Egy francia városban ingyenessé tették a tömegközlekedést, és ez nagyon bejött nekik
A La Manche csatorna partján, a belga határ közelében fekvő Dunkerque leginkább a második világháború egyik legjelentősebb hadműveletéről ismert. A legészakibb francia városnál menekítették ki a brit és francia csapatokat 1940 májusában. A harcokban szinte teljesen elpusztult a város, majd a háború után ipari központként építették újjá olajfinomítókkal és nagyobb acélgyárral.
A 90 ezres város újabban zöld beruházásokkal próbálja átpozicionálni magát. A tengerbe egy jelentős szélerőmű farmot építenek, míg a városközpontot a gyalogosok érdekében szabják át.
Tavaly szeptemberben pedig az egész tömegközlekedést átalakították. Negyven százalékkal nőtt a buszok száma, útvonalakat hosszabbítottak meg, expressz járatokat vezettek be és az egész rendszert ingyenessé tették. Nemcsak a városi, hanem a környékbeli településekre járó vonalakat is ingyenesek lettek, összesen 200 ezer embert kiszolgálva. A buszozásért pedig a helyiek mellett az ide utazóknak sem kell fizetnie.
Egy ingyenesen használható busz. Fotó: AFP
Az ingyenes tömegközlekedés ötlete a 2014-ben polgármesterré választott, szélsőbaloldali Patrice Vergriete-től származik. Ahogy Nyugat-Európában és Észak-Amerikában szinte mindenhol, Dunkerque-ben is az autós közlekedésnek rendelték alá a városfejlesztést a huszadik század második felében. Ennek az lett az eredménye, hogy a francia városban a városi buszok gyakran szinte teljesen üresek voltak, mint számos másik nyugati kisvárosban.
A jegyeladások a rendszer működtetésének mindössze tíz százalékát fedezték. A 2014-ben kinevezett polgármester ezt azonban nem problémának, hanem inkább lehetőségnek látta: a város komolyabb bevételkiesés nélkül tehette ingyenessé a tömegközlekedést.
Összefoglaló a rendszerről.
Az első év több pozitív eredményt is hozott. Hétvégén duplájára nőtt a buszokat használók száma, hétköznapokon pedig 60 százalékkal nőtt. Egy felmérés szerint a Dunkerque-iek fele többször vagy sokkal többször használja a buszokat, mint korábban. A többet buszozók fele pedig azt mondta, hogy autózás helyett kezdtek el rendszeresen buszozni.
A megkérdezettek öt százaléka pedig vagy eladta az autóját, vagy mégsem vett magának egy második autót. “Az autóm kezdett kiöregedni, nagyobb javításokat igényelt, de azt mondtam magamnak, hogy jön az új buszrendszer, meglátom, hogy működik. Végül rájöttem, hogy nincs is szükségem autóra” – mondta egy helyi nyugdíjas a France 24 állami médium beszámolója szerint.
Az ingyenes tömegközlekedés modelljét számos környékbeli város teszteli. Az 50 kilométerre fekvő Calais-ban 2020-tól vezetik be, nagyrészt a sárga mellényesek tavalyi tüntetései hatására, amelyen többek között a jobb állami szolgáltatásokért léptek fel. Az északi iparvidék egyik leginkább elszegényedett városa, Valenciennes a 25 éven aluliaknak teszi ingyenessé a tömegközlekedést egy 20 eurós regisztrációs díj ellenében. A közép-nyugati Chateauroux és Niort buszjárataiért már évek óta nem kell fizetni.
Anne Hidalgo párizsi főpolgármester (balra) októberben tesztelte a tömegközlekedést Patrice Vergriete helyi polgármester társaságában. Fotó: AFP
A Dunkerque-i modellt még a párizsi polgármester, Anne Hidalgo is személyesen tanulmányozta tavaly októberben. Pár hónappal később Párizsban kiterjesztették az ingyenes utazás korhatárát a 11 évnél fiatalabbakra.
A világon egyre több helyen lehet ingyen használni a tömegközlekedést, amelynek fontos szerepe lehet a klímaváltozás mérséklésében. A legismertebb példa az észt Tallin, ahol a világ első fővárosai közül elsőként lett ingyenes a tömegközlekedés 2013-ban. Észtország pedig most azon verseng Luxemburggal, hogy melyikük lehet az első ország, ahol nem kell fizetni az utazásért.
Világ
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Mélyütés a magyar gazdaságnak Trump 25 százalékos vámemelése
Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
A tűzszüneti területek mutatják legjobban, hol értek el sikereket az ukránok
Ahol az oroszoknak is van veszítenivalójuk, ott legalább nem esélytelen, hogy szüneteljenek a támadások. Más kérdés, hogy ez kinek kedvez jobban.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Nem lenne gond az energiaárakkal, ha akadálytalanul jönne Közép-Ázsia olaja és gáza
Az Oroszországot elkerülő vezetékeket nagyjából 30 éve kezdték el kiépíteni, a nyugati kapuként szolgáló Azerbajdzsánban a magyar tőke is megjelent.
