Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. június 30. 16:59 Világ

A klímaváltozás mindenkit sújt, sokakat azonban nem érdekel

Aligha van a Földnek olyan szeglete, ahol ne lehetne érzékelni az éghajlatváltozás következményeit. Most éppen a közvetlen közelünkben is szélsőséges hőhullám tombol, aminek következtében például Párizs kifogyott a klímaberendezésekből, Németországban pedig a rendőrség alulöltözött embereket fegyelmez, hogy valamicskét takarjanak el a testükből. Ennek ellenére egyáltalán nem tartják egyöntetűen súlyos problémának a globális felmelegedést és annak hatásait a világban – a Bloomberg most kontinensenként tekintette át a klímaváltozással kapcsolatos nézeteket.

Európában a májusi uniós parlamenti választáson a zöld pártok váratlanul jól szerepeltek, ami nem is olyan meglepő annak tükrében, hogy a felmérések szerint egyre többen tartják fontosnak az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az EU-n kívül azonban már valamelyest változatosabb a kép. Meglepő lehet, de a norvég társadalmat például sokkal inkább foglalkoztatják az oktatással, egészségüggyel és a szociális ellátással foglalkozó kérdések, mint a környezetvédelem. Igaz, maga Norvégia megítélése is meglehetősen ambivalens a klímavédelem szempontjából: az ország egyfelől élen jár számos zöld vagy legalábbis annak mondott technológia bevezetésében (például az elektromos autók egy főre jutó számában), másrészt viszont a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgáz-kitermelőjeként is említhető.

Érdekes a helyzet Oroszországban is. Szibériában tavasszal ismét futótüzek pusztítottak, az ország északi részét takaró permafroszt pedig olvadásnak indult. Ennek ellenére az orosz társadalmat leginkább a megélhetési nehézségek foglalkoztatják.

Áttérve Amerikára, a tűzvészektől és árvizektől egyre gyakrabban sújtott Egyesült Államokban is különös a kérdés megítélése. Donald Trump sorra hozza a környezetvédelemmel homlokegyenest szembemenő intézkedéseket – például az USA kiléptetését a párizsi klímaegyezményből. Pedig az amerikaiak több mint kétharmadát aggasztják az éghajlatváltozás jelei. Igaz, kialakult az amerikai társadalomban egy markáns törésvonal ebben a kérdésben, méghozzá a politikai beállítottság mentén: a demokraták sokkal inkább tartanak a klímaváltozástól, mint a republikánus párt szimpatizánsai. 

 

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetvédelem első embere blokkolja az USA klímaváltozás elleni harcátTrump környezetvédelmi minisztere, Scott Pruitt kezdeményezte az Obama-kormányzat idején indított zöldenergia-reform visszavonását.

Kanadában már egységesebb képet mutat a társadalom ebből a szempontból, az itt élők háromnegyede meglehetősen nagy problémának tartja az éghajlatváltozást. A választópolgárok elkötelezettségét a kérdés iránt jól illusztrálja, hogy Justin Trudeau, az ország jelenlegi miniszterelnöke tavasszal szén-dioxid-adót vetett ki bizonyos tartományokra, miközben ősszel választások leesznek az országban – máskor a regnáló kormányok inkább engedményekkel szoktak készülni a kampányra.

Latin-Amerika nagyobb országaiban, Argentínában, Brazíliában és Mexikóban az oroszországihoz hasonló a helyzet: az itt élőket leginkább a korrupció, a bűnözés és a nehéz anyagi körülmények aggasztják. Pedig a szélsőséges időjárás a Föld ezen részén igazán aggasztó következményekkel jár. Az argentin és brazil földművesek terményeit rendszeresen elviszi az ár, Mexikóból pedig néhány hete még a tanítás felfüggesztéséről lehetett hallani, olyan rossz volt a levegő a Mexikóváros környékén égő tüzek miatt. Mindeközben az idén januárban hivatalába lépett brazil elnök, Jair Bolsonaro úgy nyert választást, hogy a világ egyik legfontosabb szén-dioxid-elnyelő területe, az Amazonas-medence védelmében semmit sem ígért, sőt, nagyon úgy tűnt, hogy a környezetvédelmet alá fogja rendelni a mezőgazdaságnak, amit aztán meg is tett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új brazil elnököt nem nagyon érdekli az esőerdő, már csak a piac védheti az Amazonas-medencétJair Bolsonaro azt ígérte a farmereknek, hogy békén hagyja őket. Ez nem sok jót jelent az erdőirtással szembeni küzdelemnek.

Ázsiában is vannak az éghajlatváltozás már most tapasztalható hatásainak jócskán kitett államok. Indiában, ahol Chennai városában az elmúlt hetekben súlyos vízhiány lépett fel, idén először került be a légszennyezés problémája a politikai pártok választási programjába. A szavazókat viszont egyelőre inkább a társadalmi és gazdasági problémák érdeklik. Indonézia, a világ legnagyobb szigetországa sem éppen arról híres, hogy elkötelezetten védené az őserdeit. Bár az ország fővárosát, Jakartát egyre inkább fenyegeti a tengerszint emelkedése, az áprilisi választási kampány leginkább a megélhetési kérdésekről szólt, a gazdaság húzóágazatának számító pálmaolaj-termelés pedig továbbra is nagyban zajlik, miközben iszonyatos üvegházgáz-kibocsátással jár.

Az olyan fejlettebb országokban, mint Dél-Korea vagy Japán sem kulcskérdés egyelőre a környezetvédelem, igaz, az összes japán párt megfogalmazott valamilyen tervet arra nézve, hogy miképp fogná vissza az ország szén-dioxid-kibocsátását. A Közel-Keleten sem számít forró témának a klímaváltozás, a törökök legfőbb problémái közé a valutájuk leértékelődése és a terrorizmus tartozik, és az izraeliek is inkább foglalkoznak a védelmi kérdésekkel, mint a Holt-tenger egyre gyorsabb apadásával. Kínában Hszi Csin-ping elkötelezettnek mutatja magát a párizsi klímavédelmi egyezmény betartásában, amit a felmérések szerint a lakosság túlnyomó része is támogat.

Afrika országaiban is leginkább a harmadik világbeli országok általános társadalmi-gazdasági problémái a meghatározók. Pedig tavaly Fokvárosban kis híján teljesen elfogyott a víz, a mezőgazdaságra utalt Nigéria északkeleti része pedig egyre inkább elsivatagosodik. Azt persze nem mondhatjuk, hogy a kontinensen mindenütt közöny övezi a klímaváltozást, Kenyában például érzékelhető, hogy a társadalom foglalkozik a kérdéssel.

A legszárazabb kontinens, Ausztrália lakóit a Bloomberg cikkében idézett adat szerint már sokkal inkább aggodalommal töltik el a szélsőséges időjárási jelenségek. Az ország azonban a világ legnagyobb szénexportőre, ami végül is felülírja ezeket a félelmeket. A májusi választásokat megelőző kampány során ugyanis hiába volt központi téma a klímaváltozás, végül a szénbányászatot támogató konzervatív oldal nyert.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBőrükön érzik a klímaváltozást, de a jólét fontosabbA forró nyaraktól szenvedő Ausztráliában a baloldal az éghajlatváltozás megfékezését ígérte, a jobboldal a szénbányászatot preferálta. Mégis az utóbbi nyert.

Világ éghajlatváltozás időjárás klímaváltozás környezetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2019. november 20. 15:01 Világ

Egyre erősebb szélnek örülhetnek, ahol termelnek vele energiát

Évtizedeken át keresték, hogy minek tudható be a szélerősség gyengülése a 80-as évektől kezdve, ebben az évtizedben viszont megfordult a trend.

Jandó Zoltán
2019. november 19. 17:30 Világ

Magyarország nem nyert a nagyhatalmak háborúján, bezzeg a csehek és a szlovákok

Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.

Hajdu Miklós
2019. november 19. 10:16 Világ

Lehet irigyelni a skandináv városokat, de lemásolni aligha

A skandináv városok rendre kiválóan szerepelnek az élhető településeket bemutató ranglistákon.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 20. 16:23 Vállalat

Az állami média állami hirdetésein is Mészáros Lőrinc és köre keres

Az állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését.

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.