Eltűnt a NER első igazi szimbóluma, de még így is termeli a milliárdokat
Már nem Közgép néven fut Simicska Lajos cégbirodalmának egykori zászlóshajója, de a cég így is nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző hét évben bármikor. A tavaly év végén átkeresztelt társaság anyacége, a NER-milliárdos Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt pedig közel 21 milliárdos profitot csinált.
Mi történt? 2023 zsinórban a második olyan év volt, amikor csökkent az ország egyik legnagyobb építőipari vállalatának, a Duna Aszfalt Zrt.-nek az árbevétele. A kormány kedvenc autópálya-építőjét persze nincs miért sajnálni: a forgalom csak egy hajszállal maradt el a 2022-estől, a cég profitja pedig közel duplájára ugrott.
A korábbi Fidesz-pénztárnok, Simicska Lajos bukása után meglóduló Duna Aszfalt mostanra hatalmas cégcsoporttá vált: közel két tucat másik vállalkozásban van tulajdonrésze, köztük számos külföldi vállalkozásban is.
A Duna Aszfalt és Szíjj László közösen tulajdonolják Simicska cégbirodalmának egykori központi cégét, a Közgépet is. Egész pontosan csak az egykori Közgépet. A NER első igazi szimbólumává váló, a csúcson 100 milliárd feletti árbevételt és 13 milliárdos profitot szállító vállalkozást ugyanis átnevezték, és tavaly november óta már Duna NRG néven fut.
Számokban: a Duna Aszfalt árbevétele 214,6 milliárd forint volt. Ez mindössze 400 millióval kevesebb, mint tavaly, a 2021-es rekordtól azonban közel 40 milliárd forinttal marad el. A vállalat nyeresége ugyanakkor a tavalyi és a tavaly előtti szintnél is magasabb volt, és megközelítette a 21 milliárdot.
A profit csak azért nem rekord, mert 2020-ban 26 milliárd feletti adózott eredményt ért el a vállalat. Ez volt az az év, amikor a külügyminiszter, Szijjártó Péter is megfordult cég tulajdonosa, Szíjj László jachtján.
A szebb napokat is látott Közgép a Duna Aszfalthoz képest évek óta visszafogott teljesítményt nyújt. A vállalat azonban 2023-ban így is 20 milliárd feletti árbevételt hozott össze, amire Simicska Lajos 2015-ös bukása óta nem volt példa.
Felülnézet: a szinte kizárólag állami megrendelésekből élő Duna Aszfalt a 2014 és 2023 közötti tíz évben 170 milliárdnyi nyereséget termelt, amiből 60 milliárdot ki is fizetett tulajdonosának osztalékként.
Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szíjj László az erre szakosodott listák szerint jelenleg a hatodik leggazdagabb magyar, vagyonát 220 és 300 milliárd forint közé becsülik. A tiszakécskei milliárdos 2015-ig a top 100-ban sem szerepelt, abban az évben 23 milliárdos vagyonnal debütált az első százban.
A Duna Aszfalt beszámolója szerint az összes építési bevétel 98 százaléka „közlekedésépítésből” származik, márpedig ilyen projekteknél szinte mindig az állam vagy valamilyen önkormányzat a megrendelő. Az apadó árbevételben így szerepet játszhatnak a hazai költségvetés problémái és az uniós pénzek hiánya is.
Mi várható? A Duna Aszfalt jó ideje külföldön is aktív, ám eddig nem sok babér termett a cégnek Magyarország határain túl. A NER-es vállalatok a külföldi terjeszkedéseknél mindig ugyanazzal a problémával küzdenek: mivel itthon nem igazán kell versenyben megmérettetni magukat, a hatékonyságuk nem éri el a külföldi konkurensekét, és így a tényleges versenyben alulmaradnak.
Tavaly új lendületet kapott ugyanakkor a Duna Aszfaltnak az az afrikai projektje, amelyről itthon először a G7 számolt be. Az idei éves jelentésben külön ki is emelték a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Kasomeno és a zambiai Mwenda település közötti út kivitelezését.
A szakmabeliek részletes visszajelzést adtak a minisztérium anyagára. A minisztérium meghallotta a kritikát: stratégia helyett koncepció lett az anyag címe.
1000 milliárd forintos nagyságrendű pénz jelenhet meg a piacon a nyugdíjpénztári és állampapírban tartott megtakarításokból, 10-15 százalékos drágulás jöhet.
Nem átverés az ingyenes vagy majdnem ingyenes ajánlat, de érdemes megérteni a dolog hátterét is - hívja fel írásában a figyelmet a Green Policy Center szakértője.