Legalább 14 éve terjed a kiirthatatlan álhír, most meg is valósul: jön a fizetős Facebook

Legalább 2009, vagyis 14 éve terjed a visszatérő hoax arról, hogy hónapokon belül fizetős lesz a Facebook, vége a macskás posztok, az életvezetési tanácsok és a politikai direktmarketing ingyenes kánaánjának. Most a városi legenda valósággá válik: a Meta bejelentette, hogy bár az ingyenes lehetőség is megmarad, novembertől jön a reklámmentes, fizetős opció.

Mi történt? A Meta hétfőn bejelentette, hogy Európában novembertől bevezet egy reklámmentes, előfizetős csomagot a Facebookon és az Instagramon is. A hirdetésmentességért asztali gépen kezdetben 10, mobilalkalmazásban 13 dollárt kérnek. Ha valakinek több fiókja van, márciusban minden további fiókért külön kell fizetnie 6, illetve 8 dollárt.

Az ingyenes verzió is megmarad, ha valaki azt választja, továbbra is kapja a személyre szabott reklámokat.

Miért? A Meta nem csinál belőle titkot, hogy alapvetően a reklámalapú közösségi médiában hisz továbbra is. A fizetős lehetőséget csak amiatt teszi lehetővé, hogy eleget tegyen az Európai Unió friss szabályozásának. Kérdés, hogy a magasan árazott reklámmentessséggel valóban ezt teszik-e.

Háttér: az EU új digitális szabályozása, a DSA januárban válik teljesen hatályossá, azután a tech-cégek csak a felhasználók egyértelmű beleegyezésével használhatják fel adataikat a személyre szabott hirdetésekhez.

Európa új játékszabályokat akar, amiket a tech óriásainak is be kell tartaniuk. A GDPR és a DSA is korlátozza a szféra eddigi működését, és a nagy tech-cégek akár az éves bevételeik hat százalékára is büntethetők lesznek súlyos szabályszegés esetén.
A közösségi média domináns üzleti modellje a látszólagos ingyenességen alapul, melyben a felhasználó a rá szabott reklámokért cserébe használhatta az alkalmazást – erősebben fogalmazva ő maga a termék, akinek az adatait a Meta és versenytársai a hirdetőknek kínálják pénzért a piacon.
Az új európai szabályozás azonban nem teszi evidens lehetőséggé a fogyasztói profilalkotást, nagyobb átláthatóságot és több kontrollt követel az algoritmusok működésében a felhasználók számára.

Igen, de: az Európai Bizottság és a tech-óriások vezetői több tárgyalást folytattak az elmúlt hónapokban az implementálásról, de az X (ex-Twitter) azzal fenyegetőzik, hogy kivonul a kontinensről. A Google hasonló okokból nem vezette be egyelőre a Bard mesterséges intelligencia csetbotját az EU-ban, a Meta pedig a Thread (ez lenne a Twitter Zuckerberg-féle riválisa) európai megjelenését halasztotta el.

Az előfizetős Facebook és Instagram felkínálásával a Meta szerint megfelelnek az európai szabályozásnak, és nem kell elhagyniuk az Európai Uniót, hiszen valóban lehetővé teszik a nem targetált hirdetéseket a felhasználóknak.

Nem egyértelmű azonban, hogy ezt az európai hatóságok és bíróságok is majd így látják-e. Néhány hónapja az Európai Unió Bírósága elvi szinten elfogadta, hogy a tech-cégek a hirdetésmentességért cserébe arányos díjat számolhatnak fel, ha szükséges, a Meta pedig júliusban értesítette az illetékes írországi felügyeleti szervet, hogy éppen erre készül.
Erről azonban még nincs hatósági döntés, így könnyen jöhetnek további jogi kanyarok és konfliktusok az európai hatóságok és a big tech között, hogy mennyire fér bele a „ha fizetsz, biztosítjuk a magánélethez és az adataidhoz való jogot” megközelítés.
Kérdés, hogy az évi 40-50 ezer forintos Facebook- vagy Instagram-előfizetés mennyire minősülne „arányosnak” és „szükségszerűnek” egy esetleges bírósági eljárásban, hiszen nem valószínű, hogy ennyiért tömegével választanák a reklámmentes közösségi média lehetőséget.