Simicska Lajos, a nem olyan rég még kormányközeli vállalkozó megvált szinte az összes üzleti érdekeltségétől, amelyeket üzlettársa, Nyerges Zsolt vásárolt meg. A tranzakciót július 4-én jelentették be, Nyerges engedélykérelme 18-án jelent meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján, a szervezet pedig 24-én már jóvá is hagyta az üzletet. Ezzel lezárult a tulajdonosváltás, július 25-én pedig már meg is történtek a személycserék a fontosabb vállalatok, a Hír TV, a Közgép és az agrárérdekeltségek zömét összefogó Mezort élén.
Az eredeti közlemény úgy fogalmazott, hogy Nyerges Zsolt vásárolja meg Simicska Lajos és családja építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit. A GVH-dokumentumban szerepelt egy céglista, amely ugyan csak hét nevet tartalmazott, de ezek majdnem mindegyike holdingvállalat, ezáltal lefedték a teljes Simicska-birodalmat – azaz csak majdnem.
Alapos vizsgálat alapján ugyanis kiderül, hogy van egy kivétel, egy társaságtól nem válik meg Simicska: a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-től.
Ez ugyanis Simicska Lajos és felesége közvetlen tulajdona, ők pedig természetes személyként nem szerepelnek az eladói oldalon a GVH-dokumentumban. De ezen túl is úgy értesültünk, hogy a család ezt az egy céget megtartja.
A Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. nem tartozott a jelentős Simicska-agrárcégek közé, bár néhány cikk azért született róla. A vállalatot egész más néven, Reklámegyesülés Kommunikációs és Befektetési Rt.-ként alapították, és főtevékenysége szerint egészen 2012 tavaszáig üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozott. Bár közvetve már korábban is az érdekeltségébe tartozott, Simicska Lajos (és felesége) 2012 márciusában vette saját nevére a céget, amely ekkor váltott nevet és tette át székhelyét Budapestről a Veszprémhez közeli Hárskútra.
A főtevékenység is alaposan megváltozott: juh, kecske tenyésztése lett, és az is mind a mai napig.
A társaság valóban állattartással foglalkozik, a hvg.hu 2014-es cikkében az akkori támogatási adatok alapján úgy kalkulált, hogy a vállalat mintegy 200 hektáron gazdálkodik, amelynek körülbelül negyede erdő. A cég ekkoriban támogatást kért juhok és kecskék elektronikus jelölésére, anyajuh-támogatásra pedig kapott is néhány százezer forintot.
A támogatások révén ennél jóval több pénz került a vállalathoz. A K-Monitor évente készülő összesítése szerint 2014-ben 14, 2015-ben 18, 2016-ban 30, tavaly pedig 17 millió forint. Ezek nagyobb része területalapú és úgynevezett zöldítési – a környezetileg fenntartható gazdálkodást segítő – uniós támogatás.
A támogatott projektek hivatalos keresője hat alkalommal adja ki a vállalat nevét, ezek mindegyike a 2016-18-as időszakra esik, összértékük 67,3 millió forint. Ezek között vannak például védett erdő- és mezőgazdasági területek után járó kompenzációs kifizetések, ökológiai gazdálkodást segítő támogatás, és olyan is, amely védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának helyben történő megőrzését szolgálja.
Mindezek ellenére nem megy jól a cégnek. Tavalyi beszámolót még nem adott le, 2012 és 2016 között összesen 139 millió forint bevétele volt, és 248 millió forint veszteséget termelt. Eszközeinek összértéke 1,44 milliárd forint, amellyel szemben 1,15 milliárdnyi kötelezettség áll. A 10 embert foglalkoztató cég saját tőkéje 278 millió volt 2016 végén.
A számok alapján nem pont ezt a céget lett volna érdemes megtartani, de Simicskáék nem üzleti érdekeltségként kezelik. Vélhetően inkább olyan vidéki birtokként, ahova elvonulhatnak, ha kedvük tartja. Nemcsak állattartó létesítmények tartoznak ugyanis a céghez, hanem egy hárskúti ház is, amely korábban a megújuló energiaforrások alkalmazását bemutató ökoházként működött, erről a korszakról képes beszámoló is született. Később egy vállalkozó egyebek mellett kecskefarmot tervezett köré, de aztán inkább eladta Simicskáéknak, akik teljesen felújíttatták a házat.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
