Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2021. január 26. 11:02 Támogatói tartalom, Vállalat

Jönnek a közel nulla energiaigényű házak, és ennek a bolygón kívül a pénztárcád is örülni fog

Pár hónap múlva fontos jogszabályi változás lép életbe az új építésű lakásoknál, csak közel nulla energiaigényű – az energetikai tanúsítványban elért legalább BB kategóriás – épületbe lehet beköltözni, azaz ilyen ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt.

Az eredetileg 2021. január 1-i határidőt 2021. július 1-re hosszabbította meg a jogalkotó, hogy megkönnyítse a későn kapcsoló építtetők dolgát, mivel számos beruházás esetében annak ellenére nem vették figyelembe ezt a követelményt, hogy több éve ismert volt ez a határidő. Az évek óta tartó építőipari munkaerőhiány és a koronavírus járvány miatt is csúszott számos átadás, ami viszont kevésbé volt előre kalkulálható az általában több éves átfutási idővel bíró építkezési projekteknél. Jelenleg 12-féle energetikai besorolást használnak az ingatlanok minősítésére, a közel nulla energiaigény követelményét a legjobb négy kategória teljesíti: AA++, AA+, AA, BB.

A fűtés vezeti a fogyasztási versenyt

 Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, az összes felhasznált energia 33 százaléka köthető a háztartásokhoz. Ennek legnagyobb része, csaknem háromnegyede a lakások fűtésére és kisebb részben a hűtésükre megy el, 13 százaléka meleg víz előállítására, tizede világításra és elektromos készülékek használatára, míg 5 százalékát főzésre fordították a KSH adatai szerint.

Itthon a háztartások után következik csak a közlekedés és az ipar sorrendben 27, illetve 25 százalékos végső energia felhasználással – míg az EU-ban a közlekedés 31 százalékos felhasználással beelőzi a háztartások 27 százalék körüli fogyasztását.

Ebből látható, hogy a lakosság – és így nagyrészt az ország – energiafogyasztása nagyrészt a téli időjárás, a kisebb-nagyobb mínuszok függvénye, és a felhasználás alakulásában jelentős szerepe van az épületek hőszigetelésének. 

Az új jogszabály miatt nőhetnek ugyan a kezdeti beruházási költségek, de ez hosszabb távon megtérül, elég csak a fűtési költségek látványos hányadára gondolni az energiafelhasználásból. Ráadásul egy új lakás építése nem rövid- vagy középtávú befektetés, így hosszabb távon az ház hatékonyabb hőszigetelésére, korszerűbb fűtési rendszerére szánt többletkiadás sokszorosan megtérül. 

A júliustól hatályos rendelet az épület egyes szerkezeti elemeinek műszaki – például a tető vagy a falazat minimális hőszigetelő – tulajdonságaira, az épület egészének energiahatékonysági adataira – ilyen az egy légköbméterre jutó hőveszteség – és az épület által felhasznált energia megújuló forrásból biztosítandó arányára tér ki.

A legtöbbet említett előírás talán éppen ez utóbbi: az épület energiafogyasztásának ezentúl legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni. Ennek teljesítéséhez nem kell rögtön a napelemek árait keresni az interneten, ugyanis a rendelet szerint megújuló energiahordozóként figyelembe vehető a tűzifa, a biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, a fapellet, az agripellet; a nap-, szél- és vízenergia, a geotermális, a geotermikus, a hidrotermikus és a légtermikus energia – sőt, még a távhő is bizonyos esetekben.

Okostéglákkal a Kádár-kockák ellen

A külső falszerkezet energetikai szempontból az épület egyik meghatározó eleme, a hőveszteség mintegy 30 százalékáért felelős – mondta el Horváth András, a Wienerberger Téglaipari Zrt. tervező szakértője. Sokatmondó az is, hogy a magyar lakosság egyharmada a jellemzően 1960-1980-as évek között épített, négyzetes, Kádár-kockának nevezett házakban él a Magyar Energiahatékonysági Intézet adatai szerint.

Ezek az épületek híresek a rossz hőszigetelésükről, egy 2016-os számítás szerint a fűtési költségek meghaladhatják akár az évi 600 ezer forintot is. Energiafelhasználásuk pedig akár 100-szorosa is lehet egy modern, energiahatékony házénak. A Wienerberger innovatív e4 ház prototípusának évente négyzetméterenként 3,5-4 kWh a fajlagos elsődleges energia-felhasználása, addig a fenti 40-60  éves házaknak évi 410 kWh.

Éppen ezért egy új ház építésekor, elkerülendő a későbbi magas fűtésszámlát, sokan hajlamosak túltervezni a falak szigetelését – ez viszont nemcsak felesleges plusz kiadás, de ha a födém szigetelése, hőátbocsátási mutatója nem harmonizál a faléval, kidobott pénz is – hívta fel a figyelmet a Wienerberger szakértője.

Pedig adott esetben tényleg minimális külön szigetelésre lehet csak szükség – a hagyományos*nútféderes tégláknál 40-50 százalékkal jobb a hőszigetelésű okostéglákkal értékes időt lehet nyerni a kivitelezés során, ami így nem csak gyorsabb, hanem egyszerűbb is lesz. Az okostéglák attól okosak, hogy a hőszigetelést szolgáló belső üregeikbe előre beletöltötték a kőzetgyapotot, mint szigetelőanyagot, vagy olyan a kialakításuk, hogy másfél-kétszer több üregsort tartalmaznak – ezáltal ennyivel hosszabb utat kell megtennie az épületből távozó hőnek, jelentősen javítva a hőszigetelést.

Ezzel természetesen a rendeletben előírt hőáteresztési értékeket is jelentősen túlteljesítik. Az okostéglák egy mindössze 2 centiméter vastag külső hőszigetelő alapvakolattal is jobb hőcsillapítást és masszívabb falszerkezetet biztosítanak a hagyományos téglát és vastag szigetelőanyagot használó eljárásoknál. Sok esetben a masszív téglaszerkezet és az ablakfelületek optimalizálása által szükségtelenné válik a nagy energiaigényű és sokszor zajos klímaberendezés beépítése is.

Horváth András szerint nagy átlagban 5-6 százalékkal magasabb az innovatív szerkezet megépítésének költsége, de ennél lényegesen több a hozzáadott értéke a kivitelezési idő felgyorsítása és a használati előnyei miatt. Az internetes félinformációk helyett tehát mindenképp érdemes az építendő ház egyedi tulajdonságai ismeretében szakértői segítséget kérni, hiszen utólag nagyon nehéz kijavítani egy hibás megoldást, főleg, ha a ház szerkezetét érinti.

A cikk megjelenését a Wienerberger Magyarország Zrt. támogatta.

Támogatói tartalom Vállalat építőipar jogszabály megújuló energia Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Stubnya Bence
2021. február 24. 13:45 Támogatói tartalom

Egyre többet tudunk arról, hogy milyen cégek lehetnek a nyitás nyertesei

A fény mellett kicsit több az árnyék az alagút végén, de éppen emiatt látjuk jobban, hogy milyen iparágak és mely cégek jöhetnek ki jól a járványból az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint.

Bucsky Péter
2021. február 4. 17:21 Támogatói tartalom, Vállalat

A kkv-k jobban járhatnak a hazai digitális szolgáltatásokkal, mint az ismert globális megoldásokkal

Amíg az áramszámlán nem látszik a szerver költsége, kevesen gondolnak bele, hogy mennyivel drágább a saját informatikai háttér fenntartása a szerverparkhoz képest. Ma már nemcsak szervert, hanem a kkv-k működéséhez szükséges szinte minden erőforrást meg lehet szolgáltatásként rendelni, befektetési költségek nélkül.

Debreczeni Anna
2021. január 26. 11:03 Támogatói tartalom, Vállalat

Ezeket a rezsiszámokat hozza ez az öt éve épített energiahatékony mintaház

A fűtésszámla egy hideg december alig haladta meg a 20 ezer forintot.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 16:55 Vállalat

A műanyagmentes drogéria csak egy álom, de közelíthetünk hozzá

Melyik fontosabb, a profit vagy a környezetvédelem, és szappannal mosakodjunk vagy tusfürdővel? Válaszol a Procter&Gamble, a világ egyik legnagyobb fmcg cégének k+f kommunikációs vezetője.

Jandó Zoltán
2021. február 25. 06:08 Vállalat

Konkurens nélkül megnyerte a közbeszerzést, majd engedett az árból 140 millió forintot

Dőlnek az állami megrendelések Tasnádi László cégéhez, ám ezúttal furcsa fordulatot vett egy tender.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.