Ugyan az óriási mennyiségű pálmaolaj-előállítás komoly erdőirtásokkal jár a világban, aminek több veszélyeztetett állatfaj is áldozatul esik, ha azt más olajos növények termesztésével akarnánk helyettesíteni, az globálisan nézve még inkább rombolná a biológiai sokféleséget. A természeti pusztítás ugyanúgy folytatódna, csak épp máshova koncentrálódna, mint eddig – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) új tanulmánya, amiről a Guardian számolt be.
Az összes előállított növényi olaj harmadát a pálmaolaj adja a világon, ám az olajpálmák csak az olajosnövény-ültetvények 10 százalékát adják. Az alternatívaként szolgáló olajos növények – mint a szója, a kukorica és a repce – termesztése akár kilencszer nagyobb földterületet is igényelhet, és az ezekre való áttérés csak áthelyezné a pusztítás fő helyszínét Indonéziából és Malajziából például Brazíliába és Argentínába.
Márpedig a szervezet szerint, ha betiltjuk vagy bojkottáljuk a pálmaolajat, akkor ezek a földigényesebb olajok veszik át annak helyét a piacon.
A pálmaolaj nem megy sehova, a jövőben is szükség lesz rá. Éppen ezért sürgősen összehangolt fellépésre van szükség, hogy az előállítsa még fenntarthatóbbá váljon. Biztosítani kell, hogy a kormányok, a termesztők és az ellátási lánc összes szereplője tiszteletben tartsa a vállalt fenntarthatósági célokat. A jogi tiltások ellenére ugyanis még ma is gyakran történik erdőirtás
– mondta Inger Andersen, a svájci székhelyű IUCN vezérigazgatója.
Az IUCN elemzése szerint az olajpálma-ültetvények miatti erdőirtás több mint 190 veszélyeztetett fajt pusztít a világszövetség Vörös listájáról, különösen Indonéziában és Malajziában.
A tanulmány az ipari méretű olajpálma-ültetvények területét 18,7 millió hektárra becsülte, míg a kisebb ültetvényekkel együtt 25 millió hektárnyi földterületen zajlik a növény termesztése a világban. Ez utóbbi terület akkora, mint a teljes Egyesült Királyság, vagy mint 2,5-3-szor Magyarország.
Elsősorban azt kell megakadályozni, hogy újabb erdőirtások történjenek, ám Erik Meijaard, a tanulmány egyik írója szerint összetett a probléma. Az egyik gond, hogy sokszor egyszerűbb az addig érintetlen őserdőt kivágni az új ültetvényeknek, mint a már igénybe vett földekkel járó bonyolult tulajdonjogokkal foglalkozni. De az is a baj, hogy az ültetvényeket sokszor rossz helyen hozzák létre, ami miatt kevés lesz a termés. Sok ültetvényt ott raknak le, ahol éppen földet tudnak szerezni – állítja Meijaard, aki szerint nagyobb nyomás alá kell helyezni a termesztő országokat, Malajziát és Indonéziát, hogy komolyan foglalkozzanak a szektor optimalizálásával.
Az IUCN új kutatása azt is megállapította, hogy a „fenntarthatóként” hitelesített pálmaolaj csak kicsivel jelent jobb választást az erdőirtás megakadályozása szempontjából. A fenntartható minősítés lényege éppen az lenne, hogy jelezze, hogy az adott pálmaolaj nem okozott erdőirtást, azonban ez a rendszer egyelőre gyengén működik Meijaard szerint.
Ugyan a rendszer még messze nem olyan jó, mint amilyennek lennie kellene, a világszövetségnél továbbra is úgy gondolják, hogy szükség van rá, ugyanis ez az egyetlen objektív módszer annak a megállapítására, hogy az előállított pálmaolaj megfelel-e bizonyos elveknek. A minősítési rendszeren elsősorban a tanúsító szervnek kell javítania.
A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO), amely az összes pálmaolaj közel 20 százalékát hitelesíti, azt közölte: elismerik, hogy a minősítési rendszer nem tökéletes, ám szerintük így is hozzájárult már az erdőirtás csökkentéséhez. A szervezet jelenleg is dolgozik a sztenderdek szigorításán.
