Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. szeptember 13. 17:08 Világ

A brazil állam a gazdagok Robin Hoodja, és ez okozza a gazdaság vesztét

1989 óta az idei lehet a legizgalmasabb elnökválasztás Brazíliában. Az egyik legnépszerűbb jelölt a korábban már az elnöki posztot betöltő Luiz Inácio Lula da Silva lenne, ha nem ülne börtönben és nem tiltották volna el a jelöltségtől; míg a másikat, Jair Bolsonarót múlt héten megkéselték.

A Financial Times cikke szerint a brazil politika rendkívül polarizálttá vált, a közvélemény-kutatások pedig azt jelzik, hogy nagy valószínűséggel a szélsőjobboldali Bolsonaro és egy baloldali jelölt kerülhet össze a választás második fordulójában. Bármelyikük nyer azonban, a következő elnöknek két komoly problémával is szembe kell néznie, ami valószínűleg az egész kormányzását meghatározza majd.

Az egyik a növekvő eladósodottság és költségvetési hiány. Ugyan a kormány épp megszorításokat hajt végre, a költségvetési deficit így is a GDP 7 százalékára rúg. Ezt úgy kellene lefaragni, hogy a gazdaság ne essen újra recesszióba.

A második probléma a költségvetés szerkezetéből ered, ugyanis egyes érdekcsoportok, mint a közszolgálati szakszervezetek, a büdzsé jelentős részét elviszik. A kormánynak mostanra annyira sokat kell költenie az állami alkalmazottak fizetésére és a nyugdíjakra, hogy már nincs elég pénze olyan területekre, mint az egészségügy, az infrastruktúra vagy a legjobb múzeumjainak a karbantartása.

Egy a pénzügyminisztérium által megrendelt friss kutatás megállapította, hogy

a szociális kiadások legnagyobb része a felső-középosztályhoz megy, ezért a gazdagok Robin Hoodjának is lehetne nevezni a kormányt.

Éppen ez a lényeg. Brazília válsága nem az erőforráshiányból ered: a GDP 32 százalékát szedi be adó formájában a kormány, közel az OECD átlagához. Emellett az állami transzferek – beleértve a nyugdíjakat és más jóléti juttatásokat – is csak a GDP 23 százalékát teszik ki, ami szintén megfelel az OECD-ben tapasztalt átlagos szintnek.

A kiadások elosztása azonban teljesen máshogy történik, mint általában. Az Egyesült Királyságban például a jóléti juttatások a legszegényebb társadalmi tized jövedelmének 92 százalékát adják, míg a leggazdagabb tized jövedelmének csupán a 2 százalékát. Ehhez képest Brazíliában a legalsó tized jövedelmének csak a 31 százaléka jön az államtól, míg a legfelsőnek a 23 százaléka.

Látványos példa erre a nyugdíjrendszer is. Az adóbevételek több mint harmadát erre költik, miközben 

a nyugdíjak 53 százalékát a társadalom leggazdagabb ötöde kapja, a legszegényebb ötödhöz mindössze 2,5 százalék jut.

Az állami szférában különösen magasak a nyugdíjak, ráadásul sokan az 50-es éveik elején mennek nyugdíjba, akár magasabb transzferrel, mint az addigi fizetésük.

A fenntarthatatlan nyugdíjrendszer reformja már 25 éve téma, azonban a közszféra nagysága miatt a társadalom túl nagy szelete érdekelt ennek megakadályozásában.

Ám nemcsak az állami szféra érdekcsoportjaival, hanem a vállalkozásokkal is túlzottan bőkezű az állam, rengeteg cég kap adókedvezményt, és az államilag támogatott hitelek is magától értetődően állnak a rendelkezésükre. Idén az adóbevételek ötödét juttatja vissza a kormány a versenyszektorhoz.

Az állami és a magánszektor nagyon sok szálon összefonódott, ugyanis az államnak sok vállalatban részesedése van, vagy közvetlenül, vagy a fejlesztési bankon, illetve a nyugdíjalapon keresztül. A vállalkozások pedig számítanak az olcsó forrásra és a közbeszerzésekre.

Ugyan lényegében az összes eddigi kormány kiszolgálta ezeknek a csoportoknak az érdekeit, a baloldali Munkáspárt 2003 és 2016 közötti uralma alatt durván elszaladtak a költések. Hivatalos becslések szerint mostanra a kötelező kiadások a költségvetés több mint 90 százalékát felemésztik, ami ha semmi nem változik, 120 százalékra nőhet a következő évtizedben.

Brazília eddig elkerülte azt felfordulást, amibe a szomszédos Argentína nyakig elmerült idén. Ott a régóta fennálló makrogazdasági egyensúlytalanságok és az egyébként reformista kormány ballépései alapozták meg azt a válságot, amit a dollárerősödés és az általában szigorodó globális monetáris politika váltott ki.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVészhelyzeti megszorításokat jelentett be ArgentínaEz sem nyugtatja meg a piacokat, ahol a befektetők attól félnek, Argentína nem lesz képes visszafizetni a hiteleit.

Mostanáig a piacok biztosak voltak benne, hogy az új brazil kormány súlyuknak megfelelően kezeli majd a költségvetési problémákat, sőt, még örültek is a szélsőjobboldali Bolsanerónak, annak ellenére, hogy nyíltan támogatja a katonai diktatúrát és a vállalkozások állami támogatását.

A reál esése alapján azonban úgy tűnik, hogy megingott a befektetők bizalma: egy hónap alatt 7,5 százalékot gyengült a brazil deviza. Így lehet, hogy ha nem a változásra szavaznak az emberek, akkor a piacok fogják ezt megoldani helyettük.

Világ amerikai elnökválasztás Brazília költségvetés megszorítás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Rigó Anita
2018. szeptember 22. 13:12 Világ

Egy spanyol városból teljesen kitiltották az autókat, és egyáltalán nem bánták meg

Annyira élhető lett, hogy növekedni kezdett a népesség, ami a spanyol vidéken is ritkaságnak számít.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 21. 17:29 Élet, Világ

Végre elkezdik árulni a nem szép zöldséget is, ahelyett, hogy kidobnák

Anglia után Németországban is lépnek a nagyobb boltláncok.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 20. 15:34 Állam, Világ

Viszlát, gyors globális gazdasági növekedés

A politikusok rontották el.

Fontos

2018. szeptember 21. 06:53 Élet

Mégsem veheti el az állam a legszebb tokaji magánbirtokot

Vissza kell adni a 2014-es földtörvénnyel elvett jogait annak a francia tulajdonú szőlőbirtoknak, amiért korábban bejelentkezett egy politikai hátterű üzletember. Hétszőlő ügyét a Kúria most zárta le.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 20. 18:50 Pénz

Lassan, de egyre közelebb lopakodik a jegybanki szigor

Nagyon úgy néz ki, hogy vége lesz az évek óta tartó monetáris lazulásnak.

Jandó Zoltán
2018. szeptember 20. 11:33 Állam

Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára

A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő.