Bár nem az üzemanyag adójának emelése volt az egyedüli kiváltó ok, de a tavalyi francia tüntetések során már láthattuk, hogy ha a klímaváltozás megállítását szolgáló intézkedések az emberek zsebét is érintik, akkor elsöprő ellenállásra kell felkészülniük a politikusoknak. Erre újabb példa érkezett, ezúttal Ausztráliából, ahol minden előzetes felméréssel szemben megnyerte a választást a konzervatív pártszövetség, így Scott Morrison miniszterelnök tovább kormányozhat.

Pedig ha van ország, amely kitett az éghajlati szélsőségeknek, az Ausztrália. A kontinens klímáját már az iparosodás előtt is nagy kilengések jellemezték, de az utóbbi évtizedekben még szélsőségesebbé vált az időjárás. Az ország meteorológiai szolgálatának 2013-ban már új színeket kellett hozzáadnia a hőtérképekhez, amikor megdőltek az addigi hőmérsékleti rekordok.

Az előző nyár is pusztító volt, extrém hőmérséklettel, bozóttüzekkel, szárazsággal, majd áradásokkal. Ennek hatására 2007 óta nem látott magasságba emelkedett az éghajlatváltozás megfékezését szolgáló intézkedések támogatottsága a felmérések szerint. Az ellenzéki Munkáspárt erre igyekezett is építeni, 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékos csökkentését ígérve 2005-höz képest, támogatva a megújuló energiatermelést és az elektromos autókat – emelte ki a Wall Street Journal.

A konzervatívok sem rejtették véka alá, hogy mit akarnak. 2014-ben a kormányzásuk alatt eltörölték a szénkibocsátás adóját, Scott Morrison pedig a parlamentben egyszer egy darab szénnel a kezében érvelt amellett, hogy mennyire fontos az energiahordozó kitermelése és exportja az ausztrál gazdaság számára. Tényszerűen ebben persze igaza volt, a vasérc után a szén az ország legfontosabb bevételi forrása, évente 60 milliárd ausztrál dollárral (több mint 12 ezer milliárd forint).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz a két ábra megmutatja, hogy mennyire nehéz elszakadni az olajtól és a széntőlHiába nő a megújulók aránya a világ energiatermelésében, ha közben mennyiségre szénből és olajból is egyre többet égetünk.

Csak éppen a klímaváltozás szempontjából messze a legveszélyesebb fosszilis tüzelőanyagról van szó, amelynek a felhasználásáról minden másnál korábban le kellene mondani, ha nem akarjuk élhetetlenné tenni a bolygót. (A másik lehetőség a szén-dioxid leválasztása, tárolása, légkörből való kivonása, ez azonban kiforratlan technológia, és nem biztos, hogy van elég idő a tökéletesítésére.)

Persze a Munkáspárt sem zárná be hirtelen az összes szénbányát, mégis egyértelműen más jövőképet kínált, mint a konzervatívok. Csakhogy az utóbbiak nyerték meg a választást, mert a szavazók úgy ítélték meg, hogy a Munkáspárt tervezett intézkedései növelik a megélhetési költségeket és bányászati munkahelyek megszűnéséhez vezetnek.

Bár a szavazást „klímaválasztásnak” keresztelték el, azért nem csak a környezetvédelemről volt szó a kampányban, hanem a vagyoni egyenlőtlenségekről, az oktatás és az egészségügy állapotáról is. Ám a jelek szerint az ausztrálok többsége nem kér a nagyobb állami újraelosztásból, vagy legalábbis vevő volt a konzervatívok üzenetére, miszerint a baloldali győzelem kibillentené a gazdaságot. A jobbközép győzelme azért is meglepetés, mert az országban ugyan 1991 óta nem volt recesszió, a gazdaság nincs a legjobb formában. A növekedés üteme 1 százalék körüli mértékre csökkent, a lakásárak esnek, sokan pedig erősen eladósodtak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tartják be az országok, amit Párizsban ígértek, és továbbra is árasztják a légkörbe a szén-dioxidotAz ENSZ szerint egyre nagyobb a szakadék a valóság és az országok ígérgetése között. Egyre nehezebb lesz megmenteni a bolygót.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Ausztrália klímaváltozás szén szén-dioxid választások Olvasson tovább a kategóriában