Megnéztük, mi lett Simicska birodalmával tíz évvel a G-nap után

Ön szerint ki áll az ön hátbatámadása mögött?

Orbán Viktor áll a hátbatámadás mögött. Ez így elég önnek? De mennem kell, ki kell basznom embereket…

Bayer Zsoltra ön azt mondta, hogy geci. Mondjon már egy jelzőt Orbán Viktorra is.

Az is geci.

Orbán is?

Az Orbán Viktor is geci. Az is geci. Azt is leírhatja.

Éppen tíz éve hangzott el ez a párbeszéd Nagy József, a 24.hu újságírója és Simicska Lajos, a Fidesz addigi legfontosabb gazdasági háttérembere között. Ekkor már hónapok óta hallani lehetett róla, hogy Simicska és Orbán kapcsolata megromlott, de a pártpénztárnok 2015. február 6-i telefonos ámokfutása így is mindenkit megdöbbentett. A következő években a két egykori kollégiumi szobatárs konfliktusa nyílt politikai háborúvá vált, ami a 2018-as választásokat követően Simicska teljes kapitulációjával zárult. A néhány évvel korábban még felfoghatatlan gazdasági hatalommal rendelkező milliárdos szinte minden céges érdekeltségétől megvált, és azóta is visszavonultan él. Megnéztük mi maradt a Simicska-birodalomból tíz évvel a G-nap után, és, hogy kikhez került a kétség kívül tízmilliárdokat érő céges vagyon.

Régi harcostárs

Orbán és Simicska kapcsolata már 2010-ben is több évtizedes múltra tekintett vissza. Középiskolás koruktól ismerték egymást, később szobatársak voltak a Bibó István Szakkolégiumban, a Fidesz keltetőjében. Bár Simicska hivatalosan nem volt alapító, valójában Orbánnal együtt gründolták a pártot: míg Orbán a Fideszt, Simicska a Fidesz gazdasági holdudvarát építette. Az első Orbán-kormány idején, 1998-ban az adóhatóság elnökének nevezték ki, és már akkor is előkerült a neve zavaros ügyekben.

A Orbán–Simicska-feladatmegosztás, és a barátságuk a baloldali kormányok alatt is megmaradt. Orbán Viktor 2007-ben maga mondta egy interjúban, hogy jó kapcsolatot ápol a vállalkozóval, és utalt arra, hogy családjaik is összejárnak. Érdekes módon ez a Fidesz 2010-es újbóli hatalomra kerülését követően kezdett el megváltozni. Nem függetlenül attól, hogy Simicska ekkorra a néhány vállalat birtoklásán messze túlmutató gazdasági hatalomra tett szert. Ahogy a 444 öt éve egy cikkében fogalmazott:

Simicska nem csak működtette az állammal összefonódott pénztermelő birodalmat, és felügyelte a javakat, hanem az államigazgatás és az állami vállalatok jelentős részét is irányította. Ő valódi oligarcha volt, vagyis olyan üzletember, aki a politikát is befolyásolta.

A milliárdosnak nagyon erős ráhatása volt a fontos ügyeket ellenőrző fejlesztési minisztériumra. Az akkori pletykák szerint rendszeresen padoztatott minisztereket birodalma Radóc utcai székházában, de az ő emberének tartották a NAV-vezér Vida Ildikót is. Hatalma sokak szerint Orbán Viktoréhoz volt mérhető, és végül ez vezetett a bukásához is. A miniszterelnöknek ugyanis nagyon nem tetszett, hogy a sajátja mellett egy párhuzamos erőközpont is kiépült, kockázatot látott Simicska hatalmában – mint később kiderült, nem alaptalanul.

Kettőjük viszonya már a 2010 utáni első ciklusban elkezdett elhidegülni, de ez igazán látványossá a 2014-es választások után vált. A Direkt36 oknyomozása szerint Simicska ekkor megpróbálta eladni cégbirodalmát Orbánnak, és amikor ez nem sikerült, akkor döntött úgy, hogy beleáll a miniszterelnökkel szembeni küzdelembe. Először erre csak olyan dolgok utaltak, mint a sajtójában megjelenő kormánykritikus hangok vagy éppen az elmaradó focitámogatások. A G-napon azonban végleg egyértelművé vált, hogy lezárult egy korszak a Fideszben.

Ellenzéki akció a Fidesz-KDNP frakcióülésének idején 2012 szeptemberében. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Simicska, a nagy machinátor

A G-nap idején már evidencia volt, hogy Simicska Lajosnak, illetve üzleti körének több tucat cége lehet, és hogy egyértelműen hozzá kötődik a korábbi években állami megrendelésekkel kitömött Közgép-csoport is. Ez azonban korántsem volt mindig így. Simicska kifejezetten ügyesen rejtőzött el a vállalatok mögött, sok esetben évekig egyetlen céges iratban sem került elő a neve.

Jó példa erre a már említett Közgép, amelyről csak 2012-ben tudta bizonyítani az Origo.hu, hogy Simicska Lajos érdekeltsége. A vállalat közgyűléseit ugyanis sokáig úgy tartották, hogy azokon a tulajdonosok közül kizárólag a 0,03 százalékos részesedéssel rendelkező vezérigazgató vett részt, így papíron ő hozott meg minden döntést.

Jelenléti ív egy 2011-es Közgép közgyűlésről

A nagy szakítás után a birodalom háttere szép fokozatosan elkezdett kirajzolódni, ám még ezt követően is bő három évet kellett várni ahhoz, hogy teljesen kitisztuljon a kép. A G-nap óta eltelt tíz év ugyanis egyértelműen két elég jól lehatárolható részre osztható. A 2018-as választásokig Simicska harcolt, a kormányzat pedig igyekezett minél inkább elszigetelni, és ellehetetleníteni cégbirodalmát.

Alig fél évvel a G-nap után három évre kizárták a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, aminek eredményeként az addig tízmilliárdokat termelő csoport lényegében összeomlott. A vállalat, amely nyolc nappal a telefonos ámokfutás után még 11 milliárdos osztalékot fizetett, pár év alatt a századára zsugorodott, és 2018-ban már szinte egyáltalán nem termelt profitot. Ezzel a birodalom legfontosabb fejőstehenét fojtották meg egyik pillanatról a másikra.

Nem ez volt azonban az egyetlen front, amit a Fidesz korábbi pénztárnokával szemben nyitott. Az egyre nyíltabban a Jobbik mögé álló milliárdos hiába engedte át a tulajdonában álló hirdetési felületeket áron alul Vona Gábor pártjának, a kormány egy új törvénnyel lehetetlenítette el a trükközést, amelynek még a nagy összeveszés előtt a Fidesz is haszonélvezője volt. A köztéri reklámokhoz kötődött a konfliktus talán leglátványosabb eleme is, amikor a kormánypárti vezetésű főváros egyszerűen elkezdte elbontani Simicska egyik cégének budapesti hirdetőoszlopait.

A 2018-as választásokkal azonban ez a háborús szakasz véget ért. Miután a Fidesz újabb kétharmados győzelmet aratott, Simicska Lajos szinte azonnal kapitulált. A milliárdos két fontos médiafelületét, a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót már a választásokat követő héten bezárta, majd júliusban lényegében minden céges érdekeltségétől megvált. Ez utóbbihoz azonban ki kellett tisztázni a tulajdonosi viszonyokat, így a birodalom az utolsó pillanatban szinte teljesen láthatóvá vált.

Közel 50 cég

Valami 56 cégről van szó, de még a Zsolt sem tudja pontosan, hogy mennyiről.

Ezt mondta lapunknak egy ügyre rálátó forrásunk aznap, amikor Simicska Lajos közleményben jelentette be birodalma eladását. A vevő hivatalosan Simicska Lajos egy régi harcostársa, Nyerges Zsolt volt (rá utal az idézetben a Zsolt név), de már ekkor tudni lehetett, hogy nem ő lesz a végállomás. A birodalomhoz közeli források már a közlemény kiadásának napján arról beszéltek, hogy a cégcsoport teljes egészében Orbán Viktor jóbarátjához, Mészáros Lőrinchez kerülhet.

Végül ennél komplexebb volt az átmenet, és nem mindennek az egykori felcsúti polgármester lett a tulajdonosa, de lényegében – még ha feldarabolva is – tényleg ez az érdekkör vette át az egykori Simicska-birodalmat.

Mivel az átadás-átvételhez jellemzően fel kellett tárni az egyes cégek hátterét, 2017-2018-ra többnyire kiderült, pontosan hogyan épült fel ez a birodalom. Bár mi 56 céget nem találtunk, de a közel 50, egyértelműen Simicska Lajoshoz, és állandó bizalmasaihoz köthető vállalatot sikerült beazonosítanunk, és azt is megnéztük, hogy mi történt velük azóta.

Simicska Lajost nem véletlenül tartották nagyra a Fideszben: ahogya a fenti ábrán is látszik, olyan céghálót rakott össze, amely a birodalom bukásának idején is szinte átláthatatlan volt nem csak egy átlagember, de még a cégügyekben jártasabbak számára is. Amellett, hogy a cégháló szinte folyamatosan változott^*Mi egy 2017 végi, 2018 eleji állapotot vázoltunk fel a céges dokumentumok alapján a vállalatok között teljesen általánosak voltak a kusza kereszttulajdonlások, és nagyon sok társaságnál volt egy-egy olyan néhány tized százalékos részesedéssel rendelkező mikrotulajdonos, aki mögé mindent el lehetett rejteni. A fenti ábrán a részesedések egész számra vannak kerekítve, így szinte mindig kijön a 100 százalék, de sok helyen valójában volt még egy-egy kisebb tulajdonos, aki jellemzően Simicska Lajos bizalmasai körül került ki.

Az eladás idejére a cégháló négy elég jól lehatárolható részből állt.

A birodalom magját öt vagyonkezelő cég alkotta, néhány kivételtől eltekintve minden más vállalatot ezen keresztül birtokolt Simicska Lajos és köre.
Az egyik kivétel a mezőgazdasági üzletág, amely viszont tucatnyi társaságból állt, és több tízezer hektárnyi földterület fölött rendelkezett.
Az egyik legfontosabb pénzgyár az építőipari szegmens volt, középpontjában a már többször emlegetett Közgéppel.
A cégháló negyedik, legkiterjedtebb és legkomplexebb részét pedig a média és hirdetési cégek alkották. Bár ezeket – már csak a jövőbeli sorsuk miatt is – lehetne külön kezelni, a Simicska-érában nagyon erős tulajdonosi összefonódás jellemezte a két területet.

A mag

A vagyonkezelő cégek a kezdetektől elég egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy minél nehezebb legyen kideríteni a birtokukban lévő vállalatok tényleges tulajdonosát. Az eladás után ennek sokkal kevésbé volt jelentősége, így az öt cégből kettő be is olvadt egy harmadikba^*A Pro-A és a Pro-B Kft-k olvadtak bele a korábban részben közvetlenül Simicska Lajos által birtokolt Neo-Met Kft-be.. A maradék három társaság pedig a Mészáros-csoporthoz került. A vagyonkezelőket (a kereszttulajdonlások mellett) kisebb részben közvetlenül az egykori gázszerelő birtokolja, a többségi tulajdonhányad azonban a tavaly 51 milliárd forintos rekordosztalékot fizető építőipari V-Híd Zrt-é.

A korábban a Simicska-birodalom szívének számító Pro-Aurum Zrt-ben még most is elég jelentős vagyon van. Tavalyelőtt év végén a társaság eszközállománya megközelítette a 3 milliárd forintot, aminek jelentős részét a különböző céges részesedések adták.

A mezőgazdaság

A mezőgazdasági divíziónak nagyon hasonló lett a sorsa, mint a magnak. A cégháló erősen letisztult, a vállalatok közel fele megszűnt, több közülük más társaságokba olvadt be. Ezek a vállalatok is Mészáros Lőrinc érdekkörébe kerültek.

Az érintett vállalatokat ma már a felcsúti milliárdos agrárérdekeltségeit összefogó Talentis Agro Zrt. konszolidálja. Egy részüket teljes egészében be is kebelezte Mészáros cége, míg mások egy 2018-as úgynevezett uralmi szerződéssel lettek a vállalatcsoport tagjai.

Az építőipar

Simicska Lajos építőipari érdekeltségeit Szíjj László birodalma kebelezte be. Szíjj az ország hatodik leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc jó barátja, és a kisgömböcként növekvő autópálya-építő Duna Aszfalt csoport tulajdonosa. A Közgép is ebbe a csoportba tagozódott be: a versenyhivatal 2019 őszén adta áldását a felvásárlásra.

A hasonló tevékenységi kör miatt – a Simicska-éra utáni Fidesz-logika szerint – adta magát, hogy a Közgép a Duna Aszfalthoz kerüljön. A felvásárlást azonban az ágazatban sokan úgy értékelték, hogy külön fricska Simicskának, aki állítólag kifejezetten rossz kapcsolatban volt Szíjj Lászlóval, és állítólag lenézte a Duna Aszfalt tulajdonosát.

Mindenesetre a Közgép a tulajdonosváltás után újra éledezni kezdett. Először csak referenciát biztosított a közbeszerzéseken helyére lépő NER-es építőipari cégeknek, majd alvállalkozóként is feltűnt állami beruházásokon. Bár akkorára már sosem nőtt a cég, mint amekkora Simicska idejében volt, 2023-ban így is közel 21 milliárd forintos árbevételt hozott össze.

Más kérdés, hogy Közgép Zrt. valójában már nem létezik. A NER első igazi szimbólumává váló vállalkozást ugyanis átnevezték, és 2023 november óta már Duna NRG néven fut.

Média és hirdetési szektor

A Simicska-birodalom legtöbb céget felölelő részét, a médiát és a hirdetési szegmenst lényegében kettéosztotta a NER. A különböző médiatermékek az átadás-átvétellel párhuzamosan gründolt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) érdekeltségébe kerültek. Ez az a szervezet, amelynek 2018 végén szinte az összes kormányközeli vállalkozó odaadta ajándékba a médiaérdekeltségeit több tízmilliárd forint értékben, és amely azóta is összefogja a kormánymédia nagy részét.

Mészáros Lőrinc üzleti körének érintésével a KESMA-hoz került a Hír TV és a korábban a közmédiának műsorokat gyártó, illetve az elmúlt bő két évtized jelentős részében a tévés lottóshow-t is előállító Hung-Ister Zrt. A Magyar Nemzetet korábban kiadó cég ugyan megszűnt, de a márkanevet megszerezte a KESMA^*Egészen pontosan az alapítvány tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt., így a napilap is visszakerült a kormánymédiához. Lényegében ugyanez történt az ingyenes Metropollal is, a Lánchíd Rádiót működtető cég pedig beolvadt a konkurens Karc FM fenntartójába, amely szintén KESMA-érdekeltség.

A sztori pikantériája, hogy a kormánymédiát fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke máig az a Liszkay Gábor, akinek kulcsszerepe volt Simicska Lajos 2015 februári telefonos ámokfutásában. A G-napon ugyanis a milliárdost az akasztotta ki, hogy aznap reggel médiaérdekeltségeinek vezetői váratlanul felmondtak, vagy ahogy ő fogalmazott, elárulták. A hat távozó között pedig ott volt Liszkay is, aki akkor a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként és a Hír Televízió elnökeként dolgozott.

A korábban a médiaérdekeltségekkel szorosan összefonódó hirdetési szegmens ugyanakkor teljesen más utat járt be Simicska kapitulációja után.

A több mint hétezer óriásplakátot, és ennél is több egyéb városi hirdetőfelületet fenntartó Publimont,
az oszlopairól híressé vált Mahir, illetve érdekeltségei,
a szintén közterületi reklámfelületeket értékesítő Euro Publicity Kft.,
és a többi, kevésbé ismert plakátcég

egyaránt Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került.

Tavalyelőtt év végén ezek a cégek ismét tulajdonost váltottak, egy magántőkealap szerezte meg őket^*A legtöbb céget a Prime Blanc Magántőkealap szerezte meg. A Publimontnak ugyanakkor egy másik hasonló szervezet, a Prime Target Magántőkealap is a tulajdonosa lett.. Az érintett magántőkealap tulajdonosa – ahogy ez a hasonló szervezeteknél lenni szokott – nem ismert, de a Mészáros-birodalom felépítése alapján meglepő lenne, ha a felcsúti milliárdosnak nem lenne köze hozzá.

Feldarabolt birodalom

Összességében tehát az látszik, hogy még ha a cégek többsége Mészáros Lőrinchez is került, nem egy gazdasági szereplő vitte tovább az egykori Simicska-birodalmat. Ez egyébként abszolút illik az orbáni hatalmi logikába: pont az egykori barátból lett ellenség mutatta meg a miniszterelnöknek, hogy veszélyes, ha túl sok területre terjed ki egy ember hatalma.

A fenti ábrán színkódolva jelöltük, hogy az egykori Simcsika-cégek kihez kerültek. A hálózat tulajdonosi struktúrája már rég nem ez (2017-18 fordulóján az eladás előtt nézett így ki a cégháló), de így lehet legjobban beazonosítani az egyes vállalatok sorsát. A legnagyobb haszonélvező tehát Mészáros Lőrinc lett, de jutott a birodalomból Szíjj Lászlónak és a kormánymédiának is.

Simicska Lajosnak egyetlen cége maradt meg: a juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. az egyetlen társaság, amelyet nem adott el. Simicska Lajossal szerettünk volna interjút készíteni. A fiával sikerült beszélnünk, de elutasító választ kaptunk.