Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. május 26. 10:16 Adat, Vállalat

Miért rengeteg a kényszervállalkozó, ha alig találni dolgozót?

Tíz-húsz évvel ezelőtt rendszeresen lehetett arról olvasni, hogy hazánk a kényszervállalkozók országa, joggal, hiszen még az is előfordult, hogy az egyik legnagyobb termelő vállalatnál a szalag mellett állók is vállalkozóként dolgoztak. A 2008-as válságot követő években a megugró munkanélküliség terelt sokakat ebbe az irányba, szorgalmasan gyűjtve a költségszámlákat, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetni.

Az utóbbi néhány évben ezek a körülmények alaposan megváltoztak, hiszen a koronavírus-járvány előtti időszakban már a munkaerőhiány, nem pedig a munkanélküliség volt a magyar gazdaság legsúlyosabb problémája, így az utóbbi miatt önmagában szinte senki sem kényszerült volna a vállalkozói létbe. A járvány által okozott visszaesés után mostanra nagyjából ismét ez a helyzet, Palkovics László technológiai és ipari miniszter épp tegnap dicsekedett el vele a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss adatai alapján, hogy a rendszerváltozás óta nem tartottak nyilván az idén májusinál kevesebb, alig 234 ezer álláskeresőt Magyarországon.

Mindezek fényében elég meglepő a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) munkatársai által tegnap ismertetett kutatás, a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) néhány magyar eredménye. Eszerint ugyanis a korai szakaszban lévő vállalkozások tulajdonosainak majdnem pontosan kétharmada azt mondta a vállalkozás elindításának motivációjaként, „hogy megéljen, mivel kevés a munkalehetőség”.*Igaz, több választ is meg lehetett jelölni. Még az alábbi kategóriák szerepeltek:
hogy valami lényegeset vigyen véghez (61,7 százalék);
hogy hatalmas vagyont vagy nagy jövedelmet szerezzen (37 százalék);
hogy folytassa a családi hagyományt (10,4 százalék).

Erre ráerősít, hogy azoknál a korai szakaszban lévő vállalkozásoknál, ahol jelenleg még egyetlen munkahely sincs, az alapítók közel 63 százaléka azt mondta, hogy nem is tervez létrehozni, míg további 35 százalék az egytől öt főig terjedő kategóriát jelölte meg. Ez szintén arra utal, hogy alapvetően önfoglalkoztatásban vagy mellékkeresetben gondolkoznak.

Ezzel kapcsolatban Csákné Filep Judit, a kutatás hazai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a válaszlehetőségek nemzetközileg sztenderdizáltak, a tavalyi adatfelvétel során mintegy 200 ezer interjút vettek fel 50 országban. Mivel ezek között olyanok is vannak, ahol a munkanélküliség jelentős probléma, a válaszlehetőségeknek így eléggé általánosaknak kell lenniük. Magyarországon viszont szerinte inkább arról van szó, hogy sokan olyan munkahelyet nem találnak, amely összeegyeztethető az életvitelükkel. Tipikusan ilyen élethelyzet a kisgyermekes édesanyáké, akik közül később vannak, akik visszatérnek a hagyományos munkaerőpiacra alkalmazottként, de olyanok is, akik vállalkozók maradnak. Egy korábbi kutatás során például beszélt olyan vállalkozónővel, aki a gyermeke születése előtt az egyik nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégnél dolgozott, de utána egy ideig még nem tudott visszatérni az ottani munkatempóba. Ekkor kezdte el építeni a saját tanácsadó vállalkozását, amely azóta már szépen kinőtte magát.

Mellettük a fiatalabb generáció tagjainál is egyre inkább felmerül, hogy nem szeretnének túlságosan kötött munkahelyen dolgozni, inkább megpróbálkoznak saját vállalkozás indításával. Ők tehát nem olyan értelemben kényszervállalkozók, hogy alkalmazottként ne tudnának elhelyezkedni, hanem az igényeikhez passzoló állást nem találnak.

Emellett – ahogy a kutatáson szintén dolgozó Szennay Áron megjegyezte – a 850 ezer magyarországi vállalkozásból 557 ezer egyfős. Ezért egy reprezentatív mintában mindig túlsúlyban lesznek ezek a mikrovállalkozások, köztük például a többé vagy kevésbé kényszerből katázó futárokkal és informatikusokkal.

Márpedig a GEM egy reprezentatív kutatás, amelybe Magyarország 2016 után most tért vissza. Ennek egyik célja a felnőttek vállalkozási hajlandóságának, attitűdjeinek, motivációinak a felmérése, ehhez kérdeztek meg telefonon több mint kétezer embert a 18-64 év közötti magyar lakosságból. A másik cél a vállalkozások működési környezetének bemutatása szakértői interjúk alapján. Magyarország a legtöbb tekintetben a nemzetközi átlagot hozta, a vállalkozói ökoszisztéma elemeiből*fizikai infrastruktúra,
kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra,
kormányzati politika: adók és bürokrácia,
vállalkozások finanszírozása,
könnyű hozzáférés a vállalkozásfinanszírozáshoz,
kormányzati vállalkozási programok,
szociális és kulturális normák,
könnyű belépés: akadályok és szabályozás,
vállalkozásoktatás a felsőoktatásban és a szakképzésben,
kutatás-fejlesztési transzfer,
kormányzati politika: támogatás és relevancia,
könnyű belépés: piaci dinamika,
vállalkozásoktatás a közoktatásban
(részletesen lásd a csillagra kattintva) képzett összesített pontszám alapján hazánk világszinten a középmezőnyben végzett (27. lett az 50 ország közül), az EU-n belül az alsó-közép harmadban (8. hely a 19-ből), a környező országokat viszont sikerült megelőzni, és a teljes volt szocialista táborból is csak Litvánia végzett előrébb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem alkalmazott az ételfutár, ha több jel szerint is annak tűnik?Egyre inkább érdemes feltenni a kérdést nálunk is, hiszen a Netpincér és a Wolt most már az ország nagy munkaadója lehetne, de persze nem az.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy adó, amely csalásra csábít, de a NAV nem gyanakszikMár több mint háromszázezren katáznak, de csak minden huszadik vállalkozást ellenőrzi az adóhivatal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHirtelen előkerült 30 ezer vállalkozás, ahol látszólag senki nem dolgozikEgyik évről a másikra több mint hatszorosára nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma Magyarországon, amelyeknél a foglalkoztatottak száma nulla.

Adat Vállalat bge KATA kisvállalkozások vállalkozások vállalkozó vállalkozói környezet Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2022. június 27. 14:04 Adat

Ezen a térképen megnézheted, hogy a lakóhelyeden mennyien védettek a Covid ellen

Térképre tettük a védettségi igazolványok településenkénti lakosságarányos számát, ami jókora szórást mutat az ország különböző térségeiben.

Torontáli Zoltán
2022. június 25. 15:23 Adat, Élet

A kelet-európaiak úgy tervezik, hogy többet költenek – kivéve a magyarokat

A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?

Stubnya Bence
2022. június 23. 16:22 Adat

A gyermektelen magyar minimálbéresek fizetését terheli a legmagasabb adó az egész régióban

Viszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.