Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. május 9. 08:04 Világ

Graz példája megmutatja, mit hozhat Budapesten a sebességkorlátozás

Nem kell messzire mennünk, hogy kipróbálhassuk, mivel járnak a Karácsony Gergely által javasolthoz hasonló sebességkorlátozó intézkedések a gyakorlatban. Grazban lassan harminc éve hatályosak a budapesti főpolgármester által tervezetthez hasonló korlátozások, vagyis a főutakon 50, a mellékutcákban 30 kilométer/órás maximális sebességhatár. Igaz, a közel félmilliós lakosságú osztrák város sok szempontból különbözik Budapesttől, az ott felhalmozott tapasztalat mégis segíthet abban, hogy viszonylag objektív alapokon értékelhessük a főpolgármester felvetését.

Kezdetben nagy volt az ellenállás

Graz Európában elsőként szánta el magát a városi sebességkorlátozások szigorítására 1992-ben, az új rendszer élesítését azonban hosszú előkészítés előzte meg. A harmincas zónákat csak kétéves sikeres próbaidőszak után véglegesítették, amit kutatások és az érintettekkel való egyeztetések sora egészített ki. Az eredmények alapján végül a mellékutcákon túl az iskolák és a kórházak előtti útszakaszokon is bevezették a harmincas korlátozásokat, így

a város úthálózatának közel 80 százalékán lassították le még a szokásosnál is jobban az autós forgalmat.

Persze mindez nemcsak a harmincas táblák felszerelését jelentette, hanem ahol szükséges volt, újraprogramozták a jelzőlámpákat, átalakították a kereszteződéseket, és elvégeztek mindenféle olyan forgalomszervezéssel kapcsolatos módosítást, amit egy szakértőkből és rendőrökből álló munkacsoport szükségesnek tartott, a lakosságot pedig széleskörű és változatos kampány keretében tájékoztatták.

A közvéleményből eleinte ellenállást váltottak ki a szigorítások, a próbaidőszak – amit részben a közfelháborodás csillapítása végett indítványozott Graz akkori alpolgármestere – tapasztalatai azonban alaposan átformálták a lakosság vélekedését. A kétéves teszt lezárulta után a többség már a változások megtartása mellé állt, még annak ellenére is, hogy harminccal haladni a legtöbb gépkocsival finoman szólva is idegőrlő.

Leginkább a biztonság (és a sok traffipax) szól a lassítás mellett

Grazban alapvetően a gyalogosok és a biciklisek védelméért vezették be a korlátozásokat. A tapasztalatok szerint a harmincas zónákban be is következett a balesetek számának és súlyosságának várt csökkenése. Kezdetben a súlyos kimenetelű esetek 25 százalékos visszaesése volt mérhető, a karambolok, gázolások 80 százaléka pedig a város úthálózatának azon 20 százalékán történt, ahol a gépkocsiknak az 50-es korlátozást kellett betartaniuk. Összességében 

12 százalékkal csökkent a balesetek száma.

Sajnos azonban a pozitív eredmények fenntartásához egyre több, idővel már a rendőrség kapacitásait is meghaladó számú sebességmérés vált szükségessé, a fokozott ellenőrzéseknek köszönhetően azonban 2010-re ismét fegyelmezettebbé váltak az autósok.

Csendesebb lett a város, és meglepő módon a levegő is jobb lett

Járulékos hatásként átlagosan három decibellel lett csöndesebb a város, továbbá a levegő is javult. A harmincas övezetekben mért nitrogén-oxid-koncentráció negyedével esett vissza a tesztfázis során, annak ellenére, hogy a belső égésű motorok és a kipufogógáz-tisztító berendezéseik lassú haladás esetén rendkívül alacsony hatékonysággal működnek.

Valószínűsíthető, hogy a kis sebesség ezen következményeit részint ellensúlyozza az egyenletesebb – a károsanyag-kibocsátás szempontjából igazán kedvezőtlen -, erős fékezésektől és gyorsításoktól mentes tempó. Ráadásul a sebességkorlátozások következtében a gyalogos és biciklis közlekedés valamivel vonzóbb alternatívává válik, ami összességében szintén a levegőminőség javulását eredményezi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTisztább lett a levegő az ingyenes parkolás bevezetése után, mint előtteNem az április elején eltörölt parkolási díjak tartották vissza a lakosságot a városi autózástól.

Világ Budapest graz közlekedés sebességkorlátozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 09:49 Élet, Világ

Elkezdődött a huzavona az egységes európai oltásigazolásról

A görögök, a spanyolok és a légitársaságok nagyon sürgetik, a franciák és a németek nem annyira, és rengeteg a nyitott kérdés.

Torontáli Zoltán
2021. február 24. 11:07 Élet, Világ

A világ összes szennyvizének már fele tisztítókba folyik, de van hova fejlődni

A maradék 50 százalék felhasználása jóval nehezebb feladat, mert a tőkeszegény fejlődő világban keletkezik.

Fabók Bálint
2021. február 22. 17:11 Világ

A föld szennyezése miatt van a legtöbb kalóztámadás a Guineai-öbölnél

A Niger-Delta szennyezésének is van szerepe abban, hogy a Guiniai-öböl vált a legveszélyesebb tengeri területté.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Avatar
2021. február 24. 15:24 Közélet

Jól szolgálják-e a kormány tervei a COVID által okozott társadalmi és gazdasági károk helyreállítását?

A leginkább sújtott emberek és vállalkozások segítése, az ország ellenállóképességének növelése helyett lobbiérdekeket szolgálhat az új uniós források egy része.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.