Hét év alatt tízmillió újság tűnt el a postaládákból
Alig több mint fél évtized alatt a harmadárazuhant a Magyar Posta által kézbesített hírlapok száma. Míg 2016-ban negyedévente átlagosan 16 millió újságot vittek házhoz a postások, az idei harmadik negyedévben először csökkent 5 millió alá ez a szám.
Bár a nyomtatott újságok értékesítése a 2010-es évek elején már jó ideje esett, a Magyar Postánál a hírlapszegmens ekkor még fontos és növekvő üzletág volt. Olyannyira, hogy a vállalat 2013-ban belépett a nagykereskedelmi hírlapárusítás piacára is, és a divíziónál még 2015-ben is érezhető növekedésről számoltak be. (pdf)
A 2010-es évek fordulóján a posta hírlapbevételei 5-6 milliárd forintra rúgtak, az évtized közepére azonban ezt sikerült a bő másfélszeresére növelni. Innen indult meg a lejtmenet, amit a fenti grafikon is jelez.
A nagyon látványos zuhanásban szerepet játszott, hogy 2021-re a posta is lényegében elengedte a szegmenst. Ahogy éves beszámolójukban fogalmaztak: „figyelembe véve a piaci tendenciákat és a szolgáltatás fenntartásának jelentős költségigényét, 2021. július 1-vel a Magyar Posta a napilapok terjesztési szolgáltatását kivonta a portfóliójából”.
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.