Március 18-ra, a Krím-félsziget annektálásának 4. évfordulójára írták ki az elnökválasztást Oroszországban. A választási verseny csak szimbolikus, hiszen nem kérdés, hogy Vlagyimir Putyin fog nyerni, főleg miután valamirevaló kihívóit meggyilkolták (Borisz Nyemcov) vagy koholt vádakkal eltiltották a választáson való indulástól (Alekszej Navalnij). Az viszont nincsen lefutva, hogy milyen irányba halad tovább Oroszország a hivatalban lévő elnök talán utolsó ciklusában.

Putyin több gazdasági stratégiát is kért tanácsadóitól, köztük a szabad piac hívőjeként ismert Alexei Kudrintól. Alapvetően két fő gazdasági irányt latolgatnak következő hat évre. Vagy még nagyobb állami irányítással próbálnák önellátóvá tenni a gazdaságot, ami nagyobb elszigeteltséggel is jár. Vagy liberalizációval, kereskedelmi nyitással és kompromisszumosabb külpolitikával próbálnak nemzetközi sikereket és nagyobb növekedést elérni.

Az utóbbi javaslat Alexei Kudriné, aki azért liberalizálná a gazdaságot, hogy a vezetés megőrizhesse a világhatalmi pozícióját és biztonságban tartsa az oroszokat. Ezzel az érveléssel Putyin kedvét próbálhatja meghozni a reformokhoz, de a belpolitikai realitás nem kedvez a liberális iránynak. Putyin az utóbbi években megtanulta, hogy a legkönnyebben kemény külpolitikával stabilizálhatja otthoni támogatóinak számát, annak ellenére, hogy a lakosság életkörülményei nem javulnak, a gazdaság pedig jobb esetben is stagnál.

Az elnöknek a legfontosabb, hogy az elit tagjai mögötte keresnek védelmet, és ezt a pozícióját nem fogja feladni pár százalékos gazdasági növekedésért. Egy átfogó gazdasági reform jelentősen átrendezné a politikai erőviszonyokat is, és ez kényes téma a szűk elit által irányított országban. Az EU és az USA által bevetett kitiltások és szankciók miatt már nagy a feszültség a Kreml környékén, ezek ugyanis több erős embernek okoztak kellemetlenségeket, egyeseket meg is gyengítettek. Vékony jégen jár, aki változást akar, a volt gazdasági fejlesztési minisztert, AӀexey UӀyukaevt például nyolc év kényszermunkára ítélték tavaly, korrupció miatt.

Kurdin javaslata szerint intézményi reformokat kellene megvalósítani, hogy olyan környezet jöjjön létre, ahol minden orosznak lehetősége lenne saját vállalkozást indítani, ez ugyanis erősítené a középosztályt. A terv kiszámítható környezetben az alulról jövő innovációkra és kezdeményezésekre építené a gazdaság növekedését.

Csakhogy a középosztály erősítése nem célja Putyinnak és hátországának.

Putyin választói a vidéki, szegény oroszok, akik ki vannak szolgáltatva az állami jóléti intézményeknek és a központból kontrollált médiának,

mondta el Sz. Bíró Zoltán a Corvinus Egyetemen tartott előadásában múlt csütörtökön. A középosztály erősítése az ellenzék erősítését jelentené.

Az ellenzék a központ modernizálásán és a városiasodáson is nyerne. A fiatalok és a nagyvárosi lakosság köreiben (főleg a moszkvaiak és a szentpéterváriak között) még az állami közvéleménykutató, a Vciom szerint is alacsonyabb az elnök támogatottsága. A felmérések eredményét az intézet sokak szerint manipulálja, ezért a valós adat valószínűleg ennél is alacsonyabb. A Kreml egyébként 70 százalékos választási részvételt és 70 százalékos támogatást szeretne Putyin számára, ez alatt az érték alatt a Vciom meglepően ritkán publikál eredményeket. (Frissítés: összejött Putyinnak a hetven százalék feletti győzelem.)

Az elmúlt hat évben Putyin erőt demonstrált a nemzetközi színtéren, de az agresszív politikának nagy ára van. Az ország exportbevételei a felére estek az alacsony olajár és az európai szankciók miatt. Az orosz pénzügyminisztérium 2014 és 2017 között kénytelen volt felélni az olajpénzekből felhalmozott 87 milliárd dolláros tartalékalapjának jelentős részét, hogy egyensúlyban tartsa a költségvetést. Így is sok külföldi eszköze maradt az orosz jegybanknak, de a szabadon elkölthető részből sok fogyott: a külföldi valutatartalék a 2014-es 480 milliárd dollárról 2017-re 308 milliárd dollárra csökkent.

A Krím-félsziget annektálása, a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás és Bassár el-Aszad szíriai diktátor hatalmon tartása az orosz külpolitika sikerei. Most azonban a szegény világhatalomnak döntenie kell, hogy modernizálja gazdaságát, vagy folytatja agresszív külpolitikáját. Ezt a döntés Putyin fogja meghozni.

Sz. Bíró Zoltán előadásán elmondta, hogy az orosz elnöki választásokat a helyiek Putyin, a Hófehérke és a Hét törpe versenyének szokták gúnyolni. A Hófehérke (a Kreml által is elfogadott) fő ellenzéki jelölt, Kszenia Szobcsak, aki mellett még 7 apró párt jelöltje indul a választásokon. Az ellenzék így összesen a szavazatok 15-25 százalékán osztozik. A szétaprózódás miatt nincs valós alternatíva Putyinnal szemben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Oroszország Olvasson tovább a kategóriában