Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. szeptember 9. 07:29 Közélet, Vállalat

Az észt fővárosban ingyenes a tömegközlekedés, és így is nyereséggel jönnek ki belőle

Olyan ismertséget szerzett az ingyenes tömegközlekedéssel Tallinn, ez az apró, mindössze 450 ezres balti főváros, amit máshogyan biztosan nem tudtak volna elérni. Már ezért is sokat nyertek a kezdeményezésen.

De a számok alapján az is látszik, hogy sikerült a helyieket is rávenni a gyakoribb tömegközlekedésre. Észtországban már az országos ingyenes közösségi közlekedés bevezetésén gondolkodnak – azt is kiszámoltuk, hogy Magyarországon mindez mennyibe kerülne.

A legtöbb ingyenes tömegközlekedési kezdeményezés ott bukik el, hogy évekig vizsgálják, elemezik a lehetőségeket. Tallinnban viszont rövidre vágták ezt: 2012-ben egy népszavazást tartottak róla, ahol 75,5 százalék támogatta az ötletet, ezért a következő évben már be is vezették.

Bár gazdaságilag logikus, hogy amennyiben valami ingyen van, abból több fog fogyni, például autó helyett inkább tömegközlekednek az emberek, de a kényelem nagy úr. Sokakat még úgy sem lehet buszra vagy villamosra ültetni, ha akár fizetnének nekik. A Transportation című tudományos folyóiratban megjelent cikk adatai szerint Tallinnban mindenkit ugyan nem sikerül leszoktatni az autózásról, de azért 12 százalékkal nőtt az ingyenes buszok és villamosok segítségével a közösségi közlekedést választók aránya.

 

Csakhogy a fenti adatok interjúkból származnak. Amikor a tömegközlekedési vállalat adatait nézték meg kutatók, akkor már nem ilyen rózsás a kép: az utasok száma hivatalosan csak 3 százalékkal nőtt. Ráadásul ez sem mind az ingyenességnek köszönhető, a szerzők szerint az önmagában csak 1,2 százalékkal emelte a használatot, a többi növekedésért a hálózat bővítése és egyéb tényezők a felelősek.

Mindezért cserébe 40 millió euró, azaz 13 milliárd forint jegyárbelvételről kellett lemondani, ami nem tűnik jó üzletnek. A város mégsem járt feltétlenül rosszul: az ingyenes tömegközlekedés csak a városban állandó lakcímmel rendelkezőknek jár.

Emiatt pedig több tízezren jelentkeztek fővárosi lakcímen, így a korábbi 415 ezer helyett már 450 ezren élnek a városban, a többlet adóbevétel pedig fedezetheti az ingyenes tömegközlekedés költségét.

Becslések szerint az új lakosok 50-60 százalékát köszönhetik az ingyenes tömegközlekedési rendszernek.

Az ingyenes közösségi közlekedés ötlete egyáltalán nem új, már 1974-ben is jelent meg erről szóló tudományos cikk. Ekkor még arra jutottak a németek, hogy nem éri meg ingyenessé tenné a közösségi közlekedést, de ekkor még nem volt náluk dízelbotrány, nem volt téma a globális felmelegedés és a határértékeknél messze rosszabb minőségű nagyvárosi levegő. Sőt, ingyenes városi közösségi közlekedést sem Tallinnban vezették be először a világon: a belga 70 ezres kisváros, Hasselt már 1997-ben elindította ezt a rendszert. Látványosan nőtt is a tömegközlekedést választók száma, 16 év után már 14-szer többen választották a buszt, mint az induláskor. Mégis leállították a rendszert 2014-ben, mert nem tudták már az elszálló költségeket kitermelni.

Más városok jóval óvatosabbak: az ausztrál Canberrában egy rövidke belvárosi buszjárat ingyenes, Melbourne-ben pedig a belváros egy kis zónájában lehet ingyen villamosozni. Bécsben is elgondolkodtak már egy ingyenes belvárosi tömegközlekedési zónán.  

Belga kutatók 670 embert kérdeztek meg a közlekedési szokásaikról, és azt modellezték, hogy a jegyárak csökkentése milyen hatással lehet a közösségi közlekedés arányának növelésére. Arra jutottak, hogy az árcsökkentés nem motiválja az embereket arra, hogy közlekedési módot váltsanak, csak az ingyenes közösségi közlekedés bevetésének van érezhető hatása. Természeten minden egyes országban, vagy akár városban nagyon másképpen reagálnak az emberek, például attól is függ egy-egy árváltoztatás hatása, hogy mennyien használják a tömegközlekedést, milyen annak a minősége, mennyire van sok dugó. Az eredmény viszont rávilágít arra, hogy jelentős változást csak az ingyenességgel lehet elérni, de ennek mértéke nagyon sok helyi körülménytől függ.

Tallinnban viszont pénzügyileg megérte a rendszer bevezetése, de csak az új betelepülők által fizetett adók miatt. Mint az alábbi grafikonon látszik, a többlet adóbevételek messze kompenzálják az ingyenes tömegközlekedés fenntartását. Csakhogy az adóbevételek egyébként is nőttek volna, hiszen az évente fejenként befizetett adó 580 euróról 783-ra nőtt 2012 és 2016 között. És végül is ez az adó más településeken hiányzik, a Tallinn környéki települések lakossága még csökkent is az átjelentkezések miatt. A lenti grafikonon azt is látszik, hogy jelentős vesztesége lenne a városnak, ha az egy főre jutó adóbevételek maradtak volna a 2012-es szinten.

 

Természetesen nem csak a város bevételeit és kiadásait lehet nézni, hanem fontos társadalmi hatása is lehet az ingyenes tömegközlekedésnek. A tanulmányok is kiemelik, hogy a szegényebb, munkanélküli társadalmi csoportok mobilitását segítik az ilyen intézkedések. Igaz, ezzel kapcsolatban felmerül, hogy ésszerű lehet célzottan nekik ingyenessé tenni az utazást. 

Magyarország vezető szerepben

Országos ingyenes utazási rendszert azonban még sehol nem valósítottak meg, pedig volt már erre Svájcban és Ausztriában is kezdeményezés, Észtországban egyelőre felmérések szerint a többség ezt nem támogatná.

Nem is gondolnánk elsőre, de mégis Magyarország tart ebben a legelöl. Még a szocializmus végnapjaiban a Németh-kormány tette ingyenessé a közösségi közlekedést a 70 év felettieknek, 1998 óta ingyen utazhatnak a 65 éven felettiek is a közösségi közlekedési eszközökön. Mégpedig minden városban, a vonatokon és buszokon is. Horn Gyula bejelentése nagy visszhangot váltott ki, az már kevésbé, hogy uniós csatlakozásosunk óta ezen változtatni kellett, hogy ne legyen kivételezés. Ma már nem csak az 1,8 millió magyarországi 65 év feletti utazhat ingyen, hanem 

Magyarországon 100 millió európai 65 év feletti számára nyitott az ingyenes tömegközlekedés lehetősége.

Így hazánk üzemelteti a világon a legbőkezűbb ingyenes tömegközlekedési rendszert. De magyarok is sokan használhatják ingyen a tömegközlekedést: a MÁV-nál, a volánoknál és a helyi közlekedésen 6 éves korukig ingyen utaznak a gyermekek, ami további 550 ezer főt jelent. Emellett a siketek*A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával (kb. 10 ezer fő), vakok*Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének igazolványával kell ehhez rendelkezni (kb. 10 ezer fő) és egyéb speciális esetekben is járhat ingyenes közösségi közlekedési utazás, 

összességében a magyarok 6 százaléka már ma is ingyen utazhat a közösségi közlekedésen

Ezen kívül az állam finanszírozza például a diákok és kismamák kedvezményes jegyeit és bérleteit, az ingyenes utazások árával együtt összesen évi közel 100 milliárd forintot forintot fordít erre. Azt is megnéztük, hogy a legnagyobb magyar közösségi közlekedéssel foglalkozó cégeknél hogyan alakul az állami támogatás és az árbevétel aránya. Összességében az utasok a költségek 55 százalékát állják. A szociálpolitikai jegyárkiegészítés – amit az ingyenes és kedvezményes utasok után fizet az állam – mellett még költségtérítést is kapnak a cégek, ez különösen a MÁV esetében magas összeg. De ez alapvetően nem a személyszállításért jár, hanem a vasúti pálya fenntartásért, amit más vasúti cégek is használhatnak. 

 

A fenti grafikon viszont segít annak megbecslésében, hogy mennyibe kerülne az ingyenes közösségi közlekedés: Budapesten “csak” évi 65 milliárd forintot kellene átvállalnia az államnak ehhez, de ha országosan vezetnék be, akkor se kerülne ez többe évi 230 milliárd forintnál, minden társaságot figyelembe véve*A többi Volán társaság árbevétele kb. 80 milliárd forint.. Mivel már így is évi 100 milliárdot fizet az állam szociálpolitikai menetdíj kedvezményekre, 200-300 milliárdot az állami vasúti, buszos és helyi közlekedést végző cégek fenntartására és támogatására, talán nem is olyan irreálisan magas ez az összeg.

Közélet Vállalat Észtország közösségi közlekedés tallinn tömegközlekedés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.

Bucsky Péter
2020. február 18. 06:55 Közélet

Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt

Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

Fontos

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.