A turizmus fejlesztése nem feltétlenül kell, hogy a környezet rombolásával járjon. Ezt támasztja alá a Seychelle-szigetek példája, ahol egy olyan modellt alakítottak ki, amely nemhogy nem pusztítja, hanem helyreállítja a szigetcsoport természetes, eredeti ökoszisztémáját – mutatja be a BBC riportja.

A turisták elég nagy ökológiai lábnyomot hagyhatnak maguk után, ami különösen pusztító lehet ott, ahol a növény- és állatvilág kapcsolatrendszerének egyensúlya egyébként is törékeny. A károk minimalizálása még a legfelelősségteljesebb túraszervezők számára is kihívás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA természetet is kizsákmányolják az adóparadicsomokban működő cégekAz erdőirtásokat és az illegális halászatot is támogatják.

A Wilderness Safaris nevű ökoturisztikai szolgáltató cég 1997-ben vásárolta meg a szigetcsoporthoz tartozó Északi-szigetet, ami bő húsz évvel ezelőtt még nagyon máshogy nézett ki, mint most. Akkor csak egy elhagyatott kókuszdió-ültetvénynek nézett ki az egész.

A szigeten elterjedt patkányok kipusztították az ékfarkú vészmadarat, amely korábban nagy számban ott fészkelt, míg a valaha több ezres populációval bíró óriásteknősökből mindössze három maradt. Az őshonos fajok kipusztulásának oka, hogy az invazív növény- és állatvilág kiszorította az őshonos fajokat, köztük olyan ritka bennszülött élőlényeket is, amelyek csak a Seychelle-szigeteken élnek.

A sziget fenntartója ezért úgy döntött, visszaállítja a szigetet az eredeti természetes állapotába, és ennek költségeit a nagyon gazdag turistákkal fogja megfizettetni. A szállás ugyan elképesztően drága a szigeten, cserébe teljes luxust és magánszférát kínál, emellett az ide érkezők úgy érezhetik, hogy nyaralásuk közben valami jót is tesznek a bolygóért.

A pletykák szerint George Clooney és felesége, illetve a Beckham-család is nyaralt a szigeten. Azt pedig tudni lehet, hogy Vilmos herceg és Katalin hercegnő itt töltötte nászútját.

A Seychelle-modell koncepciója, hogy ahelyett, hogy hoteleket építenének és egzotikus dolgokkal tennék szebbé a helyet, eltávolítják a betelepített fajokat, és őshonos növényekkel és állatokkal telepítik be a szigetet.

Az idegenforgalmi minisztérium most már az „egy sziget, egy hotel” politikát követi, és a hotelek is csak akkor kaphatnak hozzáférést egy-egy területhez, ha a nyereségük egy részét a sziget ökológiájának helyreállítására vagy javítására költik. A szigetcsoporton működő hotelláncok mostanra elfogadták, hogy a verseny itt arról szól, hogy ki tud zöldebb lenni, így amellett, hogy betiltották a műanyagpoharak használatát, a korallvilág helyreállítására és környezetvédelmi vadőrökre költenek.

A sikerhez persze évtizedek kellenek, amit az Északi-sziget példája is mutat. Az 1990-es években még a patkánytalanítása volt a fő cél, de kétszer kellett próbálkozni és nyolc évbe került, mire teljesen kiirtották őket. Az újbóli invázió elkerülése végett szigorú szabályok vannak érvényben: minden csomagot, ami a szigetre érkezik, kézzel szállítják a partra és zárt helyiségekben egyenként ellenőrzik őket.

Ahogy a patkányok eltűntek, az őshonos madarak is elkezdtek visszatérni. Emellett a Noé Bárkája Projektnek nevezett rehabilitációs programnak köszönhető az is, hogy a teknősfészkek 20 év alatt meghatszorozódtak, így már körülbelül száz óriásteknős él a szigeten.

A sziget területének 30 százaléka túl van már valamilyen rehabilitáción, de akár 50 évbe is kerülhet, mire az elburjánzott pálmafákat is eltávolítják a szigetről. Kérdés, hogy ehhez majd mit fog szólni a nagyközönség, ám egyelőre a kormány, a vállalkozások és a környezetvédők kéz a kézben támogatják a természetes ökoszisztéma helyreállítását.

De persze az is nyitott kérdés, hogy mennyire lehet ez működőképes modell más turisztikai régiók számára. Hiszen szupergazdag turistából nyilvánvalóan nincsen annyi, hogy az egész Földen be lehessen hálózni a számukra fenntartott hotelekkel és természetvédelmi területekkel.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Olvasson tovább a kategóriában