Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2023. március 5. 16:18 Vállalat

A 15 éve nem látott leépítéssel a Posta helyett a Mészáros-csoport lehet a legnagyobb foglalkoztató

A rendszerváltás idején a postai kézbesítőknek jelentősen nagyobb volt a társadalmi megbecsülése a mostaninál. Ők vitték házhoz a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat, az akkori kommunikációban meghatározó leveleket és a médiában szintén alapvető fontosságú újságokat.

“A régi időkben a postás egy családtag volt. Több mint 20 évig szolgáltam egy helyen, két generációt láttam felnőni. Hiába volt csibész környék a VIII. kerület, ahol dolgoztam, előre köszöntek nekem, olyan tisztelet övezte a postásokat” – mondta Tusz Ferenc szakszervezeti vezető, aki 1975-től 2008-ig dolgozott kézbesítőként a Postánál.

A rendszerváltás idején 65 ezren dolgoztak a Postánál, amelynél csak a 120 ezres létszámú MÁV-nak volt több alkalmazottja. Azóta a banki digitalizáció és a telekommunikáció fejlődésével alapvetően alakult át a Posta funkciója, és ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a postai dolgozók létszáma.

2000-ben már csak 44 ezer alkalmazottja volt a Postának, a legfrissebb adatok szerint pedig jelenleg kevesebb mint 26 ezer. 

A mostani szám hamarosan tovább csökken, mivel a Magyar Posta kedden jelentette be, hogy közel 5 százalékos, 1200 fős csoportos létszámleépítésről döntött. Az elmúlt húsz évben csak két év volt (2003 és 2007), amikor egy évben nagyobb arányban csökkent a Posta létszáma, mint a mostani leépítéssel.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a tavalyi adatok alapján a leépítést követően már nem a Posta lesz a legnagyobb munkaadó Magyarországon, hanem a mintegy 25 ezer embert foglalkoztató Mészáros Lőrinc cégcsoportja.

A leépítést a Posta a “szankciós energiaválsággal” indokolta, amely “egyre inkább kihat” a Posta működésére, a lépés pedig azért szükséges, hogy “meg tudja őrizni működésének stabilitását”. A Posta szerint a leépítés nem csökkenti a szolgáltatási színvonalat, de az nem derült ki, hogy a változás mely részlegeket érinti inkább. Több kérdést elküldtem a létszámleépítés részleteivel kapcsolatban a Postának, de nem válaszoltak. 

A Napi.hu szerint a leépítés szinte minden területre kiterjed, a kézbesítőket viszont nem érinti, és egyelőre az érintett munkavállalókkal sem közölték, hogy megszűnik az állásuk. 

A cikk elején említett Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezetének elnöke és Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke egyaránt azt mondta nekem, hogy a Posta nem egyeztetett velük a döntésről, ők is a közleményből értesültek a leépítésről és semmilyen részletet nem tudnak róla.

A Posta az elmúlt hónapokban nemcsak a leépítéssel spórol, hanem:

  • tevékenységének egy részét elkezdte kiszervezni a kistelepüléseken
  • 15 éve nem látott mértékben zárt be postákat

Nyáron kezdték el kiszervezni kisebb településeken működő posták működtetését helyi vállalkozásokhoz, tehát a postahivatal helyett helyi kisboltban vagy a Takarékbank fiókjában lehet csekket, levelet, csomagot feladni. A mostani leépítésről szóló közleményben is van egy olyan rész, amely szerint a Posta “lehetőséget biztosíthat arra”, hogy az érintett dolgozók ezeknél a partnereknél, tehát a postai funkciókat betöltő kisboltokban vagy bankfiókokban helyezkedjenek el. 

A másik változás, hogy az energiaválságra hivatkozva októberben több mint 300 postát bezártak. A kezdetben ideiglenesnek szánt lépést pár hete véglegesítették. Ez azért jelentős, mert több posta zárt be, mint amennyi az elmúlt 15 évben összesen.

2008-ban 2844 postai szolgáltatóhely működött, a KSH legfrissebb adatai szerint ez a szám 2021-re 2630-ra csökkent, tehát az októberi döntés a posták több mint 10 százalékát érintette (pontos számot nem találtam arról, hogy jelenleg hány postai szolgáltatóhely lehet, a Posta legutóbbi közleménye csak annyit állít, hogy több mint 2200).

A leépítések mellett a fizetések értéke is csökken a Postánál. A hónapok óta tartó bértárgyalások alapja egy hároméves megállapodás, amely 2021-ben jött létre a Posta és két szakszervezet között. Ebben 2021-ben négy, 2022-ben kilenc, 2023-ban pedig két százalékos alapbérfejlesztésről egyeztek meg.

A tavalyi 15 százalékos infláció miatt így már a tavalyi 9 százalékos emelés is reálbércsökkenést jelentett, emiatt a szakszervezetek hónapok óta próbálnak magasabb emelést elérni. A Napi.hu szerint akár már a következő napokban megállapodhatnak a szakszervezetek a munkáltatóval, és a munkavállalók fizetése – hasonlóan a MÁV-Volánnál aláírt bérmegállapodáshoz – 12-17 százalékkal emelkedhet.

Az általam megkérdezett szakszervezeti vezetők közül Tusz Ferenc nem hallott erről, Tóth Zsuzsanna pedig “még nem tud ilyenről tájékoztatni”. “Azért is lepnek meg az olvasottak, mert nem jutottunk el még olyan bértárgyalási szituációig, ahol megállapodásra lehetőséget adó, reálértéket megőrző emelésről esett volna szó” – mondta Tóth Zsuzsanna.

A postánál az alkalmazottak mintegy fele a garantált bérminimum összegét keresi meg, amely idén bruttó 296 ezer forint (nettó 197 ezer). Két postás szakszervezet szombatra tüntetést is szervez Budapesten a magasabb fizetésekért. 

A Posta működésének racionalizálására – amelyet a Posta a mostani leépítésnél vagy a bezárásoknál is hangsúlyoz – azért is van szükség, mert hiába állami cég, uniós jogszabályok szerint piaci szereplőnek számít, és így nem kaphat állami támogatást működési költségekre. 

Novemberben Orbán Viktor is beszélt erről a parlamentben. Azt mondta, hogy a Postát mindenképpen belül kell átalakítani, meg kell újítani, máskülönben a színvonala csak tovább hanyatlana. A Posta az elmúlt években többnyire nem termelt veszteséget, 2021-ben bevételének nagy része „levél termékekből” (45%) és pénzforgalmi szolgáltatásokból állt (24%).

Ősszel vezetőt is cseréltek a Posta élén, az új elnök-vezérigazgató Balczó Barnabás, aki Lázár János miniszterelnökségi kabinetfőnöke volt, és feladata, hogy növelje a Posta digitalizációját és versenyképességét, és teremtsen „egy valódi 21. századi, ügyfélközpontú, modern és szolgáltató állami vállalatot”.

 

Ez a tartalom a G7 Reggel hírlevelében jelent meg, ha szeretnél még több ilyet olvasni, iratkozz fel!

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat leépítés Magyar Posta posta Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. február 22. 16:37 Közélet, Vállalat

A magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatja

Siralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.

Jandó Zoltán
2024. február 22. 04:34 Vállalat

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív.

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.