Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. február 10. 14:05 Vállalat

A fideszes médiaholding még az USA-ban is durva piaci szereplő lenne

Egy amerikai médiapiaci ügylet segíthet megérteni, hogy mennyire eltorzult piaci viszonyokat teremt Magyarországon a kormányközeli médiaalapítvány, aminek törvényességét nem vizsgálta és nem is fogja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) annyi nyomtatott lapja van, hogy azzal még a magyarnál népességszámban jó harmincszor nagyobb Egyesült Államokban is meghatározó szereplő lenne.

Január végén derült ki, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett érdekeltségébe tartozó Berkshire Hathaway 140 millió dollárért eladja helyi újságjait a Lee Enterprises médiacégnek. Utóbbi az ügyletnek köszönhetően a Statista gyűjtése szerint a második legtöbb napilappal rendelkezik majd az USA-ban. Szám szerint 81-gyel, ami azonban a piacvezető Gannett 261 újságot számláló portfóliójától azért még mindig messze van.

 

Bár biztos akad néhány ember, akit foglalkoztat ez a téma, a hír önmagában nem lenne túlzottan érdekes a világnak ezen a részén. Nem is foglalkoznánk vele, ha nem az amerikai fúzió bejelentésének napján veszít pert a GVH a  magyar médiapiacot teljesen eluraló KESMA ügyében. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány ugye az a szervezet, amelynek 2018 végén szinte az összes kormányközeli vállalkozó odaadta ajándékba a médiaérdekeltségeit több 10 milliárd forint értékben. A kormány pedig az egész ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, hogy véletlenül se gördíthessen senki akadályt a Fidesz-közeli média teljes központosítása elé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 30 milliárdos ajándékot kapott oligarcháitól a NERÖsszeszedtük, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók közül ki mennyit költött azokra a médiumokra, amelyeket most ingyen adott át egy alapítványnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomagAlig négy hónap alatt 14 milliárdnyi adományt szedett össze a fidesz-közeli médiumokat összefogó alapítvány. Kiadásaik nem nagyon voltak, így a profit is ennyi lett.

A bíróság azonban megsemmisítette a GVH által a KESMA tulajdonszerzése ügyében kiadott hatósági bizonyítványt, és új eljárásra kötelezte a versenyhivatalt. Egy rövid pillanatra úgy tűnhetett, hogy veszélyben van az alapítvány, illetve a fideszes médiabirodalom, de hamar kiderült, hogy erről szó sincs,

a GVH-nak eszébe sincs vizsgálódni, és törvény szerint nem is kell neki.

A kellemetlen ítélet is csak – ahogy erről a HVG részletesen írt – egy joghézag miatt születhetett meg. A kormány ugyanis a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéssel elvileg a KESMA-t mentesítette a bejelentési kötelezettség alól, tehát az alapítványnak nem is kellett volna a GVH-hoz fordulnia. Csakhogy mire a kabinet ezt meglépte, az alapítvány már jelezte az összeolvadási szándékot a versenyhivatal felé, így annak muszáj volt állást foglalnia. Ezt pedig úgy tette meg, hogy kiadott egy bizonyítványt, miszerint nincs itt semmi látnivaló, nem is kell neki vizsgálódnia, nem sérti a versenyszabályokat az ügylet.

Az az ügylet, aminek korábban már a töredékét is elkaszálta, így már csak precedens alapon sem hagyhatta volna jóvá. Korábban részletesen írtunk róla, hogy miért nem mehetett volna át a hatóságon a fideszes médiafúzió. A GVH-nak nem a sokszínű tájékoztatás korlátozása miatt kellett volna elkaszálnia az ügyletet. Ez a médiahatóság dolga, amely viszont elég kreatív magyarázatokat talál általában a kormány helyett is arra, miért nem probléma a média Fidesz-közeli központosítása. A versenyhivatalnak azért kellett volna lépnie, mert a fúzió a hirdetési piacon is olyan mértékű koncentrációhoz vezet, ami teljesen eltorzítja – a médiában amúgy is elég korlátozottan működő – piaci viszonyokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormányA GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémátEgy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

A már említett precedens is pont erről szólt. Még 2018 elején Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének tették kötelezővé, hogy eladja két rádióját, mert ha nem teszik meg, akkor a

„balatoni régióban és elsősorban Bács-Kiskun megyében lokális rádiók és nyomtatott sajtótermékek egyazon vállalkozáscsoportba kerülnek, és ezáltal káros versenyhatások alakulhatnak ki”. 

A KESMA életre hívásával azonban az érintett médiatermékek egy tulajdonoshoz kerültek sok másikkal együtt. Azaz a GVH-nak egy olyan ügyletet kellett volna jóváhagynia, amit egyszer már elkaszált.

Most is ez lenne a helyzet, ha a hivatal a bírósági ítéletnek megfelelően újraindítaná a folyamatot, és végre megvizsgálná az összeolvadás piaci hatásait. Ezt azonban nem fogja megtenni, mert nincs mit vizsgálnia. A KESMA-nak ugyanis már nem kell bejelentenie a fúziót, hiszen az időközben nemzetstratégiai jelentőségű lett.

De hogy visszakanyarodjunk az eredeti hírhez, a 140 millió dolláros Berkshire Hathaway-Lee Enterprises-ügylet, illetve az ez alapján kialakított amerikai erősorrend elég jól mutatja, mennyire gigantikus képződmény a KESMA. Az alapítvány – illetve a tulajdonában lévő Mediaworks Zrt. (MW), amely alá az elmúlt bő egy évben szinte a teljes kormánymédiát beszervezték – ugyanis a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik.

A médiahatóság adatbázisa szerint 408 nyomatott sajtóterméke van a Mediaworksnek.

Ezek persze messze nem mind napilapok, de még azon a listán is beférne a legnagyobb amerikai cégek közé a MW. A saját honlapjuk alapján 23 napilapot tartanak fenn, de az oldalon valamiért nem tüntetnek fel mindent, például a Magyar Nemzet és a Lokál sem szerepel a felsorolásban.

 

Arról nem is beszélve, hogy egy rakat olyan napilap márkaneve van a tulajdonukban, amit most éppen nem adnak ki. Elég csak a botrányos körülmények között bezárt Népszabadságra gondolni. A nyomtatott lapok pedig csak a KESMA portfóliójának egy szűk részét teszik ki. A rádióknál például nemzetstratégiai jelentőség ide vagy oda, szinte biztosan törvénytelenül működnek, de az ágazat többi szegmensében is elég dominánsak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat gvh KESMA Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány Mediaworks Warren Buffett Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Fontos

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.