Miközben felgyorsult a Föld ökoszisztémájában kulcsszerepet játszó amazóniai esőerdő irtása és az idei második példátlanul erős hőhullám nehezíti a nyugat-európaiak életét, az Európai Unió fontos lépésre szánta el magát. Beismerve korábbi kísérleteinek kudarcát, az Európai Bizottság átfogó tervek kidolgozásába kezd az erdőirtások megakadályozásáért.
Az Európai Bizottság kedden adott ki közleményt arról, hogy átfogó iránymutatást fogadott el a világ erdőinek védelme és helyreállítása érdekében. Az EU ebben azt is elismeri, hogy korábban hiába tűzte ki célul, hogy 2020-ra csökkenjen felére a trópusi erdők irtásának mértéke, kudarcot vallott. „Emiatt elengedhetetlen az erősebb fellépés” – indokolták.
Az EU szerint 1990 és 2016 között 1,3 millió négyzetkilométer erdőterületet számoltak fel a világon, ami Franciaország területének kétszerese. Átlagosan óránként 800 focipályányi erdő tűnt el. Bár a tendencia mérséklődött, tavaly is Belgium területének megfelelő (30 ezer négyzetkilométernyi) erdőt vágtak ki.
Az erdőirtások felelnek a üvegházhatású gázok kibocsátásnak a 12 százalékáért. Ezzel a fosszilis energiahordozók után a klímaváltozás második legjelentősebb előidézője az erdők kivágása, hatása a közlekedésnél is nagyobb. A trópusi erdőknek kulcsszerepük van a levegőben egyre nagyobb mennyiségben jelen lévő szén-dioxid megkötésében.
Mezőgazdasági területek egy erdő körül Brazíliában. Fotó: AFP
A kiirtott erdőterületek 80 százalékát a mezőgazdaság hasznosítja. Az EU saját kutatása szerint pedig az ezeken a területeken termesztett növények és tenyésztett háziállatok 30 százalékát uniós tagországokba exportálták. Azaz a letarolt erdők jelentős részével az európaiak fogyasztását elégítették ki.
Az EU ezen jogi szabályozással és nemzetközi együttműködésekkel tervez változtatni. Az érintett országok kormányait bírna rá arra, hogy körültekintőbben használják az erőforrásaikat, például a négy dél-amerikai országot tömörítő Mercosurral kötendő szabadkereskedelmi egyezmény révén, amelyet már megkötöttek, de az Európai Parlament még nem hagyta jóvá.
Az élelmiszeripari cégeket pedig törvényi eszközökkel venné rá a fenntartható ellátási láncok támogatására. Ez az arra való törekvést jelenti, hogy az EU minimalizálja azoknak a termékeknek, alapanyagoknak a fogyasztását, amelyeket erdők kiirtása révén állítanak elő.
Leginkább olyan mezőgazdasági termékekre lehet ez hatással, mint a kávé, a csokoládé, a pálmaolaj vagy a szója. Az EUobserver véleménycikke szerint amiatt van szükség az EU beavatkozására, mert a legnagyobb élelmiszeripari cégek hiába kötelezték el magukat a fenntartható forrásokból származó alapanyagok használata mellett, ezt mégsem tették meg.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
