Voltak olyan napok múlt héten, amikor a Magyarországra beérkező gázmennyiség több mint 95 százaléka hagyta el az országot. A helyzet azóta sem változott sokat: a mutató az elmúlt napokban is rendre 80 százalék fölött volt, és nem ritkán a 90 százalékot is meghaladta. Ez, ha nem is példa nélküli, de elég ritka, különösen olyan hosszú ideig, mint amit most látunk. A fejleményeknek pedig az árakra is hatása volt: a hónapokig rendkívül olcsó magyar piac ma már korántsem annyira olcsó.
Február elején egyik pillanatról a másikra fordult meg a gáz áramlási iránya a régiónkban, illetve ezen belül Magyarországon is. Ezt megelőzően egész 2024-ben kelet-nyugati irányú áramlás volt jellemző. Nagy mennyiségben érkezett Magyarországra az energiahordozó Horvátország és Románia felől, és természetesen folyamatos volt az orosz gáz beáramlása is a déli útvonalon, Szerbia irányából. Ezzel szemben az osztrák vezeték – amely nagyon hosszú ideig kulcsszerepet játszott az ország ellátásában – több mint egy éve lényegében teljesen üresen állt.
Az ausztriai szállítás hiánya azonban nem tűnt fel, sőt, valójában ennek hiányában is gázbőség volt az országban. A Szerbiából befutó vezetéken ugyanis lényegében egész évben teljes kapacitáson jött az orosz gáz. Ráadásul – ahogy ezt tavaly év végi cikkünkben bemutattuk – az olcsó orosz gáz. Bár a Gazprommal kötött hosszútávú szerződés keretében beszerzett 4,5 milliárd köbméternyi energiahordozó árát fixálták a megállapodásban, 2024-ben azonban efölött is jelentős mennyiséget vásárolt az oroszoktól az állami MVM és más kereskedők is. A többletgáz ára pedig – az oroszok romló alkupozíciója miatt – kifejezetten alacsony volt. Ez a növekvő mennyiségű import pedig annyira lenyomta a jegyzéseket a hazai piacon, hogy Magyarországon hónapokig nemcsak a régióban jellemző szintnél, de még a nyugat-európainál is olcsóbb volt a gáz.
Sok minden nem utalt arra, hogy ebben rövidtávon érdemi változás várható, február elején mégis egyik pillanatról a másikra fordult meg a piaci helyzet. Ennek egyik oka az elmúlt évekhez képest szokatlanul hideg időjárás volt, ám ennél sokkal fontosabb szerepet játszott, hogy a környező országok elkezdték elszívni a gázt Magyarországról. A régiós kereslet megugrását mindenhol kicsit más okozta:
A több országban is megugró kereslet hatására pedig a januárban átlagosan 11 millió köbméteres napi kivitel február közepére 25-30 millió közé emelkedett. Ezzel párhuzamosan pedig a beérkező mennyiség is csökkent: Romániából – mivel megfordult az áramlás iránya – logikusan teljesen leállt a behozatal, és viszonylag hosszú időre a horvát útvonal is kiesett.
Mindezek eredményeként volt olyan nap, amikor a behozott mennyiség mindössze néhány százezer köbméterrel haladta meg az kivitelt. A hónap egészében is rosszabb volt a megszokottnál az egyenleg: durván 180 millió köbméterrel több gáz jött be az országba, mint amennyit kivittek, miközben a különbség ennek alsó hangon a két-háromszorosa szokott lenni.
Ezzel párhuzamosan ráadásul a hideg miatt a hazai fogyasztás is nőtt, és mi is napi durván 50 millió köbméternyi gázt égettünk el. Így nem meglepő módon a készletek elég gyorsan el is kezdtek apadni: februárban közel egymilliárd köbméter fogyott a magyarországi tárolókból.
A hónapokig túlkínálatos piacon így hirtelen kevés lett a gáz. Ez pedig természetesen az árakra is kihatott.
A környező országokban elszálló kereslet húzta a magyar piacot is, így a korábban a régiósnál alacsonyabb árak elkezdtek emelkedni, és gyorsan az ausztriai szint fölé szöktek
– fogalmazott egy ágazati szereplő.
A magyar piac közel másfél év után először lett tartósan drágább, mint az osztrák. Ennek megfelelően 2023 ősze óta első ízben el is kezdett áramlani a gáz Ausztria felől. Ez a mozgás pedig sokadszor cáfolt rá a kormányzat „orosz függőségről” szóló kijelentéseire.
Bár az Ausztriából Magyarországra érkező gáz jelentős része valószínűleg az ottani tárolókból származik, jó eséllyel azért nem teljes egészében. Időközben ugyanis az osztrák-olasz és a cseh-szlovák határokon is elkezdődött némi mozgás, azaz nemcsak a régióban, hanem európai szinten is volt nyugat-kelet irányú gázáramlás. Bár mennyiségben ez nem volt jelentős, az érintett vezetékek kapacitása alapján ennek sokszorosa is lehetne, jól mutatva, hogy a kabinet és különösen a rendszeresen Oroszországba járó Szijjártó Péter külügyminiszter által hangoztatott függőség már rég nem létezik.
A mostani helyzet tökéletesen megmutatta, hogy ha a piaci viszonyok ezt indokolják, akkor más irányból is tud jönni gáz, hiszen az infrastruktúra megvan hozzá
– fogalmazott egy forrásunk.
A következő hetek szempontjából a legfontosabb kérdés valószínűleg az időjárás, illetve, hogy a környező országokban a technikai problémákat milyen gyorsan sikerül kezelni. Gázhiánytól itthon egész biztosan nem kell tartani, még akkor sem, ha az apadó tárolókból a csökkenő belső nyomás miatt egyre nehezebb kiszedni a gázt. A nyári időszakban azonban elég alacsony szintről kell majd megkezdeni a tárolók feltöltését, ami okozhat turbulenciát a piacon, nemcsak itthon, hanem lényegében egész Európában.
Adat
Fontos