Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. november 12. 17:28 Élet, Világ

Soha nem fizettek még annyit kortárs műtárgyért, mint a Medence két alakkal címűért fognak

David Hockney brit festő egyik ikonikus alkotását árverezi el csütörtökön a Christie’s, és ha az előzetes becslések nem csalnak, akkor 80 millió dollárt is fizethetnek a műért. Ha így lesz, akkor megdől az élő művészek alkotásaiért fizetett eddigi rekord, amelyet Jeff Koons tart 2013 óta, amikor polírozott acélba öntött Balloon dog című szobrát 58,4 millió dollárért adták el.

Hockney képének címe Portrait of an Artist (Pool with Two Figures), azaz Egy művész portréja (Medence két alakkal), és ahogy Alex Rotter, a Christie’s társelnöke írja a felvezetőjében, a modern korszak egyik mesterművének tekinthető.

Az 1972-ben készített festmény sztorija két kompozícióból alakult ki. Hockney-t először 1971-ben ihlette meg két fotó, amely műtermének padlóján véletlenül került egymás mellé. Az egyiken egy víz alatt úszó, és ezért csak torzítottan felismerhető emberi test volt, a másikon pedig egy földet bámuló fiú. A két egymástól eltérő alak egybehozása volt az az ötlet, amely Hockney fantáziáját beindította.

A kép azonban sehogy sem akart elkészülni, Hockney számtalanszor újrafestette, majd végül kidobta. 1972 áprilisában egy new yorki árverésre készülve mégis újra elővette az ötletet, a francia Riviérára utazott, és fotókat készített a számára ideális úszómedencéről, hogy megtalálja a megfelelő beállítást. A medence szélén álló alakot korábbi szeretőjéről, Peter Schlesingerről mintázta, akit Londonba visszatérve a stúdióval szemben lévő parkban is sokszor lefotózott, ugyanabban a rózsaszín zakóban, amelyet Franciaországban viselt.

Az így elkészült alapanyagból gyúrta össze Hockney a festményt, amelyen az árverés előtti utolsó hetekben éjjel-nappal dolgozott, hogy határidőre elkészüljön.

A medence motívum a festő hatvanas-hetvenes években készített sok festményének központi eleme. Ez egy korábbi amerikai utazás élményén alapszik: amikor a húszas éveiben járó Hockney a Los Angeles-ben leszállni készülő repülő ablakán kinézve meglátta a villákhoz tartozó medencéket, akkor tudatosult benne, hogy míg az Egyesült Királyságban ez luxusnak számít, Kaliforniában egyáltalán nem.

A homoszexualitását nyíltan vállaló Hockney egyébként a londoni stúdiója mellett 1964 óta részben Kaliforniában él, amelynek villaparkos, magán-úszómedencés közege művészi és magánéleti értelemben is ideálisnak mutatkozott számára, hogy a férfi figuráját megjelenítse.

Élet Világ aukció David Hockney festmény képzőművészet rekord Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2021. január 21. 17:02 Élet

Hajós nyaralók és vízvezeték-szerelők sem kerülhetik el a védőoltást Nagy-Britanniában

Ahogy felpörög a brit oltási program, egyre több szolgáltató hozza nyilvánosságra az elvárásait.

Váczi István
2021. január 20. 15:02 Élet

Kezd látszani, hogyan lehetne mobilalkalmazásokkal megkönnyíteni a nyaralást

Nehéz eligazodni a ki- és beutazási szabályok káoszában, a negatív teszteredmények és az oltási bizonyítványok tárolása mellett ebben segíthetnek az applikációk.

Fabók Bálint
2021. január 19. 15:23 Élet

Bútorbankot nyitott a prágai városháza, hogy segítse a rászorulókat

Lakossági és céges felajánlásokat továbbítanak alacsony jövedelműeknek.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 23. 07:29 Podcast

Úgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is marad

A történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.

Avatar
2021. január 22. 12:19 Tech

A jövő aligha alapulhat kizárólag megújuló energiatermelésen

További technikai áttörések kellenek ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a fosszilis energiahordozók égetésétől.