottak. indokolta.

Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erőmű 73 százalékát, így a tavalyi év után fizetett osztalékból 8 milliárd forint hozzájuk került.*A Mészáros Lőrinc és családjának többségi tulajdonában álló Opus Nyrt. a többségi (55 százalékos) tulajdonosa a Status Power Invest Kft.-nek (a maradék is a Mészáros körhöz tartozó magántőkealap, illetve a Duna Aszfalt tulajdona), amely a Mátra Energy Holding Zrt. 85 százalékát birtokolja. Ez utóbbi a tulajdonosa a Mátrai Erőmű közel háromnegyedének (a maradék az állami MVM tulajdona).
A Mátrai Erőmű idén április 9-én fizette ki az osztalékot a közgyűlési jegyzőkönyv szerint, ezért nem szerepel a Mátra Energy és a Status Power Invest 2018-as beszámolójában.
Ezzel szinte rögtön nyerőbe kerültek a vásárlással, hiszen az RWE részvénycsomagját mindössze 5,9 milliárd forintért vették még 2017 végén.*Feltéve, hogy az adásvétel összegét nem érintik a beszámolókban nem szereplő tételek.

Az Opus Global 2018-as konszolidált beszámolójában még bizakodó volt az erőműben rejlő üzleti lehetőségeket illetően, ezért is tűnhet meglepőnek, hogy most mégis eladják. A beszámolóban a tervek között szerepelt az energiatárolásába és a hálózat szabályozásába tervezett befektetés, amivel a résztulajdonos szerint

“a társaság megőrizheti a piaci pozícióját, árbevételi szintjét és személyzete jelentős hányadát is”.

Az Opus az április végén leadott jelentés szerint abban is bízott, hogy az EU komoly pénzeket ad majd “a szénalapú termelés visszafejlesztéséből eredő hatások mérséklésére mind az ellátásbiztonság fenntartására”. A legfrissebb hírek alapján azonban ezeknek az uniós pénzeknek a sorsa elég bizonytalan. A Politico nemrég éppen arról írt cikket, hogy Németország elszipkázná Kelet-Európától az átállást segítő forrásokat.

A bizonytalan EU-s pénzek mellett azonban legalább két oka is van annak, ami alapján nagyon nem tűnik valószínűnek, hogy az erőmű évek óta zsugorodó árbevétele nőni kezdjen, vagy jelentősebb beruházás nélkül nyereségessé váljon az erőmű gazdálkodása.

Az egyik ok az, hogy az elmúlt két évben tetszhalott állapotából életre kelt az EU klímavédelmi rendszere, és egy 2017-es uniós reform és a melegebb nyarak miatt nőtt a karbonkvóta ára. Arról már eddig is lehetett olvasni a magyar sajtóban, hogy az üzlet időzítésének köze lehet a szén-dioxid-kvóta drágulásához. Csakhogy az erőmű céges beszámolóit átböngészve az is kiderül, hogy az erőmű a volt német tulajdonossal kötött kedvező ügyletnek köszönhetően 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jut hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Ezzel milliárdokat tudott spórolni.

Ezeknek a kvótáknak az ára azonban nagyjából az ötszörösére nőtt azóta. Ezért a kvóták beszerzése évi több tízmilliárd forintos többletkiadást jelenthet az erőműnek 2021-től kezdve. Ezt már akkor is tudni lehetett, amikor 2019 elején a közgyűlés osztalékfizetés mellett döntött az eredménytartalék terhére.

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer lényege, hogy meghatározott szint feletti károsanyag-kibocsátáshoz a vállalatoknak kvótákat kell venniük. Így a kvótaárak emelkedése egyre gazdaságtalanabbá teszi a kevésbé környezetbarát technológiákat. Valójában

a veszteség már az utóbbi években is jóval nagyobb lett volna, ha az erőmű vezetése nem kötött volna egy nagyon előnyös szerződést a volt német tulajdonossal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?

A Mátrai Erőmű Zrt. 2016-os beszámolója alapján az erőmű egy korábban kötött szerződés keretében 2017 és 2020 között minden évben elég nagy mennyiségben kapott és kap kvótákat a német RWE Supply & Trading GMBH-tól. Bár a mennyiség változó, évi 6244 és 2800 kilotonna között alakul, és az előre meghatározott tonnánkénti egységár nagyon kedvező: 5,31 és 6,85 euró között mozog.

Tavaly például 5020 kilotonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótát kapott így az erőmű a németektől tonnánként 6,62 eurós áron, miközben a piaci átlagár 2018 egészében 16 euró volt. Idén pedig 2800 kilotonna kibocsátására feljogosító kvótát kap az erőmű decemberben tonnánként 6,85 eurós áron, miközben a piacon ezt idén átlagosan csaknem 25 euróért lehetett volna megvenni.

Azt önmagában a beszámolók alapján nehéz megbecsülni, hogy évente mennyi pénzt spórolt ezzel az erőmű, ugyanis a kvótákat nem kell feltétlenül egyből felhasználni, szét is lehet osztani az évek között. A kvótagazdálkodást átlátó iparági forrásunk szerint ilyen helyzetben az jellemző, hogy a kvóták egy részét lekötött kvótákból fedezik, másik részüket piaci áron veszik.

Viszont ha egy hozzávetőleges becslés kedvéért feltételezzük, hogy a 2018-ban átlagosan üzemben tartott 500 megawatt teljesítmény termelvényét teljes egészében olcsó kvótával fedezték, akkor az akkori euró/forint árfolyamon átváltva nagyjából 10 milliárd forintos költség jön ki. Tehát nagyjából az árbevétel hetedét vitte el a környezetvédelmi adó.

Ha feltételezzük, hogy 2021-ben, a szerződés lejárta után az erőműnek piaci, 25 euró/tonnás áron kellene fedeznie a nagyjából 500 MW-os teljesítmény által megtermelt áramot, akkor ehhez képest egész brutális összeg jön ki: 330-as euró/ forint árfolyammal 41,25 milliárd forint, ami több mint a 2018-as árbevétel fele.

Ha tehát addig valahogyan nem sikerül kedvezőbb áron kvótát venni, vagy a kvóták árfolyama nem esik össze, ez a költség már önmagában vastagon veszteségessé teheti az erőmű működését.

Persze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer fő célja, hogy végeredményben olyan szintre emelje az adókat, hogy a szénerőművek ne legyenek gazdaságosan fenntarthatók.

Ezeket a költségeket ugyan valamelyeset csökkentheti, hogy két 100 megawattos széntüzelésű blokkot 2021. végén a terv szerint leállítanak. A másik három szenes blokkot 2029-ig állítanák le a terv szerint. 2029 után már csak két gáztüzelésű blokk és a naperőmű működne, amiknek így együtt nem haladja meg a teljesítménye bármelyik széntüzelésű blokkét. Csakhogy a Mátrai Erőmű Zrt.-nek az engedélyek kifutása utáni időszakra vonatkozóan bányabezárási és erőműbontási kötelezettsége van. Ha tehát a szennyező blokkok bezárásával spórol az erőmű a kvótákon, a másik oldalon jelentős pluszköltség keletkezik ebből a kötelezettségből.

Az Opus Global márciusi tájékoztató anyaga feltételes módban úgy fogalmaz, hogy ha a leszerelésre és bányabontásra félretett pénz (nagyjából 20 milliárd forint) nem fedezi a rekultiváció költségeit, az “negatívan hathat ki a cégcsoport eredményességére”. Ez a kvóták elszálló költségén kívül még egy kockázat, ami az új tulajdonos pénztárcájából húzhat ki többletforrásokat. És a gazdasági realitások alapján az sem tűnik biztosnak, hogy a maradék három szenes blokkot érdemes lesz 2029-ig működtetni.

Arról már nem is beszélve, hogy a Napi.hu cikke szerint az erőmű potenciális teljesítményét az is visszafogja, hogy a blokkok régiek, ami miatt egyre gyakrabban kell őket karbantartás miatt kivonni az áramtermelésből.

Az Opus Nyrt-t megkerestük kérdéseinkkel, a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A Mátrai Erőmű idén a magyarországi áramtermelés nagyjából tizedét, az elmúlt öt évben átlagosan pedig az ötödét adta. Ezért valószínűleg az állam ellátásbiztonsági okok miatt azt szeretné, hogy valamilyen formában továbbra is üzemeljen majd. Erre két opció van: vagy a kvótaköltség elszállása miatt méregdrága szenes áramtermelés, vagy az erőmű modernizációja, ami viszont szintén hatalmas költségeket jelent.

Az állam csak akkor segíthet be ebben, ha tulajdonossá válik, máskülönben az állami segítség tiltott állami támogatásnak számítana. Bármelyik is lesz a választás, mindkét lehetőség esetén óriási a kockázata, hogy mindez nagyon sokba fog kerülni az adófizetőknek.

Vállalat erőmű EU kvóta Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc mvm Opus Global szén szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Bucsky Péter
2019. december 15. 16:27 Vállalat

A Netflixnek is dolgozik az egyik legsikeresebb magyar kreatívipari cég, mégsem ismerik sokan

Dél-Koreában rajongói klubjuk van, Annie-díjat is nyertek, egész estét animációs filmet gyártanának. A DIGIC története.

Torontáli Zoltán
2019. december 15. 13:26 Élet, Vállalat

Miután öt órára csökkentették a napi munkaidőt, sokan felmondtak

A munkahely elvesztette a fontosságát, és túl sok idejük maradt arra, hogy rájöjjenek, igazság szerint más munkát szeretnének végezni.

Jandó Zoltán
2019. december 13. 06:57 Vállalat

Vajna Tímea túl akart adni öröksége egy fontos részén, de a bíróság közbelépett

Osztatlan közös tulajdont csináltak volna a cégből, de a cégbíróság nem engedte. Közben a vállalat meg is szűnhet, mivel fél éve késik a beszámolójával.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. december 14. 07:16 Podcast

Chikán Attila: Ahol az alapvető gazdasági összefüggéseket sem látják, ott csak balhé lehet

A hagyományos értelemben vett közgazdaságtani képzés Magyarországon gyakorlatilag megszűnőben van, az ELTEcon jövő szeptember után már nem indít új évfolyamot. De mi történik a Corvinuson? Pete Péter és Chikán Attila beszélget a G7 Podcast Liveon.

Avatar
2019. december 13. 17:11 Élet

Az oltásellenesek visszaélnek azzal, hogy a többség beoltatja magát

El lehet kerülni egy kicsit kellemetlen élményt, ha a többiek nagy része keresztülmegy rajta. Klasszikus potyautas probléma az oltásellenesség.

Bucsky Péter
2019. december 12. 16:22 Közélet

Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel

Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.