Saját konténereket gyártat az Amazon, hogy ne szívja be a logisztikai káosz

A világ egyik legnagyobb kereskedelmi platformjának számító Amazon már évek óta dolgozik azon, hogy a logisztikai és szállítási feladatok egy részét saját maga végezze el, a járvány által okozott változások nyomán pedig nagyobb sebességre kapcsolták ezt a törekvést a vállalatóriásnál.

Az utóbbi hetekben-hónapokban sokszor írtunk a világ logisztikai káoszáról, amelynek ugyanúgy részei a feladatukkal csak nagy késésekkel megküzdő kikötők, mint az elszállt szállítási költségek vagy éppen a késések, áremelkedések miatt árukkal együtt sorsukra hagyott konténerek. Az Amazon számára mindez a működésének alapjait érinti, így aztán nem csoda, hogy hatalmas erőket mozgatnak meg a cégnél, hogy minimalizálják az ebből fakadó problémákat.

A CNBC témának szentelt összeállításában megszólaltatott hajózási szakértő például azt emelte ki, hogy Los Angeles kikötőjében akkor éppen 79 hajó várt arra, hogy lerakodhasson, és a várakozási idő akár 45 napra is nyúlhat. Ezzel szemben egy általa követett Amazon-hajó mindössze két nap alatt el tudta végezni a lerakodást. A cég ugyanis nem Los Angelesbe irányította a hajót, hanem az északnyugati Washington állam egyik kisebb – és jóval kevésbé zsúfolt – kikötőjébe, onnan pedig közúton, kamionokkal tették meg az utat a konténerek Kaliforniába.

A vállalat 2019-ben még csak a nála megrendelt termékek 47 százalékát szállította saját maga, és erre nem egészen 38 milliárd dollárt költött. Tavaly viszont ez az arány már 72 százalékra ugrott, ennek költsége pedig meghaladta a 61 milliárd dollárt.

Ennek a törekvésnek a keretében már konténereket is gyártat saját maga számára az Amazon, a már idézett tengeri szállítmányozási szakértő szerint 5 és 10 ezer közé tehető ezek száma. Ráadásul ezek 53 lábas konténerek, azaz nagyobbak, mint a standardnak számító 20, illetve 40 lábasak. Október elején Houston kikötőjében le is fényképeztek egy olyan hajót, amelyen az Amazon jól felismerhető konténerei sorakoztak (ez látható a cikk nyitóképén).

Ez a lépés azért volt fontos, mert – ahogy korábban arról mi is írtunk – nemcsak szállítási kapacitásból, hanem magukból a konténerekből is hiány van. Akinek tehát vannak sajátjai, egyértelmű előnyt élvez. Ugyanez igaz a hajókra is, annyi különbséggel, hogy nem feltétlenül a hajók megvásárlásáról van szó, hanem a teljes kapacitásuk lefoglalásáról, a felettük való rendelkezésről.

Ezt nem is csak az Amazon csinálja, hanem lényegében az Egyesült Államok összes meghatározó kiskereskedelmi hálózata hajózási társasággá vált ily módon a Home Depot-tól az IKEA-n keresztül a Walmartig. De honnan szereznek ehhez hajót, ha azok egyébként a nagy hajóstársaságoké, és ők maguk sem bírják a munkát? A kereskedelmi cégek olyan hajókat szereztek meg saját célra, amelyek eredetileg nem konténerszállítónak épültek, hanem olyan ömlesztett áruk fuvarozására, mint a fa, gabona és más termények. Ezeket ugyanis aránylag gyorsan át lehetett alakítani konténerek szállítására is.

Ezek kapacitása ugyan a nyomába sem ér a legnagyobb, akár több tízezer konténert szállítani képes óriásoknak, azonban a mostani helyzetben így is aranyat érnek. Ha egy hajó csak ezer konténert tud a fedélzetére venni, akkor is 180-szor több árut képes szállítani, mint az egyik legelterjedtebb teherszállító repülőgép, a Boeing 777-es.

Ha van konténer és hajó, még mindig kérdés, hogy akad-e elég ember, aki elvégzi a munkát. Az Amazon a karácsony előtti időszakra tavaly 100 ezer dolgozót vett fel, az idén viszont 150 ezret. Hogy biztosan ne legyen gond a toborzással, a vállalat 3 ezer dolláros aláírási pénzzel csábítja magához a munkaerőt erre az időszakra. Nem kis részük pedig abban a több mint 250 új logisztikai központban fog dolgozni, amelyet a cég az idén nyitott az Egyesült Államokban.

A helyzetre ugyanakkor jellemző, hogy mindezzel együtt is csak enyhíteni tudja az Amazon a problémákat. Az idei januárhoz képest egy elemzés szerint 14 százalékkal nőtt az ideiglenesen nem elérhető árucikkek aránya az oldalon, az árak pedig 25 százalékkal nőttek, bár az utóbbi valószínűleg csak részben írható a szállítmányozási helyzet számlájára.